Amikor a fenntarthatóságról esik szó, először gyakran olyan dolgok jutnak eszünkbe, mint az elektromos autó vagy épp a napelem. Pedig ezeknél jóval hétköznapibb módon is kapcsolódhatunk egy fenntarthatóbb világhoz: az Európai Unióban az ökológiai lábnyomunk nagyjából 40%-át az étkezés adja. Mivel ehhez mindannyian hozzájárulunk, ez az a terület, ahol a leggyorsabb és a legnagyobb változást tudnánk elérni. Ennek lehetséges útjairól és az élelmiszeripar előtt álló kihívásokról beszélgettünk Szöllősi Réka fenntarthatósági szakértővel Holnapután című rádióműsorunkban.
Az élelmiszerrendszer úgy hálózza be bolygónkat, ahogy hangyabolyt a járatok: valahol mindig aratnak, szüretelnek, folyamatosan működnek az élelmiszergyártó üzemek, szállítunk, majd a lánc végén ott vannak a fogyasztók. Bár a legtöbb élelmiszer esetében a szállításhoz kapcsolódó kibocsátás a kisebbik probléma, már azzal is sokat tehetünk, ha helyi vagy hazai élelmiszereket választunk. A legjobb, ha egyenesen a termelőtől szerezzük be élelmiszereinket, még akkor is, ha ez több utánajárást kíván.
A változtatásnak mindenképp itt van az ideje, hiszen ahogy ez az adásban is elhangzik, szárazföldi területeink jelentős része ma már nem természeti táj, hanem művelés alatt álló terület. Az összes művelési mód közül a haszonállattartás messze a legrosszabb. Ez követeli a legtöbb területet, ez árt legjobban a biodiverzitásnak, szennyezi a vizeket, és növeli a növényvédő szerek használatát is a takarmánytermelésen keresztül. Egyértelműen ez az a terület, amelyhez a legsürgetőbb hozzányúlni. Szakértőnk szerint az állatállomány csökkentése fontos lépés lehet, amit az étrendünkön keresztül, az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentésével tudunk előidézni.
Kapcsolódó bejegyzések
A hús valódi ára
A hús fogyasztói ára nem tükrözi a környezetre gyakorolt valódi hatását. Most kiszámoljuk, mennyivel kellene drágább legyen.
Nemrég írtunk egy friss kutatásról, amely szerint az összes vadonélő szárazföldi emlős össztömege az emberiség biomasszájának 10%-át sem éri el. A kalkuláció szerint a vadon élő szárazföldi emlősök össztömege 22 millió tonna, míg az emberiség nagyjából 390 millió tonnát nyomhat. Még ennél is döbbenetesebb azonban – és a mai étkezési szokásaink borzasztó hatásait jól mutatja –, hogy mennyit nyomnak a háziasított fajok: nagyjából 630 millió tonna az össztömegük.
Milyen változások várhatók a következő években?
Jelenleg még sajnos nagyon keveset tudunk arról, hogyan kerül az asztalunkra az élelmiszer, arról pedig még kevesebb az információnk, hogy az adott élelmiszer előállítása milyen környezeti, társadalmi vagy akár egészségügyi hatásokkal jár együtt. A szakember szerint ez az a terület, ahol a következő 5–10 évben a legjelentősebb változások várhatók.
Szöllősi Réka szerint ebben számos innováció lesz a segítségünkre. A húsok helyettesítését például olyan – mind ízben, mind tápanyagban egyenértékű vagy jobb – alternatívákkal oldhatjuk meg, melyek mindeközben sokkal környezetkímélőbben előállíthatók. Eközben technológiai és egyéb megoldások lehetővé teszik majd, hogy korábban a vásárló által nem ismert, de a fenntarthatóság szempontjából fontos információk kiderüljenek az élelmiszerekről.
Mire van szükség a változáshoz?
Az átállásban fontos szerepet kap a szabályozói oldal: egyrészt elő kell segíteni – vagy épp elvárni – a fenntarthatóbb működést. Ebben itthon és az EU-ban például nagy szerepe lehet a sokat kárhoztatott mezőgazdasági támogatási rendszer átalakításának is. Másrészt számos olyan mezőgazdasági módszer ismert már ma is, mely úgy teszi lehetővé a termelést, hogy közben nem károsítja a környezetet. Ilyenek az úgynevezett regeneratív mezőgazdasági eljárások, például a szántás nélküli mezőgazdaság. Utóbbiak azért is nagyon fontosak, mert a talajok világszerte kimerülőben vannak, ez pedig azzal fenyeget, hogy egy idő után már akkor sem tudunk majd termelni a ma elterjedt módszerekkel, ha akarunk.
Az adásban beszélünk még arról, hogy fogyasztóként miben kell változtatnunk, és szóba kerül a környezeti igazságosság kérdése is például olyan termékek kapcsán, mint a pálmaolaj. Természetesen a magyar étrend is terítékre kerül, melyről szakértőnk szerint nyugodtan ki lehet mondani: mind egészségügyi, mind környezeti szempontból rendkívül kedvezőtlen, jellemzően túl sok fehérjét, cukrot és sót fogyasztunk. De hogy mi lehet a megoldás? A válaszokért tarts velünk, és hallgasd a Holnapután friss adását!
