Egyre nagyobb jelentőségre tesz szert világszerte, az Európai Unió pedig kiemelten támogatja az emberi kezelés alól kivont területek természetes állapotának visszaállítását. Egy magyar eljárás pedig épp ezt segítené elő.

Ahhoz azonban, hogy meg tudjuk állapítani milyen beavatkozásokra van szükség, illetve hogy az intézkedések jó irányba viszik-e a területet, valamilyen módon meg kell határozni, hogy a terület milyen állapotban van. És itt jön a képbe a magyar módszer.

A környezet degradációjának mérésére magyar biológusok még a ’90-es években kidolgoztak egy egzakt módszert, a természetességi indikációt. Ennek segítségével egyszerű vizsgálatokkal is meg lehet határozni egy adott terület degradációjának mértékét.

A módszer pontozáson alapszik, a skála egyik vége a teljesen természetes élőhely, amit még semmiféle emberi tevékenység nem érintett, és amilyenből például hazánkba egyáltalán nincs és a világon is csak elvétve, a másik vége pedig például egy teljesen lebetonozott parkoló, ahol nyoma sincs a vegetációnak. Minden növénynek megvan a maga pontértéke.

A vizsgálat során a kutatók egy adott terület minden egyes növényét számba veszik, hozzárendelik a számokat és átlagolnak, ebből pedig megszületik egy-egy terület pontértéke, amely egyrészt a hely természeti állapotának felmérésében, másrészt annak eredeti, természetes állapotának visszaállításában segít.

A módszer Magyarországon elterjedt, és Ausztriában is érdeklődnek utána, a világ többi részén azonban jóval elterjedtebb egy nagyon hasonló módszer, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek még ki az 1970-es években. A két módszert egyébként egy frissen megjelent tanulmány is bemutatja.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(24.hu)