Szeptemberben indult az ELTE-n a környezetvédelmi szakpszichológus továbbképzés, amely segítséget nyújthat a klímaváltozással kapcsolatos témák megközelítéséhez a szakembereknek.
Az itt képzett pszichológusok egyrészt képesek lesznek reagálni a klímaváltozással, a fenntartható fejlődéssel, tágabb értelemben a környezetvédelemmel kapcsolatos pszichológiai folyamatokra – szűkebben és konkrétabban értelmezve például a klímaszorongás vagy az ökogyász jelenségére, másrészt különféle technikákkal elősegítik a környezethez kapcsolódó szemléletváltást, a környezeti nevelést, és megelőzik például a szorongásos állapotok kialakulását.
A klímaszorongás ma már szinte általános jelenségnek tekinthető a fiatalok körében. Ahogy a Qubit írja, a Lancet Planetary Health folyóirat szeptemberi számában megjelent nemzetközi kutatás azt mutatta, hogy a 16 és 25 év közötti fiatalok 60%-a nagyon vagy rendkívüli módon aggódik a globális klímaválság várható következményei miatt, 45%-uk pedig arról számolt be, hogy ez az érzés erősen befolyásolja mindennapjait.
Létező jelenség, hogy tizenévesek szoronganak, és úgy érzik, hogy nem mernek majd gyereket vállalni, mert ha elolvassák a különböző klíma-előrejelzéseket, nem lehetnek biztosak abban, hogy az ő gyerekeik életében, tehát körülbelül 70-80 év múlva még élhető lesz ez a bolygó.
– mondta Varga Attila, az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet (EKTI) habilitált egyetemi docense.
A szakképzés erre a korszellemre reagál, hiszen ezen a téren a pszichológusoknak is van mondanivalójuk. Sőt Varga a képzés egyik távlati céljaként említette, hogy igyekeznek egyre több olyan pszichológust bevonzani és felkészíteni a témában való elmélyülésre, akik aztán saját maguk is gyarapítani tudják az erről a területről szóló tudást és gyakorlati ismereteket. (Qubit)