A magyar erdők jövője – Mit tehetünk, hogy ne váljon szteppévé az ország?
A magyar erdők jövője – Mit tehetünk, hogy ne váljon szteppévé az ország?

Az Erdészeti Klímaadaptációs Fórumon a szakma hazai képviselői, ökológusok, erdészek, vadászok, természetvédelmi és vízügyi szakemberek beszéltek szakterületük kihívásairól. A nyílt ülésnek a Planet Budapest adott otthont.

Még van esélyünk beavatkozni, de nem kell mindenhol és mindent „megmenteni” – hallhattuk dr. Borovics Attilától, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatójától a választ a címben feltett kérdésre. Létrehozható szárazságtűrőbb erdőszerkezet kifejezetten egyszerű módszerekkel, csoportos ültetésekkel, ahol a fajok, egyedek támogatják egymást. Kiemelten fontos lenne azonban az erdőket érintően a veszélyben lévő területeket és a beavatkozás sürgősségének fokát azonosítani

A bükkfa magyar hegyvidéki tájképi elem, amely jelentős szerepet játszik az erdőgazdálkodásban is.

Aszalós Réka erdőökológus rámutatott arra, hogy az erdők elvesztésének egyik fő oka az inváziós fajok benyomulása. A forráspopulációk stabilitásának érdekében nagy kiterjedésű háborítatlan erdőterületekre lenne szükség. Vágásterületek nélkül az erdei mikroklíma sokkal hatékonyabban ellenáll a melegedés következményeinek és a klímaváltozás minden kihívásának. Kíméleti területek kijelölését és védelmét javasolta, ahol sziklás részek, erdei csobogók, habitat-fák, holtfák egyaránt helyet kaphatnak. 

Tudtad, hogy az erdei állatok közül csak a harkály készít odút? Minden más odúlakó a harkályok által hátrahagyott vagy természetesen kialakult üregekbe költözik be. Ezért is fontos minden odúlakó számára, akik közt még a vadmacskákat is említhetjük, hogy meghagyjuk az úgynevezett habitat-fákat, vagyis azokat a fákat, amelyek állatok lakóhelyéül szolgálnak.

A következő előadó, dr. Jánoska Ferenc az erdőgazdaság-barát vadgazdálkodás kereteit vázolta a közönségnek. A vadbiológus egyetemi tanár a vadkizárás (kerítéssel való védelem) helyett a túlszaporodott nagyvadállomány csökkentésére helyezné a hangsúlyt. Prezentációjában kitért arra, hogy a hazai szarvasállomány nagysága – az 1960-as években becsült 20–40 ezer példányhoz képest – folyamatosan nő. Az általa vizsgált adatok alapján számuk ma akár több mint 200 ezer is lehet, hiszen például Zala vármegyében évente több ezret lőnek ki, és mégis több ezerrel több lesz a számuk a következő évben. A kívánt arány egyébként 20 szarvas 1000 hektáronként, vagyis 1 szarvas 50 hektáronként, ami 2036-ra dr. Jánoska Ferenc szerint elérhető lenne, ha a kilövési rátát 45%-ra emelnék. 

A Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, Kőrösi Csaba az alapítvány elnöke, Áder János képviseletében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Beszédét azzal indította, hogy gazdasági nézőpontból ötféle tőke, ötféle vagyon létezik: humán, társadalmi, természeti, épített és pénzügyi. Fejlődésünk, jóllétünk, sorsunk ezektől függ. A természeti tőkét értékének megfelelően kezeltük és becsültük évezredeken át, majd 3–4 generáció alatt megváltozott a látásmódunk. Életmódunk elszakadt a természettől, azt kezdtük hinni, hogy tartalékai végtelenek, és nincs következménye a túlhasználatnak. A Kék Bolygó Alapítvány régóta foglalkozik a fenntartható fejlődés útjainak azonosításával és az öt vagyonfajta fenntarthatóságának elemzésével. 

Ma a soha nem látott gyorsaságú változás radikálisan alakítja át az életünket és a nemzet vagyonának számottevő részét. Ennek a konferenciának a résztvevői ennek értelmében mind vagyonkezelők, az ország vagyonát kezelik, versenyfutásban az idővel – mondta Kőrösi Csaba. A szabályozást nyilvánvalóan könnyebb megváltoztatni, mint a természet törvényeit; az ország kiszáradóban, beleértve az erdőink egy részét is. Az Önök birtokában lévő tudás segíthet abban, hogy ezen változtassunk. Köszönettel tartozunk Önöknek az erdők gyarapításáért és azért, hogy a természet jó befektetőiként dolgoznak mindannyiunk javára – zárta beszédét az ENSZ Közgyűlésének volt elnöke. 

Fotók: Canva

search icon