Az iráni támadások és a tengeri zárlat megbénították a Közel-Kelet olajexportját és vízellátását.
Az Energiastratégia Intézet publikációja rámutat arra, hogy a legújabb közel-keleti konfliktus kitörését követően a térség arab államai a retorika szintjén kiálltak Irán mellett, de ez a hozzáállásuk rövid idő leforgása alatt megváltozott. Ennek oka, hogy hirtelen ők is érintettekké váltak a háborúban, és komoly károkat szenvednek el a mai napig. Emellett a legfontosabb gazdasági ágazataik is működésképtelenné váltak, ami hosszú távon jelentős kihívások elé állíthatja majd ezeket az országokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi lesz veled, Közel-Kelet?
2025. június 13-án Izrael célzott csapást mért Irán több katonai és nukleáris létesítményére.
Az elmúlt hónapokban az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagországai (az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán, Bahrein és Szaúd-Arábia), valamint más régiós országok rendkívüli módon aggódtak, hogy közvetlenül vagy közvetve kihathat rájuk az Izrael és az Egyesült Államok, illetve Irán között kibontakozó konfliktus. Ezért sem meglepő, hogy több ilyen állam, például Katar és Omán is aktívan részt vett a felek közötti közvetítésben, ami mögött önvédelmi mechanizmusok is álltak.
Kapcsolódó bejegyzések
Melyek az iráni háború klíma-, energia- és környezetpolitikai következményei?
A konfliktus során végrehajtott katonai műveletek jelentős levegő-, víz- és talajszennyezést okoznak.
A háború kirobbanásakor aztán a mediátori szerepet magára vállaló arab országok sem kerülték el Teherán bosszúját. Ezzel kapcsolatban az eddig békítőként közreműködő ománi vezetés megdöbbenésének adott hangot, és a szultán kijelentette, hogy határozottan elítéli az országa területét célzó iráni támadásokat. Más arab államok is hasonló nyilatkozatokat tettek közzé, és felvették a harcot az iráni ballisztikus rakéták és drónok semlegesítése érdekében.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva