Számos oka lehet annak, hogy az emberek felhagynak vidéki életükkel és városi területekre költöznek, ideértve a társadalmi-gazdasági és politikai változásokat, a hanyatló önellátó gazdálkodást és a környezeti tényezőket. Ma a világ népességének 55%-a városokban vagy azok környékén él, és ez az arány várhatóan 2050-re 68%-ra fog növekedni. A vidéki népesség folyamatosan csökken, miközben nő a hátrahagyott földterületek az elhagyott mezők és legelők, erdőgazdasági területek, bányák, gyárak, sőt egész települések száma. Gergana Daskalova, az IIASA kutatója és Johannes Kamp, a németországi Göttingeni Egyetem kutatója közelebbről megvizsgálta az elhagyott területeket, ahol az emberi tevékenység megszűnt, hogy feltárják, hogyan befolyásolja ez a biológiai sokféleséget.
A szerzők szerint a világ elhagyott földterületeinek pontos mennyisége nem ismert, de a becslések szerint globálisan akár 400 millió hektárt is kitehet, ami nagyjából fele akkora terület, mint Ausztrália. Az elhagyatott területek nagy része az északi féltekén található, amelyből körülbelül 117 millió hektár a volt Szovjetunió területére esik.
Az elhagyott területek biológiai sokféleségre gyakorolt hatása pozitív és negatív is lehet. A legnagyobb változások ott történnek, ahol a korábban intenzíven művelt területeket elhagyják, ahol alacsony volt a biológiai sokféleség. Az első változások, amelyek valószínűleg ezeken a területeken lesznek megfigyelhetők, a növényvilág, a madarak és a gerinctelenek visszatérése, amelyek túléltek a korábban megzavart ökoszisztémákban. Ezt követően települnek vissza a kisebb vadon élő állatok, és ha ezek elszaporodnak, a nagy növényevők, sőt húsevők is visszatérhetnek.
A kutatók jelenleg Bulgáriában, a világ leggyorsabban elnéptelenedő országában dolgoznak azon, hogy meghatározzák, milyen típusú növények, madarak és más fajok térnek vissza a falvakba jóval azután, hogy az utolsó ház világítását is lekapcsolták. Ezt a munkát értelemszerűen nem lehet „felgyorsítani”.
Fontos tapasztalat a természet regenerálódási képessége. A szerzők azonban rámutatnak arra, hogy nem minden elhagyott föld fog talpra állni segítség nélkül, és a korábban intenzíven művelt földterületek egy része soha nem tér vissza az eredeti állapotába. Ezért kulcsfontosságú, hogy az elhagyott földterületeken a biológiai sokféleség változását beépítsék a regionális és globális értékelésekbe, politikákba és forgatókönyvekbe, és ahol az elhagyott földterületet újrahasznosítják, ügyelni kell arra, hogy a gazdasági szükségletek egyensúlyban legyenek a helyreállítási és védelmi célokkal.
(Forrás: phys.org, bővebben: science.org)
