„Túllihegett” a globális felmelegedés jelentette kockázat, mondta Chris Wright, Donald Trump energiaügyi minisztere múlt hét végén tett brüsszeli látogatása során.
Wrightot európai útjára elkísérte Paul Atkins, az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) Trump által kinevezett vezetője is, aki azt állította, hogy a globális felmelegedés nem jelent komoly veszélyt a pénzügyi stabilitásra, és ellenezte, hogy a pénzügyi felügyeletek ellenőrizzék a cégek klímapolitikai vállalásait.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható klímaügyben Donald Trumptól?
A bolygónak és a klímavédelmi céloknak határozottan nem kedvez, hogy Donald Trump lett az USA 47. elnöke.
Az Európai Unió egy 2024-es jelentése szerint a klímaváltozás nemcsak környezeti probléma, hanem az egész gazdaságra hatást gyakorol, beleértve a pénzügyi szektort is. Az Egyesült Államokhoz képest az EU komolyabban veszi a klímapolitikai intézkedéseket, de a Politico szerint jelenleg az unió egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy versenyképességi okokból visszafogja ezeket. Látogatásuk során Wright, valamint Atkins is ezt ösztönözték.
Az amerikai Energiaügyi Minisztériumot (DOE) vezető korábbi olajipari vezérigazgató nem tagadta a klímaváltozás létét, de a sajtótájékoztatón azt állította, hogy hatásait eltúlozzák. Wright arra sarkalta az országokat, hogy hagyjanak fel a megújuló energiaforrások elterjesztését ösztönző állami támogatásokkal, mivel ez szerinte alig vezet kibocsátás-csökkenéshez. Eközben Kínában az Ember energetikai agytröszt szerint állami befektetéseknek és iparági innovációnak köszönhetően egyre gyorsul a megújuló energiaforrások terjedése. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az ország üvegházgáz-kibocsátásai tavaly először csökkentek, annak ellenére, hogy az energiafelhasználás közben növekedett.
Kapcsolódó bejegyzések
A geotermikus energia lehet a második Trump-ciklus nagy nyertese?
2050-re a tervek szerint az USA-ban a geotermikus energia több mint 65 millió háztartást tud majd ellátni villamos árammal.
Wright a megújulók helyett inkább a fúziós energiában látja a jövőt, amelynek kiaknázását szerinte 5 éven belül lehetővé teszi majd a mesterséges intelligencia. Múlt héten a BBC-nek adott interjújában a DOE vezetője azt mondta, hogy fúziós erőművek már akár 8–15 éven belül áramot szolgáltathatnak, és segíthetnek a kibocsátás csökkentésben.
A DOE felügyeli az Egyesült Államok Nemzeti Laboratóriumait, köztük a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium alá tartozó kaliforniai National Ignition Facility-t (NIF) is, ahol amerikai kutatók 2022 decemberében egy lézeres inerciális fúziós berendezéssel áttörést értek el. A kísérlet során, amelyet később sikeresen megismételtek, a berendezésben megtermelt energia meghaladta a plazmába lézerekkel betáplált energia mértékét. Ezt nevezik a fúziós kutatásokban „breakeven” pontnak.
A fúziós kutatásokkal foglalkozó magyar szakemberek az energiatermelésre alkalmas erőművek megjelenését ugyanakkor nem a következő évekre, hanem az évszázad második felére várják. Ezek nagy valószínűséggel a tokamak-kialakítást alkalmazhatják majd.