A digitális bankok megjelenésükkel elég gyorsan nagy népszerűségre tettek szert. A Revolut, az N26, a Wise és egyéb online bankok nagyban megkönnyíthetik életünket, használatuknak számos előnye van. Azt viszont sokan nem tudják, hogy bizony ezeknek is van karbonlábnyoma, és bár jóval alacsonyabb az „átlagos” bankokéhoz képest, így sem elhanyagolható. Mégis, mennyi üvegházhatású gázt bocsátanak ki az egyes bankok? Mikből tevődik össze a karbonlábnyomuk? Mit tesznek ennek csökkentése érdekében? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Hogyan mérik a bankok a karbonlábnyomukat?

A bankfiókokkal rendelkező bankok esetében érthető, hogy mi mindenből tevődhet össze a karbonlábnyomuk, a pénz szállításától kezdve a bankfiókok üzemeltetéséhez szükséges energiáig. Azonban – amint ezt korábbi cikkünkben is feltártuk – ahogy a közösségi médiának és az internetezésnek, úgy a digitális bankolásnak is megvan a maga karbonlábnyoma, amelyet hasonlóképpen számolnak, mint a legtöbb „hagyományos” pénzintézet esetében.

A számítás során három fő tényezőt vesznek figyelembe: a direkt-, az indirekt- és az egyéb indirekt kibocsátásokat. A direkt emisszió (Scope 1) a pénz szállításához szükséges járművek, gépek hatását veszi figyelembe. Például ebbe a kategóriába sorolják a légkondicionáló berendezések üzemeltetése által keletkező üvegházhatású gázokat is. Ezek közé tartoznak az olyan tényezők is, amelyeket a gépek meghibásodása, a szivárgások miatt kell bekalkulálni. Az indirekt módon történő kibocsátások (Scope 2) közé tartoznak azok az emissziók, amelyek az adott cég valamilyen harmadik féltől vásárolt vagy beszerzett energiájának (például az áramnak vagy a távhőnek) az előállítása során keletkezik. Az utolsó csoportba (Scope 3) pedig minden olyan egyéb károsanyag-kibocsátást sorolnak, amely nem közvetlenül kapcsolódik a bank tevékenységéhez. Ilyenek például a dolgozók munkahelyre történő eljutása során keletkező, vagy az ellátó cégek általi kibocsátások, de a bankok papírfogyasztását is ebben a csoportban tartják számon. Ennek a három jellemzőnek a becslésével és összegzésével tudják a bankok az éves karbonlábnyomukat meghatározni.

Mennyit termelnek éves szinten a bankok?

A hazánkban egyik legnépszerűbb digitális bank, a Revolut saját kimutatása szerint 2021-ben 16 833 tonna szén-dioxiddal egyenértékű káros anyagot bocsátott ki tevékenységei során. Ez hatalmas mennyiség még úgy is, hogy az előző évhez képest majdnem 10 százalékkal sikerült csökkenteni a kibocsátás mértékét. Ha viszont az adatot összehasonlítjuk egy „hagyományos” bankéval, láthatjuk a digitális bankok egyik előnyét. Például a spanyol Santander Bank 2021-es kimutatásai alapján nagyjából 118 ezer tonnányi üvegházhatású gázt termelt, ami több mint hétszerese a Revolut adatának. A legfontosabb különbség az egyes kibocsátási módokban keresendő. A hagyományos bankok esetében nagyjából egyelő arányban jelentkezik a három emissziókategória (a direkt-, az indirekt- és az egyéb indirekt emisszió). A digitális bankok esetében viszont az első két csoportba tartozó kibocsátás mértéke elenyésző, csupán 1–2 százalék, mivel nem rendelkeznek fizikai bankfiókokkal (általában csak egy központot és néhány székhelyet telepítenek), így a fenntartásból nem vagy alig keletkezik további üvegházhatású gáz. Ebben az esetben főként az egyéb indirekt emissziókkal kell számolni, ami a legnagyobb részét adja az általuk termelt üvegházhatású gázoknak. Fontos megemlíteni azt is, hogy a kártyás fizetésnek is van karbonlábnyoma, méghozzá tranzakciónként nagyjából fél gramm szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű. Erről egy korábbi Greendex-podcastben is tájékozódhatnak.

Kapcsolódó bejegyzések

Nyílt bankolás nélkül nincs zöld bankolás – Podkaszt ajánló

Tudtad, hogy a kártyás fizetésnek is van karbonlábnyoma, nem is kevés, összesen 700 ezer tonna. A Zöld Pénzügyi Percek aktuális adásában erről és ennek csökkentéséről lesz szó.

Persze azért nem lehet minden esetben a számokra támaszkodni, mivel az éves adatok nyilvánvalóan attól is függenek, hogy a bank mekkora kiterjedésű. Különösen fontos, hogy a legnagyobb bankok is figyelmet fordítsanak szénlábnyomuk csökkentésére. Sajnos a mai napig is több nagy pénzintézet támogatja az olaj- és gázkitermeléseket, olyanok is, amelyek egyébként tagjai az üvegházhatású gázok előállításának megállítására létrehozott Net-Zero Banking Alliance-nek.

Hogyan próbálják elérni a karbonsemlegességet?

Modern világunkban egyre több bank próbál megfelelni a fenntarthatósági elvárásoknak, többnyire ígéretes eredményekkel. A németországi székhelyű GLS Bank – amely az első etikus bank volt a németeknél – például évről évre egyre nagyobb mértékben sikeresen csökkenti karbonlábnyomát, 2021-ben például direkt kibocsátásuk kevesebb mint 1 százalékát adta a teljes emissziójuknak [1]. Mivel viszonylag kis pénzintézetről beszélünk, természetesen ökológiai lábnyomuk is elhanyagolható a többi bankéhoz képest. Viszont a digitális bankok is próbálkoznak csökkenteni karbonlábnyomukat ott, ahol csak lehetséges. A Revolut például szigorú szabályokat vezetett be az általuk termelt e-hulladékok gyűjtésére, ezeket – amennyiben lehetséges – felújítják, megjavítják, vagy ha ezek nem járnak sikerrel, akkor is igyekeznek kerülni a hulladékgyűjtő telepeken történő gyűjtésüket. Továbbá a Londonban és Vilniusban található székhelyeiket teljes mértékben megújuló energiaforrásokkal működtetik. A dolgozók utazásának minél zöldebb megoldására pedig létrehoztak bizonyos előírásokat, illetve nagy erőkkel támogatják a kerékpárok használatát a munkába járáshoz is. Az utóbbi években pedig összeálltak egy brit tech céggel, amely a globális felmelegedés elleni harcot tűzte ki fő céljául.

Összegzés

A bankok tevékenységeik során sajnos manapság is rengeteg üvegházhatású gázt termelnek, ami nagy mértékben károsítja a környezetet. Ha viszont a fenti példákat próbálják követni és teljesíteni az elvárásokat, akkor mind a hagyományos, mind a digitális bankok jelentősen csökkenthetik a kibocsátott káros anyag mennyiségét. A bankok közül egyértelműen a digitálisak bizonyulnak kevésbé környezetszennyezőnek, károsanyag-kibocsátásuk a többi bankóriásénak csupán töredéke, így ezért is megfontolandó használatuk egyéb előnyös tulajdonságaik mellett. Ha nem is képesek felváltani a hagyományos működésű bankokat, így is remek alternatívát nyújthatnak a pénzkezelés kicsivel zöldebb megközelítésében.

Forrás:

[1] J. Teubler and M. Kühlert: Financial carbon footprint: calculating banks’ scope 3 emissions of assets and loans. European Council for an Energy Efficient Economy, 2020.