A kávé – minden túlzás nélkül – a fejlett világ alapvető élelmiszere. Az elmúlt években hazánkba is begyűrűzött a kézműves sörökhöz hasonlóan szerteágazó kávékultúra. Számos helyen már nem a jó kis üvegpoharas presszót árulják, mert a közönség megköveteli a minőséget. De van ennek árnyoldala is! Méghozzá a rendkívül sok szemét. Vajon melyik kávézási szokással terheljük legkevésbé a környezetünket?
A kapszulás kávéfőzőre elég ránéznünk, és már látjuk is magunk előtt a mérhetetlen mennyiségű szemetet, amivel jár. Hiába próbálják a nagy kapszulagyártók újrahasznosítani a hulladékot, noha – valljuk be –, tényleg jól megszervezik még az elszállításukat is.
Ha csak ezt néznénk, akkor semmi gond nem lenne, csakhogy ott van a számunkra láthatatlan gyártás és a teljes életciklus. Ehhez pedig hozzátartozik a szükséges alumínium bányászata, a logisztika során kipöfögött káros anyag, a tartócskákat előállító és megtöltő gyárak elképesztő lábnyoma, egyszóval egy sor majd’ visszacsinálhatatlan környezetkárosítás.
Szerencsére a kapszulás kávénak számos alternatívája van, és nem kell mindjárt az időigényes kotyogósra gondolni, hiszen az sem a legjobb, de erről később. Ha nem szeretünk ennyi időt szánni kávéfőzésre, de valahogy csökkenteni akarjuk a környezetterhelésünket, ott vannak a párnák. Egy 2021-ben napvilágot látott kutatás ugyanis arra az eredményre jutott, hogy ha a teljes életciklust vizsgáljuk, akkor ezek a legbarátságosabbak a Föld számára.
Gondolhatnánk, hogy a filteres vagy a kotyogós verzió talán még jobb lehet, hiszen nincs sem kapszula, sem a párna anyaga, de ezekkel olyan rendkívül sok kávét pazarlunk egy csésze előállításához, hogy ezzel „beáldozzák” előnyüket.
Ne bagatellizáljuk el a kávézásunk okozta környezetterhelést, ugyanis manapság már az a ritkább, ha valaki nem kávézik, vagy csak egyet iszik reggel. Gondoljunk bele, mennyit tesz, ha odafigyelünk!