A zöld pénzügyek egyre nagyobb figyelmet kapnak, a lakossági befektetők és a gazdasági szereplők is elkötelezettebbek lettek abban, hogy etikus és fenntartható módon kamatoztassák a pénzüket. A Kék Bolygó podcast legújabb adásában Gyura Gábor közgazdász beszélt arról, hogyan működik a fenntartható pénzügyek világa, és miképp valósítható meg a zöld átállás a finanszírozásban.

A zöld pénzügyek témája megfoghatatlannak tűnhet olyan szempontból, hogy a befektetések mögött működő folyamatokra a laikusok nem látnak rá. Ám a szabályozások és az igények rohamosan változnak, és így lehetőséget kapunk arra, hogy megismerjük a felelősségünket a számok világában is.

Mit értünk fenntartható pénzügyeken?

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, Áder János és vendége, Gyura Gábor elsőként a zöld pénzügyek fogalmát magyarázta meg. A pénzügyi szakember az emberi testhez hasonlította a gazdaságot, és ezen belül a keringéshez a pénzügyeket. Az emberi test is akkor tud megfelelően működni, ha egészséges a keringése. Miképpen a gazdaság is akkor hatékony és előremutató, ha a pénzügyi áramlás a megfelelő helyekre érkezik, és helyes folyamatokat támogat.

A podcast szakértője, Gyura Gábor 2008 óta foglalkozik a pénzügyi piacok fejlesztésével, 2015 óta pedig a fenntartható pénzügyek világával. 2022-ig az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának alapító vezetője volt, majd ugyanezen év májusa óta az ENSZ Környezetvédelmi Programjának  pénzügyi kezdeményezését (UNEP FI) támogatja tanácsadóként, a világ számos bankjának ESG-törekvéseit segíti.

A fenntartható pénzügyek éppen arról szólnak, hogy a szakemberek meghatározzák, miképp lehet fenntartható a gazdaság és ezáltal a pénzügyeink is. Ehhez látniuk kell, hol szükséges leginkább a tőke, és hová kell irányítani.

Kapcsolódó bejegyzések

Magas hozam, alacsony CO2 kibocsátás?

Jövőre már rákérdezhetünk a bankunknál, mennyire fenntartható vállalatok részvényeibe fekteti a megtakarításunkat.

Áder János kijelentette, hogy a zöld átmenethez elengedhetetlen a technikai tudás, ami már a birtokunkban van. Azt is kiemelte, hogy sok közgazdász szerint a mostani számítási rendszerünk, a GDP nem vesz figyelembe minden tényezőt, például a gazdasági tevékenységek környezeti vagy társadalmi hatását. Ennek kapcsán pedig felmerül a kérdés, hogy valójában mi hátráltatja ezt a gazdasági áttörést és a cselekvést.

Tényleg át kell alakítanunk a gazdaságunkat?

A fő probléma meghatározása tehát éppen ez: a GDP messze nem a legtökéletesebb mutatószám, és a jóllétünket nem veszi figyelembe. Gyura Gábor megemlítette, hogy számos hazai törekvés van arra, hogy a mérőszámok változzanak, és a környezeti, társadalmi és egészségügyi szempontok is érvényesüljenek.

Itt a Kék Bolygó Alapítvány és Kőrösi Csaba munkásságát emelte ki, hiszen több fronton is zajlanak az alapítvány által folytatott ehhez kapcsolódó diskurzusok. Ezen a ponton Áder János beszámolt az alapítvány és több kutatóintézet által kialakított javaslatról, amely választ adhat a fenti mutató leváltására.

A fenntartható gazdasági fordulathoz a számítások szerint kétszázezer milliárd dollárra lenne szükség. Ez az Egyesült Államok GDP-jének negyedét jelenti, emelte ki Gyura Gábor. A rendszerben mindazonáltal lenne elég pénz.

Három erő egyesítésére van szükség

A zöld pénzügyi fordulat eléréséhez az állam, a bankok és a fogyasztók összefogására elengedhetetlenül szükség lesz. Különböző országok különbözőképpen törekednek erre, Norvégiában például drágítják a hagyományos autók vásárlását és tartását – ismert tény viszont, hogy az elektromos autók térnyerése nem feltétlen felel meg minden zöld alapelvnek.

A továbbiakban szó esett a fosszilis energiahordozókról való átállásról, ennek pénzügyi lehetőségeiről és a tiszta energiára váltás megoldásairól. Atomerőművek nélkül nincs zöld átállás, mutatott rá a volt köztársasági elnök, de érdekes adat, hogy a szénerőműveket gázerőművekre lecserélve is már a felére csökkenhet a károsanyag-kibocsátás.

Kapcsolódó bejegyzések

Nem füstöl, de még mindig drága: hogyan alakul az elektromos autózás jövője? – Podcast

A Holnapután legújabb adásának vendége Pál Tamás, a Green Assistance műszaki vezetője, akivel az elektromos autózásról beszélgettünk. A világ számos pontján, így Magyarországon is egyre jobban megfigyelhető az elektromos járművek térnyerése, hiszen ezek a technológiák hozzájárulhatnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez és az energiatakarékossághoz. Műsorunk során beszélnünk ennek előnyeiről, hátrányairól, tévhitekről és az e-autózás jövőjéről. A Green […]

A beszélgetés a finanszírozás témakörét is körüljárta: felmerült, hogy a fenntartható fordulat mennyibe kerülne, mekkora befektetéseket igényelne. Ennek kapcsán a szakértő a háztartás szintjén is lebontotta, hogy a közlekedés és az otthon fogyasztása miképpen alakulhatna át, anyagilag is. Magyarország ebben régiósan vezető szerepet tölt be, a zöld hitelek aránya gyorsan növekszik.

A podcast további részében szó esett arról, hogyan érhetők el ezek a finanszírozások, és mi szükséges az átálláshoz, mi hiányzik még, és milyen szerepet kaphat mindebben az Európai Unió. A klímacélok és az atomenergia kapcsolatáról, magáról az energiatárolásról és az ehhez kapcsolódó finanszírozásokról is volt szó. Végül Magyarország zöld pénzügyi gondolkodásáról és helyzetéről beszélgetett a szakember és a kuratórium elnöke.

A Kék Bolygó podcast legújabb adását a zöld pénzügyekről itt hallgathatod meg!

Kiemelt kép: Youtube