A kókuszolajat az élelmiszer- és kozmetikai ipar széles körben használja, számos trópusi országban pedig mindennapos konyhai alapanyagnak számít, Magyarországon azonban még kevéssé megszokott a lakossági használata. Ennek megfelelően a kókuszdióból előállított zsiradékot számos tévhit lengi körül. Cikkünkben bemutatjuk ezt az egzotikus alapanyagot, megnézzük, hogy mennyire egészséges, és azt is, hogy egyes fajtái mi mindenre használhatók.
A kókuszolaj alapvetően a kókuszpálma magjának – tehát a kókuszdiónak – szárított beléből sajtolt növényi olaj. A kókusz szárított belső részét koprának nevezik, és számos trópusi ország gazdaságában tölt be kiemelkedő szerepet a termelése és az exportálása.
Kókuszzsír vagy kókuszolaj?
Megtévesztő lehet a két elnevezés, de valójában a kókuszzsír és a kókuszolaj ugyanazt az anyagot takarja, a különbség mindössze a halmazállapotukban van. A kókuszolaj 22–24 °C alatt megdermed, ebben a formájában pedig kókuszzsírnak nevezik. Ilyenkor vajszerű, a színe fehér. Fontos megjegyezni, hogy a kókuszolaj minőségére semmilyen hatással nincs az, hogy milyen halmazállapotú. A kókuszzsír felmelegítve rögtön visszanyerni folyékony formáját.
Kókuszolaj fajtái
A kókuszolajnak általában három fő típusa van: a finomított, az hidegen sajtolt vagy extra szűz, valamint a szűz kókuszolaj. Ezek között azonban jelentős különbség van az előállítási módszert és az olaj minőségét tekintve.
Hidegen sajtolt kókuszolaj
A hidegen sajtolt kókuszolaj a terméknek az a változata, melyet az olívaolajhoz hasonlóan alacsony hőmérsékleten, kizárólag préseléssel állítanak elő. Ez a módszer segít megőrizni az olaj természetes tápanyagtartalmát. Ennek köszönhetően megmarad jellegzetes kókuszaromája. A három típus közül ez a legtisztább és a legmagasabb beltartalmú változat: mivel alacsony hőmérsékleten készül, az olajban lévő tápanyagok, antioxidánsok és esszenciális zsírsavak jobban megmaradnak. Ebből következően a kókuszolaj egészségünkre nézve pozitív tulajdonságait is ez a változat hordozza leginkább.
Fontos megjegyezni, hogy a hidegen sajtolt kókuszolajnak ugyanolyan magas a telítettzsírsav-tartalma, mint más kókuszolajoknak, így az ilyen prémium termékek fogyasztásakor is ajánlott odafigyelni a mértékletességre.
Szűz kókuszolaj
A boltok polcain találkozhatunk szűz vagy szűrt kókuszolaj néven árusított termékekkel is. Ezekről azt érdemes tudni, hogy előállításuk a hidegen sajtolt változatéhoz hasonlóan történik, épp csak annyi különbséggel, hogy ezt melegen sajtolják. A nagyjából 55 °C körülire melegített gyümölcshúsból ki tudják préselni azt is, ami az első, hideg sajtoláskor benne maradt, ugyanis a hő hatására az olaj könnyebben elválik a rostoktól. A folyamat során viszont több, a melegre érzékeny értékes összetevő elvész. A kókuszolaj egyik fő alkotóelemének számító, vírus- és baktériumölő hatású laurinsavnak akár az 50%-a is elbomlik a folyamat során. Érdekesség, hogy a laurinsav jelenlétét a kókuszolajban először az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőse, Görgei Artúr mutatta ki.
Ízében jóval enyhébben fedezhető fel a kókusz aromája, mint a hidegen sajtolt változat esetében. Alkalmasabb olyan receptekhez, ahol nem szeretnénk, hogy a kókuszaroma túl erős legyen.
Finomított kókuszolaj
A finomított kókuszolajat a többihez hasonlóan szintén koprából állítják elő, ám az eljárás magas hőmérsékleten zajlik vegyi anyagok használatával. A kémiai kezelés során eltávolítják az esetleges szennyeződéseket, és szagtalanítják az olajat, amely ennek köszönhetően a többi változatra jellemző kókuszaromát már nem tartalmaz. Az ilyen módon előállított zsiradék füstpontja magasabb, ami azt jelenti, hogy magas hőmérsékleten is stabil marad, ezzel pedig kiválóan alkalmassá válik a sütéshez.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a finomítási folyamat során több tápanyag és antioxidáns is elvész az olajból, ezért tápértéke alacsonyabb, mint az extra szűz vagy a hidegen sajtolt változatoké.
Kapcsolódó bejegyzések
Olajfa, te drága!
Mindent az olajfáról, avagy sok ezer éves időutazás az egyik legősibb haszonnövény nyomában.
Hidrogénezett kókuszolaj
Ez a változat kevésbé található meg a boltokban, mert elsősorban az élelmiszeripar használja. Találkozhatunk vele többek közt süteményekben, kekszekben és más rágcsálnivalókban. A hidrogénezés során megváltozik a kókuszolaj szerkezete, ettől pedig magasabb hőmérsékleten is szilárd halmazállapotú marad. Ezenfelül eltarthatósága hosszabb lesz, és a felhasználás után jobb textúrát ad bizonyos termékeknek. Viszont azt is fontos megjegyezni, hogy – más hidrogénezett zsírokhoz hasonlóan – a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő transzzsírsavak aránya is megemelkedik benne.
Összetétele
A kókuszolaj több mint 90%-ban telített zsírsavakból áll, legnagyobb arányban (40%) a már korábban említett laurinsav alkotja. Emellett tartalmaz polifenolokat, E- és K-vitamint vagy például vasat is. Arra vonatkozóan, hogy mennyire egészséges, eltérőek a vélemények, hiszen a telített zsírokat alapvetően a kerülendő kategóriába sorolják. Ahogy azonban többfelé is olvasható, olyan telített zsírsavakat tartalmaz, melyek szénlánca közepesen hosszú, így ezek teljesen más egészségügyi hatást fejtenek ki, mint a hosszú szénláncú telített zsírsavak.
Mire jó a kókuszolaj?
A kókuszolaj pozitív élettani hatásai
Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy a kókuszolaj mennyire számít egészségesnek, de azt talán nem tévedés állítani, hogy mértékletesen fogyasztva a jó minőségű kókuszolajnak számos pozitív élettani hatása lehet. A korábban említett zsírsavak nagy részéről elmondható, hogy közepes láncú zsírsavak alkotják, például laurinsav, kaprilsav és kaprinsav. Ezek gyorsan és könnyen emészthetők, a szervezet képes őket azonnal energiává alakítani. Ezen abszolút pozitív hatások mellett fontos a kókuszolaj antioxidáns-tartalma is. Az antioxidánsok (például a polifenolok) segíthetnek a szabad gyökök semlegesítésében, amelyek károsíthatják a sejteket, és hozzájárulhatnak az öregedési folyamatokhoz és bizonyos betegségek kialakulásához. Ahogy korábban említettük, a kókuszolajban található laurinsav hatékony baktériumölő, így szerepe lehet a kiegyensúlyozott immunrendszer kialakításában.
Mindezek mellett viszont muszáj szót ejteni arról is, hogy a korábban szuper-élelmiszerként (superfood) hivatkozott kókuszolaj távolról sem tartozik ebbe a kategóriába. Rendkívül sok telített zsírsavat tartalmaz, márpedig utóbbiról köztudomású, hogy hosszú távú, nagy mennyiségű bevitele kapcsolatba hozható a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedésével. Emellett, más zsiradékokhoz hasonlóan, magas a kalóriatartalma, ezért mértéktelen fogyasztása súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet. Bár általában az emberek jól tolerálják a kókuszolajat, egyesek érzékenyek lehetnek rá, és emésztési panaszokat, például hasmenést vagy puffadást tapasztalhatnak fogyasztása után.
Gyulladáscsökkentő
Magas antioxidáns-tartalma miatt gyulladáscsökkentő hatású lehet. Ezenfelül a kókuszolaj jelentős mennyiségben tartalmaz laurinsavat, melynek erős antibakteriális és antivirális tulajdonságai vannak. A gyulladás gyakran társul fertőzésekkel, és a laurinsav segíthet a kórokozók elleni védelemben, ezzel hozzájárulva a gyulladás csökkentéséhez. Ezen hatások eléréséhez viszont mindenképp a kevésbé finomított verziókat érdemes választani, lehetőleg a hidegen sajtolt változatot, hiszen ebben találhatók meg nagy mennyiségben az említett összetevők.
Fájdalomcsillapító
A kókuszolajnak nincs olyan elsődleges összetevője, amely fájdalomcsillapító hatású lenne, az erről szóló információ tévhit. Mindazonáltal a már említett gyulladáscsökkentő hatás egy kiegyensúlyozott étrend részeként hozzájárulhat az általános egészség javításához, amely esetenként enyhítheti a fájdalmat is.
Testápoló
A kókuszolajat a trópusi vidékeken évezredek óta használják bőr- és hajápolási célokra. Használatával hidratálhatjuk és táplálhatjuk bőrünket, segíthet a száraz bőr kezelésében. Antioxidáns tulajdonságai miatt a bőrgyulladás csökkentésében is szerepet kaphat. A hajon alkalmazva segíthet erősíteni a hajszálakat és hidratálni a fejbőrt.
Fogszuvasodás ellen
Ha a fogmosás kiváltására nem is alkalmas, a kókuszolajnak antibakteriális tulajdonságai segíthetnek a szájüregi egészség megőrzésében és a fogszuvasodás megelőzésének támogatásában. A laurinsav antibakteriális hatásával például hozzájárulhat a szájban jelen lévő káros baktériumok elpusztításához.
Memóriajavító hatású
A kókuszolajnak egyes kutatások szerint lehetnek pozitív hatásai a memóriára, de a témában végzett kutatások eredményei még vegyesek és korlátozottak. A pozitív szerepet a közepes láncú zsírsavaknak (MCT) tulajdonítják, melyek azonnal energiává alakulnak, és könnyen átjutnak a vér-agy gáton. Ez a tulajdonság arra utalhat, hogy a kókuszolaj potenciálisan hasznos lehet az agy működésének támogatásában.
Fogyást serkentő hatás
Csodaszernek egyáltalán nem lehet nevezni a kókuszolajat, ha fogyásról van szó, némi pozitív hatása azonban lehet. Itt persze azt is fontos hangsúlyozni, hogy bár a kókuszolaj néhány tulajdonsága segíthet támogatni a fogyást, túlzott fogyasztása épp ezzel ellentétes hatást is kiválthat. Ezzel együtt érdemes lehet alkalmazni, hiszen zsíros állaga és íze hozzájárulhat a telítettségérzet kialakulásához, ami segíthet csökkenteni az étvágyat, míg a benne található zsírsavak anyagcsere-gyorsító hatása némileg szintén hozzájárulhat a fogyáshoz.
A kókuszolaj ára
Végezetül tekintsük át, milyen árakon juthatunk hozzá a kókuszolajhoz! Ehhez megnéztük a piacon elérhető különféle kiszerelések és fajták árait, hogy teljesebb képet kaphassunk. Az árak a 2023. májusi állapotot tükrözik.
- Hidegen sajtolt kókuszolaj
Az extra szűz verziót jellemzően kisebb kiszerelésekben találjuk meg a boltokban. Egy 250 ml-es bio változat 3 399 forint, ez 1 literre vetítve 13 596 forint. Egy nem bio változatot 500 ml-es kiszerelésben már 4 495 forintért (8 990 forint/liter) megkaphatunk. - Szűz kókuszolaj
A szűz kókuszolajok között valamivel nagyobb a választék, a piacon lévő termékek többsége ebben a kategóriában található. Valamivel alacsonyabb áron és akár a hidegen sajtoltnál nagyobb kiszerelésben is megvásárolható.
Egy 432 ml-es kiszerelésű bio szűz kókuszolajért 2 450 forintot kell fizetnünk, a nem bio változatok ára pedig 1 literre vetítve 4000–5000 forint körül van. - Finomított kókuszolaj
A legolcsóbb, ám egészségügyi szempontból a legkevésbé hasznos finomított kókuszolajból már egészen alacsony, szinte napraforgóolaj-áron beszerezhetünk 1 litert. Persze itt is sok függ attól, hogy melyik gyártó termékét választjuk, de 1400–2000 forint környékén már jó eséllyel találunk belőle, főképp, ha a nagyobb kiszerelések között válogatunk.
