Az utóbbi években Magyarországon is megtapasztalhattunk egy kellemetlen jelenséget, az ázsiai márványpoloska elszaporodását. Ez az Amerikában is inváziós fajnak számító poloska rengeteg kárt okoz az ottani gyümölcsösökben is, mivel nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázsfajt, amely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

A Science magazinban megjelent írás szerint 2005-ben Kim Hoelmer rovarász és csapata az Amerikai Mezőgazdasági Minisztériumból

a klasszikus biológiai növényvédelemhez fordult, és Ázsiába utaztak, hogy felkutassák a poloska természetes ellenségeit.

Számos mezőgazdasági területet és botanikus kertet kerestek fel, ahol a rovar pete-csomóit vizsgálták.

Olyan darázsfajt kerestek, amely a poloska petéibe rakja saját petéit, így a fejlődő lárva felfalja a poloska utódait.

A legelterjedtebb faj, amit találtak, a szamurájdarázs volt, ami hangzatos neve ellenére még fullánkkal sem rendelkezik, és kisebb, mint egy szezámmag. Az amerikai csoport több törzset is importált a darázsból, és hosszas tesztelésbe kezdtek, hogy megállapítsák: alkalmas-e biológiai növényvédelemre a faj.

2014-ben Hoelmer váratlan hívást kapott Elijah Talamas taxonómustól, miszerint szamurájdarazsat talált Marylandban. Talamas egy másik csoport tagjaként azt vizsgálta, hogy mely, az Államokban honos darazsak fertőzik a poloskák petéit.

Hoelmer számára „döbbenetes volt a hír”, hiszen előtte éveket töltött a laboratóriumban azzal, hogy

megbizonyosodjon róla: ha szabadon engedik a darazsat, az nem okoz gondot az őshonos fajoknak.

A genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a marylandi példányok nem a karanténban tartott törzsekből szöktek meg, hanem „maguktól jöttek”.

Az évtizedek során számos hasonló példa volt rá, hogy a biokontrolljelöltek maguktól jelentek meg az új kontinenseken.

Ilyen például egy gombafaj (Entomophaga maimaiga), mely az erdőket letaroló gyapjaslepkéket pusztítja, vagy a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa), mely az erősen allergén parlagfüvet falja fel.

„A példák egyre csak gyűlnek. Eddig úgy gondoltuk, hogy a természetes ellenségek nehezebben honosodnak meg, mint az inváziós kártevők. Néha azonban könnyebben megy, mint gondolnánk” – mondta Donald Weber marylandi entomológus.

A spontán betelepedések azonban megkérdőjelezik a rovarok kutatásával és szabadon engedésével kapcsolatos jogi szabályozást, és megzavarja a tudósok és törvényhozók munkáját. Erre jó példa a szamurájdarázs érkezése, hiszen egy ígéretes biokontrollalany, melyet a tudósok már kutattak, és elbírálás alatt volt az elengedésére benyújtott kérelem is.

Korábban volt már példa óriási sikerre a biológiai növényvédelem terén.

Afrikába az 1980-as években telepítettek be egy dél-amerikai darázsfajt egy édesburgonyán élősködő bíbortetű faj ellen, és

sikerült megvédeni az alapélelmiszernek számító maniókát, amivel becslések szerint 20 millió életet mentettek meg. Azonban számos ellenpélda is van.

A patkányok elpusztítására mongúzokat engedtek szabadon Hawaiin 1883-ban, aminek az őshonos madarak és teknősök estek áldozatul. 1935-ben Ausztráliában az óriásvarangy betelepítése a cukornádat pusztítót rovarok ellen ökológiai katasztrófához vezetett: számtalan őshonos hüllő, béka, madár és emlős pusztult el, miután megpróbálták elfogyasztani az idegenhonos, mérgező varangyot.

Mára sokkal óvatosabbak a biológiai növényvédelemre szánt élőlények betelepítésével. Az USA-ban az ilyen kérvények elbírálása éveket vehet igénybe.

A szamurájdarázs 2014-es spontán felbukkanása óta 10 államban jelent meg, és a tudósok legalább 10 különböző törzsüket azonosították. Elképzelhető, hogy fertőzött poloskapeték érkeztek a vízi úton szállított növények levelein, amiből az új kontinensre érkezve keltek ki a darazsak, de akár felnőtt állatok is átkerülhettek Amerikába potyautasként.

Most, hogy már az Egyesült Államokban vannak, Anne Nielsen, a Missouri Egyetem entomológusa szerint új kérdések merültek fel.

A cikk befejező része a magyarmezogazdasag.hu oldalán olvasható tovább.

Forrás: http://magyarmezogazdasag.hu/2018/10/14/spontan-jelent-meg-poloskak-ellensege