Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi TestĂĽlete (IPCC) által kiadott Ăşj jelentĂ©s mĂ©g sokáig a legforrĂłbb tĂ©mák között szerepel majd. A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti FenntarthatĂłság IgazgatĂłsága tĂ©teles kivonatot kĂ©szĂtett a 33 oldalas dokumentumbĂłl. Mivel a benne foglalt állĂtások valamennyiĂĽnket Ă©rintenek, elolvasását nem csak erĹ‘s idegzetűeknek ajánljuk.
A jelentĂ©st mĂ©g 2015 vĂ©gĂ©n Párizsban, az egyezmĂ©ny elfogadásával egy idĹ‘ben rendeltĂ©k meg a világ kormányai arra valĂł tekintettel, hogy egyes klĂmamodellek szerint a plusz 2 °C-os hĹ‘mĂ©rsĂ©klet-emelkedĂ©s estĂ©ben is már több kis szigetország eltűnik a tengerek emelkedĂ©se miatt.
A kormányok és nemzetközi intézmények 40 ország 91 tudósát választották ki arra, hogy három év alatt kidolgozzák a jelentést, amely több mint 6 ezer tudományos tanulmány következtetéseinek és 42 ezer szakértői, kormányzati véleménynek a szintézisét adja.
Az IPCC legutĂłbb 2014-ben kĂ©szĂtett jelentĂ©st, amely 1988 Ăłta az ötödik volt a 6-7 Ă©vente megjelentĹ‘ jelentĂ©sek sorában. A következĹ‘, hagyományosnak tekintett jelentĂ©s 2022-re várhatĂł.
A mostani jelentĂ©s az elmĂşlt Ă©vek legjelentĹ‘sebbikĂ©nek tekinthetĹ‘, de egyben a legellentmondásosabb is. Sok vita várhatĂł a megállapĂtásairĂłl (pl. hogy szabad-e a szĂ©n-dioxidot a levegĹ‘bĹ‘l kiszĂvĂł technolĂłgiákra hagyatkozni), illetve hogy egyáltalán Ă©rdemes-e egy ilyen szigorĂş cĂ©lt kergetni, amit sokak szerint már lehetetlen elĂ©rni.
A jelentĂ©s lĂ©nyege, hogy az 1,5 °C-os melegedĂ©s ijesztĹ‘ következmĂ©nyek sorát indĂthatja be, amiket csakis egy most kezdĹ‘dĹ‘, emberöltĹ‘nyi idĹ‘t (30 Ă©v) igĂ©nybe vevĹ‘, s az egĂ©sz világra kiterjedĹ‘ átalakulással elĹ‘zhetĂĽnk meg.
A jelentés iránytűként szolgálhat a kormányok számára, hogy a gazdaságukat milyen irányba fejlesszék az egyre gyorsabban melegedő jövő küszöbén. Hatnapnyi feszült hangulatú kormányközi tárgyalás során Dél-Koreában a múlt héten fogadták el a jelentés 33 oldalas, döntéshozóknak szánt összefoglalóját.
Az összefoglaló négy fejezetből áll:
- 1. Az 1,5 Celsius-fokos cél értelmezése
- 2. Hatások, veszélyek
- 3. Az 1,5 Celsius-fok elkerüléséhez szükséges lépések
- 4. A cselekvĂ©s felgyorsĂtása
Az 1,5 Celsius-fokos cél értelmezése
- 1 °C-ot már melegedett a Föld az ipari forradalom előtti időkhöz képest. A jelenlegi trendekkel az 1,5 °C-ot 2030–2052 között lépjük át. A szárazföldek gyorsabban melegszenek, és hamarabb átlépik ezt a határt. A tengerek kicsit később, viszont az Északi-sarkvidék az átlagosnál 2-3-szor gyorsabban melegszik.
Az üvegházgáz-kibocsátás és a hőmérséklet emelkedése között fáziskésés van. Ezért valamekkora – 1 Celsius-fokot meghaladó – melegedés már elkerülhetetlen. Viszont az 1,5 °C matematikailag még elkerülhető volna.
- A hĹ‘mĂ©rsĂ©klet-növekedĂ©s megfĂ©kezĂ©sĂ©hez, azaz a hĹ‘mĂ©rsĂ©klet stabilizáciĂłjához a globális ĂĽvegházgáz-kibocsátásokat „nettĂł zĂ©ró”-ra kellene csökkenteni, Ă©s ott is kell tartani. A „nettĂł zĂ©rĂł kibocsátás” egy laza megfogalmazás, ami a párizsi megállapodásban is globális szintű cĂ©lkĂ©nt szerepel. Azt jelenti, hogy lecsökkentjĂĽk a kibocsátást 0-ig, vagy addig, amĂg tudjuk, Ă©s amit nem tudunk, annak megfelelĹ‘ mennyisĂ©gű CO2-ot kiszippantunk a levegĹ‘bĹ‘l (negatĂv emissziĂł) Ăşj, jelenleg mĂ©g kĂsĂ©rleti fázisban lĂ©vĹ‘ technolĂłgiákkal vagy fásĂtással. Párizs szerint ezt a cĂ©lt a 2050–2100 közötti idĹ‘szakra kell elĂ©rni.
Hatások, veszélyek
- A fĂ©lfoknyi többletmelegedĂ©s az egĂ©szsĂ©gĂĽgyi hatások tekintetĂ©ben a legjelentĹ‘sebb. JelentĹ‘sen növeli a maláriát, dengue-lázat terjesztĹ‘ szĂşnyogok Ă©letterĂ©t, Ă©s sĂşlyosbĂtja az általuk okozott betegsĂ©geket.
- 1,5 °C-nál a teljes népesség 14%-a, 2 °C-os növekedés esetében pedig már a lakosság 37%-a 5 évente szembesül egy hőhullámmal.
- A földjĂĽkbĹ‘l, illetve halászatbĂłl Ă©lĹ‘ket Ă©rinti a legĂ©rzĂ©kenyebben a klĂmaváltozás. KözĂĽlĂĽk is az Északi-sark környĂ©kĂ©n, a száraz terĂĽleteken, a szigeteken Ă©s a legszegĂ©nyebb országokban Ă©lĹ‘ket.
Az 1,5 °C-os és a 2 °C-os forgatókönyvek közötti különbség, hogy a 2 °C esetében akár több száz millióval több ember zuhanhat vissza a szegénységbe 2050-ig.
- 2 °C-os növekedés esetén a korallzátonyok 100%-a elpusztul, 1,5 Celsius-foknál „csak” 70-90 százalékuk. 500 millió ember megélhetése függ közvetlenül, illetve közvetetten korallzátonyoktól.
- A 2 °C-os növekedés az 1,5 °C-hoz képest a permafroszt akkora területen történő további felolvadását jelenti, mint Irán vagy Mexikó (1,5-2,5 millió km2).
- A jégmentes északi-sarki nyarak előfordulásának esélye 1,5 °C-nál évszázadonként egy, 2 °C-nál évtizedenként egy.
- A tengerszint emelkedése a 2 °C-os forgatókönyv esetében 2100-ra 10 centiméterrel lesz nagyobb, mint amit az 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedés okozna.
- 2100 után sem nem áll meg a tengerszint-emelkedĂ©s, ezĂ©rt vĂ©gĂĽl is az 1,5 °C-os cĂ©l a szintemelkedĂ©s lassĂtását biztosĂthatja, idĹ‘t adva ezzel a part mentĂ©n Ă©lĹ‘k adaptáciĂłjára.
Ha sikerĂĽlne stabilizálni a hĹ‘mĂ©rsĂ©kletet, akkor is Ă©vszázadokig fokozatos tengerszint-emelkedĂ©sre kell számĂtani. Ha Grönland Ă©s az Antarktisz is elolvad, akkor sokmĂ©teres emelkedĂ©s következik be.
- A biodiverzitás hanyatlásában is nagy különbség van az 1,5 °C és a 2°C között: kétszer annyi állat- és növényfaj területi előfordulása csökken a felére 2 °C esetén. (Például a gerincesek 4%-ának az előfordulása szűkülne a felére 1,5 °C esetén, és 8%-uknak 2 °C esetén).
- A termĂ©nyek mennyisĂ©ge Ă©s minĹ‘sĂ©ge, továbbá a haszonállatok is megsĂnylik az erĹ‘sebb melegedĂ©st, ezzel nehezĂtve az Ă©lelmiszer-termelĂ©st. Számszerű becslĂ©s ezzel kapcsolatban nem szerepel a jelentĂ©sben.
- A dokumentum felsorol több lehetĹ‘sĂ©get a globális felmelegedĂ©s hatásainak enyhĂtĂ©sĂ©re vonatkozĂłan: ilyen pĂ©ldául az aszálytűrĹ‘ növĂ©nyek termesztĂ©se, illetve a tengerszint-emelkedĂ©ssel kapcsolatban a vĂ©dĹ‘falak felhĂşzása.
Az 1,5 °C elkerüléséhez szükséges lépések
- Az 1,5 °C évente 900 milliárd USD energetikai jellegű kibocsátáscsökkentési beruházást igényel 2016–2050 között (ez az évi globális GDP 2,5%-a). Ez az összeg egyébként 12%-kal magasabb, mint ami a 2 °C-hoz kell.
- A teljes energiarendszer 2016–2035 között évi 2400 milliárd USD beruházást igényel.
- Az áramtermelĂ©sben 2050-re a megĂşjulĂł energiák arányának 70-85%-ra kell nĹ‘nie a jelenlegi 25%-hoz kĂ©pest. A 2015-ben megĂşjulĂł energiára fordĂtott befektetĂ©sek 4-5-szörösĂ©re van szĂĽksĂ©g a kellĹ‘ szint biztosĂtásához.
- 2050-re a földgáz lehetséges arányát csupán 8%-ra teszi a jelentés, a szénét pedig 0%-ra.
Az IPCC magasabb atomenergia-arányt, illetve a szén-dioxid-leválasztó és -tároló technológiával felszerelt hőerőművek (ilyen technológia mellett akár szénerőművek is működhetnek) arányának növelését sürgeti 2050-re.
- Az 1,5 °C tartásához a globális CO2-kibocsátásoknak 2010 és 2030 között 45%-kal kellene csökkenniük, és 2050-re el kellene érniük a nettó zérót. A 2 °C-hoz elegendő, ha 2010–2030 között 30%-kal esik a kibocsátás, és csak 2075-re lesz nettó zéró a kibocsátás.
- Az energiaintenzĂv iparágaknak – pl. acĂ©lgyártás, ĂĽveggyártás – 2050-re 2010-hez kĂ©pest 75-90%-kal kellene csökkenteniĂĽk a CO2-kibocsátásukat. A 2°C-hoz elegendĹ‘ lenne az 50-80%-os csökkenĂ©s. A technolĂłgiák már rendelkezĂ©sre állnak, de drágák, Ă©s lassĂş a szĂ©les körű elterjedĂ©sĂĽk.
- Az épületek energiafogyasztását 55-75%-ban áramból kellene fedezni, a közlekedést pedig 35-65%-ban elektromossá kellene tenni (most kb. 5%-nál tartunk).
- A metán- és koromkibocsátásnak 2010–2050 között 35%-kal kellene esnie. A nitrogén-oxid kicsit emelkedhet, ugyanis a biomassza-termelés mindenképpen szükséges a fosszilis energiahordozók kiváltásához, ez pedig megnövekedett mezőgazdasági termeléssel (és nitrogén-oxid-kibocsátással) jár.
- Az IPCC szerint a földhasználatban, mint ahogy a táplálkozásban is, változásra van szĂĽksĂ©g, de a konkrĂ©t számok hiányoznak az erdĹ‘k irtásának megállĂtása vagy a hĂşsfogyasztás csökkentĂ©se kapcsán.
- Az 1,5 °C „karbonbĂĽdzsĂ©je” 420-570 milliárd tonna (ez a jelenlegi szinttel számolva 10-14 Ă©v alatt kibocsátott mennyisĂ©gnek felel meg), azaz ennyit lehet mĂ©g legfeljebb elĂ©getni, Ă©s ez is csak 66%-os esĂ©llyel elegendĹ‘ az 1,5 °C tartásához. (A bĂĽdzsĂ© 300 milliárd tonnával magasabb, mint azt az IPCC korábban becsĂĽlte, az Ăşj adatok, számĂtási mĂłdszerek alkalmazása miatt.)
- A geomĂ©rnöksĂ©g, pĂ©ldául napsugarakat visszaverĹ‘ anyagok kibocsátása a levegĹ‘be a repĂĽlĹ‘k kerozinjának kĂ©nnel törtĂ©nĹ‘ összekeverĂ©sĂ©vel – meg van emlĂtve mint „elmĂ©letileg elkĂ©pzelhetĹ‘ mĂłdszer” a globális felmelegedĂ©s 1,5 °C alatt tartásához. Ugyanakkor ezeket a technolĂłgiákat az IPCC nem vette figyelembe modellszámĂtásaiban a „nagy bizonytalanságok”, „tudományos hiányosságok”, „jelentĹ‘s kockázatok” Ă©s „intĂ©zmĂ©nyi Ă©s társadalmi korlátok” miatt.
- Ugyanakkor nem sorolja a geomĂ©rnöksĂ©ghez a már levegĹ‘ben lĂ©vĹ‘ CO2 kiszippantását, Ăgy pĂ©ldául a szĂ©n-dioxid-leválasztĂł Ă©s -tárolĂł technolĂłgiát, amely rĂ©vĂ©n az Ă©vszázad során legjobb estben is 100 gigatonna CO2-t (jelenlegi szinten 2,4 Ă©vnyi kibocsátást), legrosszabb esetben pedig 1000 gigatonnát (24 Ă©vnyi kibocsátást) kell eltávolĂtani a levegĹ‘bĹ‘l (attĂłl fĂĽggĹ‘en, hogy milyen gyorsan sikerĂĽl elĂ©rni a nettĂł zĂ©rĂłt.).
- Az IPCC szerint ezek a „CO2-eltávolĂtási technolĂłgiák” szĂĽksĂ©gesek lesznek, ha az 1,5 °C-ot tĂşllĂ©pjĂĽk, de utána mĂ©gis vissza akarunk tĂ©rni erre a szintre. Az EU a dĂ©l-koreai tárgyalások során azĂ©rt kardoskodott, hogy kerĂĽljön be a szövegbe, hogy nem szabad átlĂ©pni az 1,5 °C-ot, hogy aztán kĂ©sĹ‘bb majd Ăşgyis visszatĂ©rĂĽnk oda, mert maga az átlĂ©pĂ©s olyan folyamatokat indĂthat be, ami után már nem lehetsĂ©ges a visszatĂ©rĂ©s.
A cselekvĂ©s felgyorsĂtása
- A párizsi klĂmavállalások elĂ©gtelenek az 1,5 °C-hoz. Legfeljebb 3 °C-hoz tartalmaznak elĂ©g csökkentĂ©si ĂgĂ©retet. A Párizsban jelzett kibocsátások Ă©vi 52-58 milliárd tonnára nĹ‘nek 2030-ra, miközben akkor már csak 35 milliárd tonna lehetne maximum.
- Minél alacsonyabb a kibocsátás 2030-ban, annál könnyebb lehet elérni az 1,5 °C-os célt.
Ha tovább hĂşzzuk az idĹ‘t (gyenge cĂ©lokkal), akkor annál drágább lesz az átállás kĂ©sĹ‘bb, hiszen sok beruházást most feleslegesen vĂ©gzĂĽnk el – pĂ©ldául az Ăşj szĂ©nerĹ‘művek Ă©pĂtĂ©sĂ©t.
- A fölmelegedĂ©s 1,5 °C alatt tartása több fenntarthatĂł fejlĹ‘dĂ©si cĂ©l teljesĂĽlĂ©sĂ©t segĂtenĂ©, Ăgy pĂ©ldául az egĂ©szsĂ©g javĂtásával Ă©s a fenntarthatĂł városok kialakĂtásával kapcsolatos cĂ©lokĂ©t. Ugyanakkor, ha nem kellĹ‘ körĂĽltekintĂ©ssel vĂ©gezzĂĽk, akkor a szegĂ©nysĂ©g, az Ă©hezĂ©s elleni harcot vagy akár a vĂzzel kapcsolatos fenntarthatĂł fejlĹ‘dĂ©si cĂ©l elĂ©rĂ©sĂ©t is hátráltathatja.
Ami kimaradt
- Szaúd-Arábia követelésére kikerült a szövegből, hogy a fosszilis energia kitermelésének 2015–2050 között 60%-kal kellene csökkennie.
- Januárban mĂ©g azt terveztĂ©k, hogy lesz egy magas szintű állásfoglalás, ami a jelentĂ©s ĂĽzeneteit egyszerű nyelvezettel összefoglalta volna. Ez elmaradt, ami jĂłl mutatja, politikailag mennyire Ă©rzĂ©kenyek a megállapĂtások.
- Az „1,5 °C Ă©rtelmezĂ©se” fejezetbĹ‘l kimaradtak az utalások arrĂłl, hogy mennyire megvalĂłsĂthatĂł a globális felmelegedĂ©s 1,5 °C alatt tartása, illetve mennyire fontos a fenntarthatĂł fejlĹ‘dĂ©s koncepciĂłjának szem elĹ‘tt tartása.
- A „Hatások, veszélyek” fejezetben csak annyi szerepel, hogy a hőhullámok, aszályok, árvizek súlyosabban jelentkeznek a 2°C-nál, mint az 1,5 °C esetében. Az USA kérésére kikerült, hogy „jelentős különbségek” vannak a szélsőségeket tekintve a két forgatókönyv között. Ehelyett annyi szerepel, hogy „robusztusak a különbségek a regionális klimatikus jellemzőket illetően”.
Vélemények a jelentés kapcsán
- Az IPCC egyik társelnöke szerint valĂłszĂnűleg a világtörtĂ©nelem során az emberisĂ©g számára legkritikusabb pár Ă©v elĹ‘tt állunk.
- Egy másik társelnök az esélyek kapcsán azt mondta, hogy az 1,5 °C betartása a kémia és a fizika törvényei szerint még lehetséges, de soha nem látott horderejű változásokat tenne szükségessé.
- Egy korábbi IPCC-tudós szerint csak vágyálom az 1,5 °C, még úgy sem sikerülhet azon belül tartani a fölmelegedést, hogy ideiglenesen túlszalad a higanyszál, majd visszatér.
- Egy másik tudós szerint viszont van értelme, mert ha meg sem próbáljuk tartani az 1,5 °C-os határt, akkor biztos, hogy nagyon túl fogjuk szárnyalni.
- „Az, hogy kĂ©pesek vagyunk 1,5 °C-on belĂĽl tartani a melegedĂ©st, olyannyira nevetsĂ©ges, hogy mĂ©g gondolni sem Ă©rdemes rá” – mondta egy másik klĂmatudĂłs.
- Greenpeace: a tudósok a 33 oldalas jelentést egész egyszerűen összefoglalhatták volna úgy: „cselekedjetek most, idióták”. Ehelyett udvariasan számokat, tényeket és grafikonokat soroltak 33 oldalon.