Rekordmelegre számíthatunk akár már idén is, de inkább jövőre, miután várhatóan visszatér az El Niño időjárási jelenség. Erre figyelmeztetnek az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának kutatói is.
A klímamodellek szerint a Csendes-óceánon a globális hőmérsékletet csökkentő, a három évig tartó La Nina éghajlati jelenséget követően, még ebben az évben visszatér ellenpárja, az El Niño, ami melegebb időjárást eredményezhet.
Carlo Buontempo, az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatója szerint az El Niño hatására az Egyenlítő mentén nyugat felé fújó szelek lelassulnak, és keleti irányba tolják a meleg vizet, ami magasabb óceáni felszíni hőmérsékletet okoz. Ez a folyamat általában globális szinten rekordhőmérsékletekkel jár. Azt még nem tudni, hogy ez 2023-ban vagy 2024-ben következik-e be.
Az elmúlt nyolc év volt a világ legmelegebb időszaka, ezen belül is 2016-ban mérték az eddigi legmagasabb hőmérsékletet, amit az üvegházhatású gázok kibocsátása is nagy mértékben befolyásolt. Az El Niño okozta hőmérsékletemelkedés súlyosbíthatja az éghajlatváltozás hatásait, amelyekkel az országok már most is szembesülnek, mint a súlyos hőhullámok, szárazság és erdőtüzek. Figyelembe véve, hogy az emberek továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használnak, a világ tovább melegedett, és 2023 még melegebb lesz, mint 2016.
A Kopernikusz tudósai csütörtökön tettek közzé jelentést, amelyben értékelték a világ tavalyi, a feljegyzések szerint ötödik legmelegebb évét, és az éghajlati szélsőségeket. Európában 2022-ben volt az eddigi legmelegebb nyár, miközben az éghajlatváltozás okozta szélsőséges esőzések katasztrofális áradásokat okoztak Pakisztánban, februárban pedig rekordvékonyra olvadt az antarktiszi jég.
A világ globális átlaghőmérséklete jelenleg 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben, annak ellenére, hogy a világ legtöbb nagy kibocsátója vállalta, hogy nettó kibocsátását végül nullára csökkenti, a globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly mégis tovább nőtt.
(Forrás: hvg)
