Ezzel párhuzamosan pedig a kibocsátásai is nőnek. A másfélfok.hu cikke rávilágít arra, hogy bár a magyar mezőgazdaságnak rendkívül jók az adottságai, egyre inkább okozója és egyben elszenvedője is a klímaváltozás negatív hatásainak.
A szektor feladata az lenne, hogy úgy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy közben az élelmiszerbiztonság sem kerül veszélybe, ez viszont csak az innovációk folyamatos implementálásával vagy a meglévő technológiák újszerű felhasználásával lenne megvalósítható.
A cikk szerzői szerint hazai gazdákat ebben erősen akadályozza a pénz- és tudáshiány, amit az új megoldásokkal szembeni bizalmatlanság is tetéz. Ezen persze az Európai Uniós és a magyar agrárpolitika (Magyarország Digitális Agrárstratégiája) is próbál változtatni, azonban a feladat nem egyszerű.
Úgy kellene megőrizni a termelékenységet és biztosítani az élelmezésbiztonságot, hogy közben a klímaváltozás negatív hatásaihoz is alkalmazkodnak a gazdák, és az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkentik.
Az úgynevezett klímaorientált okos mezőgazdaság (Climate Smart Agriculture) erre a három problémára próbál választ találni. A csúcstechnológiás megoldások egy részét a hazai gazdák már használják, például sokan a különféle szenzorokkal fontos információkat nyernek a művelés alatt álló területük állapotáról.
A digitális átállást azonban nagyban akadályozza a pénzügyi forráshiány és a szakképzett munkaerő hiánya is. Az innovációk ellen szól az is, hogy bizonyos üzemméret alatt bevezetésük nem gazdaságos, már csak azért sem, mert a kis- és közepes méretű gazdaságoknál gyakorta hiányoznak az ezek használatához szükséges szakmai ismeretek és gyakorlati tapasztalatok.
Ebből következik a cikknek azon megállapítása, hogy a hazai innovációs teljesítmény jóval elmarad az Európai Uniós átlagtól. Ez a probléma persze nem csak a mezőgazdaságot érinti. Az innováció és a digitalizáció fenntarthatóságban betöltött szerepéről mi is többször írtunk már. (Masfelfok)