Változó intenzitással, de teljes mellszélességgel kopogtat a tavasz az ablakon, így időszerű beszélgetni egy kicsit a kerékpározásról. Bence nemcsak az elviselhető hőmérsékletű évszakokban, hanem télen is teker, így van bőven mondanivalója a témáról. Például arról, hogy hol és hogyan érdemes közlekedni a kétkerekűvel, mit érdemes a láncra kenni az első használat előtt, és miért fontos mindig rendesen felpumpálni a gumikat.
Az adásban elhangzik az is, hogy kerékpárúton 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség. Ez azonban ebben a formában nem teljesen igaz. A Magyar Kerékpárosklub cikke alapján a KRESZ szerint kerékpárral lakott területen belül legfeljebb 40 km/h sebességgel szabad közlekedni. Lakott területen kívül sisakban 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, de csak akkor, ha nem szállítunk utast. Sisakot kötelező használnunk, ha 40 km/h feletti sebességgel haladunk. Kerékpárúton 30 km/h, gyalog- és kerékpárúton 20km/h a megengedett maximális sebesség.
Sisakot egyébként is érdemes használni minden helyzetben. Bence a mindennapokban is egyre több olyan bringással találkozik, aki védi a kobakját. Persze védekezni azzal is lehet, hogy olyan útvonalat választunk, ahol kisebb eséllyel kell autók között haladnunk. Ebben sokat segíthet a BudapestGO kerékpáros útvonaltervezője, amely a szerkesztőség Lance Armstrongja szerint jobb a Google megoldásánál is.
Az adás első felében az ukrajnai orosz invázió nyomán egy kicsit beszélünk az energiahordozókról és Európa energiafüggőségéről. Ez azért is kulcsfontosságú téma, mert – ahogy Major András írta a Greendexen megjelent cikkében – az orosz energia európai szerepe annyira magától értetődővé vált az elmúlt évtizedekben, hogy eddig reálisan még senki nem számolt a tőle való függetlenedéssel.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyben Európa energiaellátása az orosz-ukrán háború miatt?
Európa gázszükségletének 40%-a Oroszországból érkezik. Az orosz-ukrán háború kapcsán a gázellátás veszélybe került. Vajon milyen következményei lehetnek ennek?
Most viszont már egyre többen beszélnek arról, hogy ezt a függőséget hosszabb vagy rövidebb távon, de meg kell szüntetni. Az Európai Unió például 2027-ig szeretne véget vetni az orosz energiahordozóktól való függésének. Ennek nyomán máris elindultak a változások. Például a bürokratikus akadályok miatt a megújulókat kisebb mértékben alkalmazó Olaszországban a kormány zöld utat adott hat szélerőműpark megépítésének. Terveik szerint 30 hónapon belül készen fognak állni az orosz gázról való leválásra.
Egyik napról a másikra tehát nem fog menni az átalakulás, ugyanakkor az is látható, hogy a mostani helyzet akár komoly lökést is adhat az európai energiaátmenetnek. Erre pedig szükség is lenne. Ahogyan Patricia Espinosa, az ENSZ hamarosan leköszönő klímavédelmi vezetője mondta, Oroszország ukrajnai inváziója nem vonhatja el a világ vezetőinek figyelmét az egyre súlyosbodó éghajlati válságról. A szakember szerint továbbra is a klímaválság az emberiség jövőjét leginkább fenyegető krízis.
