Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése a Körös-Maros Nemzeti Park területén, amelyhez a most induló Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz egyik projektje is hozzájárul.
Rácz András az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára ismertette, hogy a KEHOP Plusz programnak köszönhetően a 2021 és 2027 közötti időszakra a Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság 5 kiemelt projektre nyert el támogatást, amelyek költségkerete meghaladja a 4 milliárd forintot – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagyon szaporák voltak idén a Körös-Maros Nemzeti Park védett madarai
A park beszámolója szerint idén több gémféle is kiugróan magas számban költött a Kis-Sárrét területén, amely a biharugrai halastórendszerrel kiegészülve hazánk egyik legdiverzebb mocsaras, nádas élőhelye.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legfontosabb feladata az élőhelyek rehabilitációja, ezért füves és vizes élőhelyek helyreállítására került sor az elmúlt másfél évtizedben. Ezeknek a területeknek a fenntartása, hosszú távú megőrzése alapvetően a legeltetéstől függ, ezért folyamatosan növelik a legeltetett állatok számát. Ezt támogatja a most induló „A természetvédelmi célú területkezelésekhez szükséges erő- és munkagépek beszerzése” című projekt is.
Az államtitkár kifejtette, hogy a nemzeti park jelenlegi, magas genetikai értékű őshonos legeltetett állatállományát 2700 magyar szürke marha, 300 magyar házi bivaly, valamint 1000 cigája juh és racka juh képezi. Az igazgatóság a projekt célterületén 16 pusztarészen végez legeltetést, amelynek megvalósítása 18 nyári és 3 téli tartási hely igénybevételével, üzemeltetésével történik. A téli időszakban a tenyészállomány mellett 400–420 szürkemarha-borjúról, 65–65 bivalyborjúról és 280–300 bárányról gondoskodnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Több ezer réce vendégeskedik a Körös-Maros Nemzeti Parkban
A Körös-Maros Nemzeti Park területén, jelenleg több ezer réce vendégeskedik.
A nemzeti park mind a négy tájegységén folyik területkezelés, amely magában foglalja az állatállomány téli takarmányának és alomanyagának előállítását is. Mind a takarmányszéna, mind pedig az alomszalma betakarításához, majd a téli tartási helyen történő mozgatásához gépek szükségesek. A cserjésedés és az inváziós fajok terjedésének visszaszorításához az állatok szakaszolt legeltetése után szükség szerint szárzúzás is alkalmazandó, amelyhez szintén gépi erőre van szükség.
Az igazgatóságok a vagyonkezelésükben lévő területek fenntartásához szükséges infrastruktúrát kialakítják, és az állami vagyonelemeket gyarapítják, hogy a természeti környezet által nyújtott szolgáltatásokat meg tudják őrizni, és kiteljesítsék őket az egész társadalom számára.
Fotó: Canva