Átvette a Nobel-díjat Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus.
A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián. A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat. Beszédében hangsúlyozta: Alfred Nobel üzenete nagyon világos számunkra: ő abban hitt, hogy az irodalom, a tudomány és a béke érdekében végrehajtott cselekedetek előreviszik a világot. Hozzátette: ezért kulcsfontosságú, hogy tiszteljük a tudást és nemzetközi szinten együttműködjünk.
Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni
– hangsúlyozta Astrid Söderbergh Widding.
Krausz Ferenc fizikusnak két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat.
Kapcsolódó bejegyzések
Krausz Ferenc fizikus Nobel-díjas
A 2023. évi fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenc, Pierre Agostini, és Anne L’Huillier kapta.
„Az idei fizikai Nobel-díj az icipici részletekre, az attofizikára, az attoszekundumra koncentrál” – mondta Eva Olsson, a Chalmers Műszaki Egyetem professzora, a fizikai Nobel-díj kitüntettjeit méltatva. Beszédében kifejtette: hatalmas az univerzum, de a legkisebb részletek irányítják, és ezeket az öt érzékünkkel nem mindig tudjuk látni. Ezek az apró részletek befolyásolják az életünket és hatalmas lehetőséget adnak arra, hogy kiterjesszük a tudásunkat.
A tudományos élet hazai és külföldi képviselői az idei Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is részt vettek. A rendezvény kiállítási csarnokában online üzleti megbeszélések is zajlottak a külföldi vállalatok és szakmai intézmények, illetve a kiállításon jelen lévő magyar partnerek részvételével. A megbeszélésekbe 50 külföldi cég, illetve intézmény kapcsolódott be Afrika, Ázsia, Közép és Dél-Amerika illetve Európa összesen 32 országából.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.
Gunilla Karlsson Hedestam, a Karolinska Intézet professzora a díjazottakat méltatva arról beszélt, bár hatvan éve rutinszerűen használják az mRNS-t a különféle kutatólaboratóriumokban, de a tudományos világon kívül nem igazán ismerték egészen mostanáig, amikor „az élettani-orvostudományi Nobel-díjasok bebiztosították az mRNS hírnevét a világban”. Karikó Katalin felismerte, hogy az RNS különféle formáira hogyan válaszolnak a sejtek.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kutatók 2005-ben publikálták a legfontosabb cikküket, amely bemutatta azt, hogy immunválaszt vált ki az mRNS a szervezetben, azonban ezt meg lehet kerülni. Ezzel egy új korszak nyílt meg és ennek a módszernek köszönhetően sikerült kifejleszteni egy olyan vakcinát, amellyel 15 évvel később több millió életet lehetett megmenteni a Covid-járvány idején. Ez a módszer felgyorsítja az oltóanyag gyártását is.
Kapcsolódó bejegyzések
Elismerés a magyar kutatók részére
Elismerését fejezte ki a Nobel-díjjal kitüntetett kiváló két magyar kutatónak a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
A ceremónián 1560 meghívott vendég vett részt, köztük a díjazottak családtagjai, korábbi díjazottak, a királyi család tagjai, a díjat odaítélő intézmények képviselői, a svéd kormány és parlament tagjai, valamint a diplomáciai testületek képviselői.
(MTI)
