A biológiai sokféleség válságával és a riasztó adatokkal szemben, amelyek szerint 1970 óta 69%-kal csökkent a globális állatpopulációk száma, a kutatók egy, az embereknél már bevált módszert használnának: a petesejtek esetében is alkalmazott kriokonzerválást.
A Zoo Biology című folyóiratban megjelent új tanulmány rávilágít az élősejtbankokban, más néven kriobankokban rejlő hatalmas lehetőségekre. Ezekben az élősejtbankokban az állatok genetikai anyagait, például bőrsejteket, embriókat, spermát és élő szöveteket tartósítják ultraalacsony hőmérsékleten. Ezek a sejtek tenyészthetők és felhasználhatók különböző folyamatokban, beleértve a DNS-kinyerést, az asszisztált reprodukciós technikákat, az állatpopulációk genetikai sokféleségének biztosítását, sőt, akár fajok visszatelepítését természetes élőhelyükre.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyben a madagaszkári makik
Az éghajlatváltozás destabilizálja az egérmakik populációját, és növeli a kihalásuk kockázatát.
A tanulmányhoz a kutatók elemezték a San Diego Wildlife Alliance (SDZWA) Frozen Zoo, a világ legnagyobb és legváltozatosabb élő genetikai mintákat tartalmazó gyűjteményének tartalmát, hogy kidolgozzanak egy keretrendszert a jövőbeli mintavételre szánt fajok rangsorolásához. A tanulmány szerint jelenleg 965 különböző faj, köztük az IUCN Vörös Listáján veszélyeztetettként szereplő kétéltűek, madarak, emlősök és hüllők 5%-a található az adatbázisában, és az állatkertekből és akváriumokból történő további mintavételezés jelentősen, 16,6%-ra növelhetné ezt az arányt, további 707 veszélyeztetett fajhoz való hozzáférést biztosítva.
Ezen túlmenően a jelenleg a vadonban kihaltként nyilvántartott fajok 50%-ának genetikai mintái már megtalálhatók a gyűjteményben, de az állatkerti közösségből történő mintavételezés ezt a számot 91%-ra növelheti, ami potenciálisan kritikus életmentő eszközt jelenthet a kihalás szélén álló fajok számára.
(Forrás: Trinity College Dublin)