Tudjuk, hogy testmozgás jót tesz az emberi egészségnek, de a levegőminőségi figyelmeztetések általában óva intenek a szabadtéri aktivitástól, amikor a szálló por koncentráció bizonyos szintek fölé emelkedik. A Szöuli Nemzeti Orvostudományi Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogy mikor ellensúlyozzák a légszennyezettség veszélyei a fizikai aktivitás előnyeit.
Az European Heart Journal folyóiratban megjelent 1,5 millió fiatal felnőtt bevonásával készült tanulmányban, arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyon szennyezett levegőn történő megerőltető testmozgás szívbetegségek és stroke kockázatot idéz elő.
Ez a fontos eredmény arra utal, hogy ellentétben a 40 évnél idősebb, középkorúakkal a fiatalabb felnőttek esetében a túlzott fizikai aktivitás nem mindig előnyös a szív-és érrendszeri egészség tekintetében, amikor magas koncentrációjú légszennyezésnek vannak kitéve.
mondta el a tanulmány első szerzője Dr. Seong Rae Kim az Európai Kardiológiai Társaságnak (ESC).
A vizsgálat azért is különösen meggyőző, mert kilenc év alatt 1 469 972 fő 20 és 39 év közötti felnőtt vett részt benne. A longitudinális kutatás első szintjén a kutatók rögzítették, hogy a résztvevők mennyi testmozgást végeztek a 2009-2010-es és a 2011-2012-es vizsgálataik alapján, majd utánkövették az alanyokat 2013 és 2018 között. A mozgást metabolikus együtthatóval (MET) számszerűsítették, a hetente mozgással töltött perceket számolva.
A légszennyezettséget a Dél-koreai Nemzeti Környezeti Levegőmonitorozó Rendszer éves átlagából származó szálló por adatokon alapulva mérték, és alacsony és közepesen alacsony (köbméterenként kevesebb mint 49,92 mikrogramm, vagy μm/m3, PM10 és 26,43 μm/m3-nél kisebb PM2,5) és magas (PM10 és 26,46 μm/m3 PM2,5) 49,92 μm/m3) kategóriákba sorolták.
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál a fiataloknál akik alacsony légszennyezettség mellett kevesebbet mozogtak az utánkövetés idejében, valamelyest nőtt a stroke és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Ugyanakkor azoknál a fiataloknál, akik 1000 perc/hét MET-re emelték a mozgásmennyiséget, de magas szintű légszennyezésben mozogtak, 33%-kal nőtt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata a követési időszakban azokhoz képest, akik fizikailag inaktívak voltak, és nem növelték a testmozgást. Bár ez az eredmény statisztikai szignifikancia eléréséhez szükségesnél valamivel gyengébb volt.
Hétköznapi példával szemlétetve: az ESC heti 500-999 MET-perc/hét testmozgást javasol a kartdiovaszkuláris betegségek megelőzése érdekében. Az 1000 MET-perc/hét ezt meghaladja és körülbelül egyenértékű azzal, ha heti öt alkalommal 15-30 percig futunk, biciklizünk, túrázunk, gyors gyaloglunk vagy teniszezünk illetve ha 30-60 percet biciklizünk lassan.
A kutatást vezető professzor szerint az eredmények rámutatnak, hogy elengedhetetlen a levegőminőség javítása annak érdekében is, hogy a fiatal felnőttek maximalizálhassák a testmozgás egészségügyi előnyeit.
(Ecowatch)
(fotó: pexels – Ketut Subiyanto)