Ha tűnődtél már egy félig befagyott tó vagy a zajló Duna partján azon, hogyan bírják a jeges vízben vagy a jégen a sirályok és a récék, vagy esetleg érdekel egy hatékony épületszellőztetési rendszer működése, ez a cikk neked íródott.
A jég hátán is
A madarak tollazata kiváló hőszigetelő. Aki takarózott már dunyhával, ezt testközelből is megtapasztalhatta. A fecskék, a gólyák és társaik, akik a tél közeledtével melegebb tájakra költöznek, nem a megfagyás elől menekülnek, hanem a táplálékhiányt igyekeznek elkerülni.
Jó, a toll melegít, de mi van a csupasz részekkel? A legtöbb madár csőre és lába csupasz, ezek felületén tehát rengeteg hőt elveszíthetnek. Persze ha túl meleg van, ez előnyös. Hidegben viszont hátrány, amivel érdemes kezdeni valamit.
Kapcsolódó bejegyzések
Több tízezer kilométert vállalnak minden évben
A költöző madarak nemritkán 10–20 ezer kilométeres utazásra vállalkoznak, de a csúcstartó annyit repül, mint a Föld kerülete.
Madárláb
A tőkés récék és más madarak lábában egymás közelében futnak a szív felől érkező meleg, oxigéndús vért szállító erek, azaz az artériák és a hűvös, oxigénszegény (használt) vért szállító vénák. Ez a közelség lehetővé teszi a hőcserét: a hűvös vér melegszik, a meleg vér hűl. Így a madár testébe a lábaiból nem jéghideg vér jut vissza, ezáltal csökken a kihűlés veszélye. A gatyáskuviknak, a gatyásölyvnek, a hófajdnak és néhány más, főleg zord, fagyos vidéken élő madárnak pedig a csüdjét is toll fedi; ez a meleg nadrág segíti őket a hideg elleni védekezésben.
Kapcsolódó bejegyzések
A természetben ritka a második esély, de itt azért akad – meglátogattuk a Madárkórházat
Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője látott vendégül, hogy megmutassa az intézmény mindennapjait.
Mérnöki megoldás
A madárláb belső felépítése által biztosított folyamatot ellenáramú hőcserének nevezik, ami épületek szellőztetésénél is jól alkalmazható. Lehetővé teszi, hogy nagy hatékonysággal, kis hőveszteséggel lehessen friss levegőt juttatni a házba egy csőrendszeren keresztül, ahol az előbb bemutatotthoz hasonló elrendezésben vannak a kintről érkező friss levegőt szállító és a bentről kifelé tartó csövek. Így a nyári forróság idején a kintről érkező meleg levegő kevésbé fűti fel a házat, a téli hideg levegőt pedig melegíti a kiáramló meleg, így a kinti alacsony hőmérséklet ellenére nem hűl ki annyira az épület. A hasonló, az emberen túli élővilág által inspirált megoldásokat biomimikrinek, bioinspirációnak nevezzük.
Na és a csőr?
A madarakon van még egy fedetlen testrész: a csőr. Közismert, hogy a különböző táplálkozású madarak csőre eltérő, ami összefügg a táplálékukkal. A magevő zöldikéé erős, kúpos; a (főleg) rovarevő vörösbegyé finom, hegyes; a ragadozó sasoké pedig kampós. Egy friss kutatás arra utal, hogy a madarak csőrméretét az éghajlati viszonyok is befolyásolják. Úgy tűnik, hogy a csőrön keresztül történő hővesztést kevésbé tudják befolyásolni, mint a lábon keresztül történőt. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a hidegebb területeken élő madarak csőre kisebb, rövidebb, mivel számukra ez az előnyösebb.
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
