Elismerését fejezte ki a Nobel-díjjal kitüntetett kiváló két magyar kutatónak a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleménye szerint, a kormány az utóbbi években a felsőoktatás és a kutatói hálózat megújításával megfelelő környezetet alakított ki a további tudományos eredmények eléréséhez és Magyarország innovációs teljesítményének erősítéséhez.
A KIM azt közölte, hogy Karikó Katalin, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus, Semmelweis nyomdokain járva sok millió életet mentett meg a járvány idején. A Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas kutatóbiológus továbbra is szorosan kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez, és aktív szereplője maradt a magyar tudományos életnek is.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyar kutatónők, akikre joggal lehet büszke az egész világ
Nőnap alkalmából bemutatunk négy, a tudományos életben világhírű magyar tudósnőt.
Közölték azt is, hogy Krausz Ferenc először végzett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat vizsgálatában felhasználták. A professzor kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetben is.
Kifejtették, hogy Krausz Ferenc a munkatársaival jelenleg is dolgozik Magyarországon innovatív eljárások kialakításán. Ezek alkalmazásával egyszerű vérmintákból – azaz egyedi azonosíthatóságra szolgáló molekuláris „ujjlenyomatokból” – előre jelezhető számos betegség. Ez pedig hozzájárul a megelőző egészségügyi ellátás eredményesebbé tételéhez. A módszerrel akár egyetlen csepp vérből kimutatható lenne egy daganat a kialakulásának korai szakaszában. A Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (MUK) projektet a kormány 20 milliárd forinttal támogatja egy hatéves szerződés keretében.
Kapcsolódó bejegyzések
Krausz Ferenc fizikus Nobel-díjas
A 2023. évi fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenc, Pierre Agostini, és Anne L’Huillier kapta.
Palkovics László kezdeményezésére a magyar kormány 2019 óta együttműködik a Krausz Ferenc által igazgatott német Max Planck Kvantumoptikai Intézettel, valamint a müncheni Lajos-Miksa Egyetemmel, ahol a professzor a Kísérleti Fizika Tanszék vezetője.
Összességében, tehát Krausz Ferenc is a mai napig a magyar tudományos élet aktív szereplője.
Emlékeztetnek: a professzor tagja volt a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsnak is, de megbízatása 2023 februárjában lejárt. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter azonban még akkor egyeztetett vele a magyar tudományirányítás új szervezeti struktúrájában betöltendő szerepéről. Az új testület megalakítását és tagjainak névsorát októberben hozza nyilvánosságra a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Az egyetemi modellváltással a cél egy olyan hazai kutatói környezet kialakítása volt, amely megteremti a lehetőségét a további világraszóló magyar kutatói sikereknek.
Kapcsolódó bejegyzések
A génbank stratégiai jelentőségű – Interjú
Dr. Liptói Krisztinával a génbankok szerepéről, továbbá őshonos haszonállataink in vivo és in vitro génmegőrzéséről beszélgettünk Gödöllőn.
Ezért is újítottuk meg a teljes magyar felsőoktatást és a Magyar Kutatási Hálózatot, támogatását több mint a duplájára emeltük
– fogalmaz a tárca közleménye.
Közölték azt is: elindították a Neumann János Programot, összekapcsolva ezzel az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot.
