Megjelent a világ legrangosabb környezetjogi és környezetdiplomáciai elismerésének számító Elisabeth Haub-díj pályázati kiírása. A környezetvédelmi Oscar-díjként is számontartott kitüntetésre olyan környezetjogászokat, diplomatákat és nemzetközi köztisztviselőket lehet jelölni, akik a világban a környezetjog és a környezetdiplomácia terén kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.
Az Elisabeth Haub-díj a környezetjog és diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismerése a világon. A tekintélyes múltra visszatekintő, 1979-ben alapított díjat a New York-i Pace Egyetem Elisabeth Haub jogi kara hirdeti meg, névadója tiszteletére. A névadó Amalie Luise Elizabeth Haub egy német kereskedő család sarja, egy darabig vezette is a család üzleti birodalmát. Elizabeth Haub nagyon elkötelezett volt a környezetvédelem és a filantróp tevékenység iránt, ezen belül is úgy gondolta, hogy a környezetvédelem erősebb jogi megalapozást igényel és ennek fejlesztését el kellene ismerni a világon.
Kapcsolódó bejegyzések
Átadták az első „környezetvédelmi Nobel-díjakat”
Costa Rica-i, indiai és bahamai projekt is volt a vasárnap átadott Earthshot Prize nyertesei között. A Vilmos cambridge-i herceg által tavaly alapított, környezetvédelmi Nobel-díjként is emlegetett elismerést öt kategóriában osztották ki Londonban. A kategóriák nyertesei egyenként egymillió fontos (427 millió forintos) pénzjutalmat kaptak a londoni Alexandra Palace-ban megrendezett díjátadó ceremónián. Az Earthshot Prize nevét a […]
Minden évben egy nemzetközileg elismert zsűri választja ki a díjazottat. A díj nem jár pénzösszeggel: ez a környezeti jog és a környezetdiplomácia fejlesztéséért járó elismerésről szól – ismertette a díj hátterét Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója, aki 2015-ben Macharia Kamau (Kenya) nagykövettel közösen kapta meg az Elisabeth Haub-díjat az ENSZ fenntartható fejlődési céljait kidolgozó munkacsoport társelnökeként.
Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója szerint azért találó a „környezetvédelmi Oscar” megnevezés, mert a filmes díjhoz hasonlóan már a jelölésnek is komoly presztízse van. Minden évben egy nemzetközi zsűri választja ki a díjazottat. A díj nem jár pénzösszeggel: ez a környezeti jog és a környezetdiplomácia fejlesztéséért járó elismerés és tisztelgés. A jelöltek minden kontinensről képviseltetik magukat, talán csak az Antarktiszról nem -tette hozzá Kőrösi Csaba, akit két évvel ezelőtt felkértek, hogy legyen tagja a zsűrinek. A díj nemzetközi mivoltát mutatja az is, hogy Kőrösi Csabát és kenyai kollégáját német kollégák keresték fel annak idején a jelölés szándékával.
Ha a döntési mechanizmusról kérdezzük, Kőrösi Csaba azt válaszolja, hogy „az én érvelésem általában azon alapszik, hogy mi az a konkrét eredmény, mi az az újdonság, amit az illető munkájának köszönhetünk, és ez hogyan hat ránk, illetve a környezeti diplomáciára és jogra”. A zsűri kap egy összegzést az összes jelöltről, és mindenki kialakít magában egy listát, majd a többkörös vitát követően születik meg a döntés. A díjat megosztva akár ketten is elnyerhetik. A jelölteket egyébként megkérdezik arról, hogy elfogadják-e a díjat, de Kőrösi Csaba még nem hallott olyanról, hogy valaki megbántódott volna, és nem fogadta volna el a kitüntetést.
Néha a Nobel-díjhoz is hasonlítják az elismerést, ez valószínűleg onnan ered, hogy jó ideig a Stockholmi Egyetem volt az értékelési folyamat házigazdája és a Környezetjogi Nemzetközi Tanácspartnere a háttértámogatás biztosításában.
Kőrösi Csabát 2023-ban kérték fel a díj elbírálói közé. A zsűri kezdetben 6 főből állt, de időközben a zsűri létszáma bővült, és az idén már 13-an döntenek. Nemzetközi csapatról van szó, a többségük környezeti jogász, egyetemi kutató, akik maguk is kiemelkedő szakértői egy-egy területnek. A testület összetétele folyamatosan változik, mivel egy megbízás három évre szól, és maximum egyszer hosszabbítható.
Kapcsolódó bejegyzések
Kőrösi Csaba: meg kell fékeznünk a globális felmelegedés hatásait!
Kőrösi Csaba beszámolója szerint jelenleg történelmi szinten van a károsanyag-kibocsátás és átléptük a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést.
A pályázatra 100 feletti jelölés érkezik a világ minden pontjáról. Az idei pályázatok benyújtási határideje március 17., menetéről a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány honlapján is lehet tájékozódni. A jelöléseket intézetek, nemzetközi szervezetek, illetve olyanok részéről várják, akik a környezetvédelmi jog területén tevékenykednek.
Kőrösi Csaba bízik benne, hogy tavalyihoz hasonlóan idén is lesz magyar a jelölések között, hiszen vannak olyanok itthon is, akik kiemelkedőt alkottak ezen a területen. 2024-ben a jogász Fülöp Sándort jelölték, aki környezetvédelmi jogalkotóként részt vett a magyar környezetvédelmi törvény megalkotásában, ő volt a jövő nemzedékek első ombudsmanja, aki számos nemzetközi projektben is kamatoztatta a tudását.
A borítóképen Kőrösi Csaba (Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítány)