Ma már egyre több vállalat tesz azért, hogy konkrét klímacélok mentén, mérhető módon dolgozzon környezetterhelése csökkentésén. A Lidl is ezen az úton jár.

A nagyvállalatok esetében egy masszív klímastratégia már elvárás. Nem mindegy azonban, hogy ezen az úton hogyan indulnak el a cégek. A kibocsátáscsökkentés energia-és pénzigényes folyamat. Számos bevált módszeren változtatni kell, invesztálni kell a fejlesztésekbe és az átállásba.

Számos vállalat komolyan veszi a fenntarthatóság mentén alakuló stratégiát, és elkötelezett döntéseket hoz annak érdekében, hogy csökkentse a kibocsátását, sőt, fenntarthatóbban üzemeljen.

Kapcsolódó bejegyzések

Cégek, figyelem! – Fontos kötelezettség jön, megéri mielőbb felkészülni!

Az ESG-törvény a legtöbb vállalatot érinti. A szakértő elmondja, hogyan készülhetnek fel a cégvezetők.

Mit tehet egy cég, hogy elérje a nettó zérót?

Számos stratégia létezik ma már arra, hogy egy vállalat jó döntéseket hozzon, ha a klímaváltozás hatásainak csökkentése a cél. Az alábbiakat legalábbis biztosan átgondolja:

Növekedő energiahatékonyság

• Sok vállalat cseréli le az elavult berendezéseket energiahatékony eszközökre, például LED világításra, energiatakarékos gépekre és modern HVAC rendszerekre. Ezek kevesebb energiát használnak, és csökkentik az energiafogyasztást és a kibocsátást.
• Az épületoptimalizálás szintén járható út: az irodák és gyárak szigetelésének javítása, intelligens fűtés- és hűtésrendszerek bevezetése jelentősen csökkentheti az épületek energiafogyasztását és kibocsátását.

Célkeresztben a megújuló energia

• Napenergiát, szélenergiát és egyéb megújuló forrásokat használnak az irodák és üzemek működtetéséhez, például napelemek telepítésével vagy szélerőművek működtetésével. Amennyiben nincs lehetőség saját energiatermelésre, szerződést is köthetnek megújuló energiát biztosító szolgáltatókkal.
• Ha a cég nem tud saját megújuló energiát termelni, vásárolhat zöldenergia tanúsítványokat vagy közvetlenül zöldenergia-szolgáltatóktól származó energiát.

A beszállítói lánc kibocsátáscsökkentése

• Sok cég választja azt,hogy olyan beszállítókkal és partnerekkel dolgozik együtt, akik szintén elkötelezettek a zéró kibocsátás elérése mellett. A beszállítói lánc karbonlábnyoma óriási mértékben befolyásolja a vállalat kibocsátását.
• A szállítási útvonalak és a logisztikai folyamatok optimalizálása csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal mérsékelhető a károsanyag-kibocsátás. A vasúti szállítás, az elektromos járművek és a helyi termelők választása jó példák erre.

Kapcsolódó bejegyzések

Le kell jönnie a világnak az olajról a klíma érdekében

A jelenlegi 100 millió hordó/nap körüli szintről napi 23–30 millió hordóra kellene esnie az igénynek 2050-ig a fő klímavédelmi célok eléréséhez.

Körkörös gazdaság támogatása és hulladékcsökkentés

• A termelési folyamatok során keletkező hulladék csökkentése, az újrahasznosítás ösztönzése, és a körkörös gazdaság támogatása kiemelkedő szerepet kap egy valóban tenni akaró vállalat stratégiájában. A hulladék minimalizálása csökkenti az energia- és erőforrás-felhasználást.
• A termelési maradékok újrahasznosítása is jó cél, ezzel együtt jó választás lehet a fenntartható csomagolási megoldások kiaknázása is. Az újrahasznosítás segíti az alapanyag-felhasználás csökkentését, ami közvetetten hozzájárul a zéró kibocsátás eléréséhez.

Alacsony kibocsátású közlekedés és logisztika

• Az elektromos járműflotta szintén adja magát. Emellett érdemes támogatni a dolgozók elektromos autó használatát kedvezményekkel vagy töltőállomások biztosításával.
• Ha kevesebben járnak be az irodába, a munkavállalók közlekedéséből adódó kibocsátás is csökken. Sok vállalat választja azt, hogy a hibrid vagy távoli munkavégzést kultiválja, így a cég összességében kisebb szénlábnyomot generál.

Karbonlábnyom-számítás és kibocsátási célok kitűzése

• Egy valamit tenni akaró cég felméri a vállalat teljes karbonlábnyomát, azonosítja a legnagyobb kibocsátású területeket, ahol a legnagyobb szükség van változtatásra. A rendszeres kibocsátás-számítás lehetővé teszi, hogy pontosan tudják, mekkora a cég szénlábnyoma.
• A stratégiába beletartozik a célkitűzés is: ambiciózus, de reális célokról beszélünk, ilyenkor 5-10 év távlatában gondolkodnak a cégek.

Fenntartható vállalati kultúra kialakítása

• A dolgozói tudatosság növelése is fontos. Sok vállalat szervez oktatásokat és képzéseket a fenntarthatósági gyakorlatok népszerűsítésére, hogy a munkatársak jobban megértsék és támogatni tudják a zéró kibocsátási célokat.
• Érdemes bátorítani a munkavállalókat, hogy ők maguk is alkalmazzanak fenntartható gyakorlatokat a mindennapi munkájuk során, például digitális dokumentumkezelést, energiatakarékosságot és szelektív hulladékgyűjtést. Minél messzebb ér el a folyamat, annál hatásosabb.

Kutatás és innováció a fenntarthatóság jegyében

• A kutatás-fejlesztési (K+F) beruházásokkal elősegítők olyan technológiák fejlesztése, amik előrelendíthetik az ügyet. Ezek lehetnek zéró kibocsátású energiaforrások, karbonsemleges gyártási folyamatok vagy fenntartható anyagok kutatása is.
• A termékfejlesztések, az innovatív megoldások szintén zöld utat mutathatnak. Egy vállalat ma már nem megy el szó nélkül a fenntarthatóság mellett, mielőtt piacra dob egy új terméket.

Jó példa az élelmiszerkereskedelemből

A Lidl egy az olyan vállalatok közül, amely a fentiek fényében intézkedéseit mérlegeli és ambiciózus klímacélok mellett kötelezi el magát. Európa egyik legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi vállalataként a Lidl minden üzleti egységére és ellátási láncára vonatkozóan célul tűzte ki, hogy nettó zéró kibocsátást érjen el 2050-re. Ez azt jelenti, hogy a vállalat a nullához lehető legközelebbi értékre csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását 2050-ig. A nettó zéró célkitűzés magában foglalja a Scope 3 kibocsátásokat is, vagyis a beszállítói és a vevői ellátási láncbeli kibocsátásokat.

Jó példa lehet ez más cégek számára is, de miképp érhetők el a vállalt célok?

Konkrét klímacélok nélkül nincs siker

A Lidl a nettó zéró elérése érdekében most újabb, konkrét célokat fogalmazott meg klímastratégiájában a Scope 3 kibocsátásaihoz kapcsolódóan: 2034-ig a vállalat célul tűzte ki az üvegházhatású gázkibocsátások 42,4%-os csökkentését a mezőgazdasághoz, az erdészethez és egyéb földhasználathoz kapcsolódóan (FLAG kibocsátások). Emellett elkötelezte magát amellett is, hogy ugyanebben az időszakban[1] 35%-kal csökkenti az energia- és ipari szektorban (E+I) keletkező kibocsátását.

Ennek érdekében az áruházlánc a jövőben még szorosabban együttműködik partnereivel és beszállítóival. A vállalat a legnagyobb beszállítói számára, akik a termékekkel kapcsolatos kibocsátások (Scope 3) 75%-áért felelősek, előírja, hogy 2026-ig határozzák meg saját klímacéljaikat a Science Based Targets kezdeményezés (SBTi) kritériumainak megfelelően.

Az SBTi egy globális kezdeményezés, amely segítséget nyújt a vállalatoknak abban, hogy tudományosan megalapozott célokat tudjanak kitűzni az üvegházhatású gázok csökkentésére, összhangban a legfrissebb tudományos eredményekkel. Így a Lidl számára fontos, hogy a megfelelő intézkedések révén támogassa beszállítóit a kitűzött célok elérésében.

A fenntarthatóbb jövő felé vezető úton

A Lidl mostanáig már 52%-kal csökkentette működéséhez kapcsolódó CO₂-kibocsátását (Scope 1 & 2).[2] Ennek egyik legnagyobb mérföldköve, hogy 2022. márciusa óta a vállalat országokon átívelően zöldáramot használ a teljes bolthálózatban, a logisztikai központokban és az irodaházakban is.

Emellett a vállalat más intézkedéseket is sikeresen végrehajtott: például a Lidl Magyarország kiemelt figyelmet fordít az üzletek energiafogyasztásának menedzsmentjére. Fontos eredmény, hogy az összes, 2023 üzleti év végéig megnyitott saját tulajdonú Lidl áruház EDGE zöld épület minősítéssel rendelkezik.

Mit jelent az EDGE minősítési rendszer? A rendszer szerint egy épületnek legalább 20%-kal kevesebb energiát, vizet és az anyagokban megtestesülő energiát, az EDGE ADVANCED minősítéshez pedig minimum 40%-kal kevesebb energiát kell felhasználnia, mint egy hagyományos épületnek.

A diszkontlánc ezenfelül más területeken is törekszik a fenntarthatóbb működésre:

1. 2023-ban a Lidl Magyarország megkezdte az általa alkalmazott, bolti áruszállítást végző flotta átalakítását 4 elektromos és 6 LNG hajtású jármű forgalomba állításával.
2. A vállalat célul tűzte ki 2023-ra, hogy a zöldség-gyümölcs beszerzéséből kizárja a légi szállítást, aminek eleget is tett.
3. 2024 januárjától a Lidl Magyarország tucatnyi termékkel megkezdte a saját márkás Vemondo márkanév alá tartozó vegán élelmiszerek árának csökkentését, így azokat ugyanolyan kedvező áron kínálja, mint állati eredetű megfelelőjüket.

A Lidl nemzetközi CSR stratégiájának részeként, fokozott klímavédelmi intézkedéseivel felelősséget vállal és hozzájárul a párizsi klímavédelmi célok eléréséhez.

Kiemelt kép: Lidl Magyarország

[1] 1 Minden esetben a 2022-es évhez viszonyítva.

[2] 2023-as üzleti év eredménye a 2019-es évhez viszonyítva.