Az antarktiszi térségben egyre nagyobb lehet a baj. A közelmúltban bekövetkezett hőhullámok, a Déli-óceánban bekövetkezett változások és az antarktiszi tengeri jég kiterjedésének csökkenése arra utal, hogy éghajlati fordulópont közelébe kerülhetünk. Ezeket a pontokat olyan kritikus küszöbértékként határozzák meg, amelyen túl az éghajlati rendszer visszafordíthatatlan módon szerveződik át.
Amint ezeket a fordulópontokat átlépjük, az Antarktiszon is jelentős változások fognak bekövetkezni. A globális tengerszintre és éghajlatra gyakorolt hatások mellett ezek a változások az ökoszisztémákra is hatással lesznek, beleértve az olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint a halászat és a szén-dioxid-szabályozás.
Ezek az antarktiszi hőszélsőségek, valamint a déli óceáni cirkuláció és a tengeri jégtakaró változásai nem feltétlenül jelentenek fordulópontot. Azonban egy bizonyos küszöbértéknél a sérülékeny jégtáblák és gleccserek már veszélyben lehetnek
– írja cikkében a bas.ac.uk.
Az Antarktiszon és a Déli-óceánon a közelmúltban olyan változásokat figyeltek meg, amelyek billenési pontokat válthatnak ki. Az antarktiszi jégtakaró olvadása és a tengeri jég csökkenése az 1990-es évek óta 30%-kal lelassította a Déli-óceán cirkulációjának egyes részeit. Ezzel a lassulással párhuzamosan az antarktiszi tengeri jégtakaró területének csökkenése 2022-ben, majd 2023-ban is új rekordot ért el, számos antarktiszi hőhullámmal együtt.
A friss kutatások szerint a jégtáblák akkor léphetnek át egy billenési pontot, amikor a helyi hőmérsékleti viszonyok azt eredményezik, hogy a jégtáblák ellebegnek azokon a helyeken, ahol korábban a tengerfenékkel való érintkezés tartotta őket a helyükön. A Déli-óceán közelmúltbeli regionális felmelegedése és az ehhez kapcsolódó cirkulációs változások a jégtáblák elvékonyodásának és felbomlásának gyorsulásához vezettek.
Kapcsolódó bejegyzések
Az éghajlati célok átlépése további kockázatokat rejt
Az összes átbillenési kockázat hatékony megelőzéséhez a globális átlaghőmérséklet növekedését legfeljebb 1°C-ra kellene korlátozni.
Több jégtábla, köztük a nagy Larsen-, a Pine Island- és a Shackleton-jégtábla a következő 70 évben összeomolhat a repedéseikben lévő víz miatt. Ha egyszer egy jégtábla összeomlott, azt később sem lehet helyreállítani. Új jégtáblák keletkezése ugyanakkor lehetséges, ha az óceán kellőképpen lehűl, azonban erre legalább néhány évszázadig nem valószínű, hogy sor kerül.
(Forrás: bas.ac.uk)