Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező hónapokban növekszik majd az El Nino időjárási jelenség kialakulásának valószínűsége, ami magasabb globális hőmérsékletet és új melegrekordokat eredményezhet.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) szerint 60 százalékos esély van arra, hogy július végéig kialakul az El Nino, szeptemberre pedig már 80 százalék a valószínűsége – írja a Phys.org.
Ez világszerte megváltoztatja az időjárási és éghajlati mintákat
– mondta Wilfran Moufouma Okia, a WMO regionális éghajlat-előrejelző szolgálatának vezetője Genfben egy sajtótájékoztatón.
Az El Nino egy olyan időjárási jelenség, amely néhány évente természetes módon megismétlődik. Ilyenkor világszerte gyakoribbá válnak a hőhullámok, és egyes régiókban aszály, míg máshol heves esőzések alakulnak ki. Legutóbb 2018-2019-ben alakult ki hasonló jelenség. 2020 óta azonban a világot egy kivételesen hosszú La Nina sújtotta (ez a jelenség az El Nino lehűlést okozó ellentéte), amely az idei év elején véget ért, és átadta helyét a jelenlegi semleges állapotnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Visszatér az El Niño, rekordmelegre számíthatunk
Rekordmelegre számíthatunk akár már idén is, de inkább jövőre, miután várhatóan visszatér az El Niño időjárási jelenség.
Ennek ellenére az ENSZ szerint az elmúlt nyolc év az eddig valaha mért legmelegebb, hiába érvényesült a La Nina hűtő hatása ezen időszaknak csaknem felében. E nélkül az időjárási jelenség nélkül a globális felmelegedés hatása még rosszabb is lehetett volna. A La Nina átmeneti fékként hatott a globális hőmérséklet-emelkedésre, mondta a WMO vezetője, Petteri Taalas egy nyilatkozatban. Most azonban a világnak fel kell készülnie az El Nino kialakulására. Arra is figyelmeztetett, hogy a várhatóan melegedést okozó jelenség érkezése a globális hőmérsékletek újabb tetőzésével jár majd, ami növeli a hőmérsékleti rekordok megdőlésének esélyét.
Egyelőre nincs előrejelzés a közelgő El Nino erősségéről vagy időtartamáról. A legutóbbi nagyon gyengének számított, de az azt megelőző, 2014 és 2016 közötti időszakot minden idők legerősebbjei között tartották számon, ami szörnyű következményekkel járt. A WMO rámutatott, hogy 2016-os év bizonyult a legmelegebbnek, ami két tényezőnek volt köszönhető: egyrészt egy nagyon erős El Nino hatás érvényesült, másrészt az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok okozta klímaváltozás közösen járultak hozzá a hőmérsékleti rekordok megdőléséhez.
Mivel az El Nino hatása a globális hőmérsékletre általában a kialakulását követő évben érvényesül, a hatás valószínűleg 2024-ben lesz a legerősebb
– közölte a szervezet.
Taalas kiemelte, hogy az El Nino várható érkezésének lehetnek pozitív hatásai is, például enyhítheti az Afrika szarvát sújtó aszályt és más, a La Nina-hoz kapcsolódó hatásokat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy szélsőségesebb időjárási és éghajlati események is kialakulhatnak, a károk megelőzéséhez és az emberi életek védelmében ezért hatékony korai előrejelző rendszerekre van szükség.
A WMO szerint nincs két egyforma El Nino jelenség, és hatásai részben az évszaktól is függenek. Éppen ezért a meteorológusok folyamatosan figyelemmel kísérik majd. Az éghajlati minta átlagosan 2-7 évente fordul elő, és általában 9-12 hónapig tart. Jellemzően az óceán felszíni hőmérsékletének melegedésével jár együtt a Csendes-óceán középső és keleti trópusi részén. A csapadékmennyiség rendszerint Dél-Amerika déli részén, az Egyesült Államok déli részén, Afrika szarván és Közép-Ázsiában növekszik, míg Ausztrália, Indonézia és Dél-Ázsia egyes részein súlyos aszályok fordulhatnak elő.
Az északi félteke nyári időszakában az El Nino meleg vize a Csendes-óceán középső és keleti részén hurrikánokat is gerjeszthet, míg az Atlanti-óceán medencéjében akadályozza ezek kialakulását – közölte a WMO.
(phys.org)