Manapság már kissé világnaptúltengésben szenvedünk, sőt az utóbbi években megjelentek a világhetek és a világhónapok is. Mi a jelentőségük napjainkban? Érdemes tartani őket egyáltalán? A cikk végén szót ejtünk a legfurcsább világnapokról is, amelyek létezése már önmagában rejtély.
Ma éppen…
egy olyan korban élünk, amikor az év 365 napján több ezer világnapot ünnepelünk (matekosok előnyben).
Példának okáért tudtad, hogy tegnap volt Afrika napja? 1963-ban Addis Abebában (Etiópia fővárosában) született meg az Afrikai Egységszervezet, melynek céljai között a gyarmatosítás nemzetközi lezárása és a nemzet szociális és gazdasági egységének elősegítése szerepelt.
A szervezet a későbbi Afrikai Unió jogelődje. Közel 60 éve a jeles napon mondta ki legfőbb alapelveit, amelyek az egyenjogúság, a tömbön kívüliség (a gyarmatosítás maradványainak felszámolása) és a be nem avatkozás politikája (az állam külső és belső szuverenitásának védelme) voltak.
A kontinens és a régió számára ez a nap jelentőségteljes alapkő volt a későbbi társadalmi felépítés tekintetében. Azonban tudtad, hogy május 25-e a dzsiggelő tánc (avagy a sztepptánc) világnapja is? És azt, hogy emellett a törölköző jeles napja (más néven „törülközőnap”), az időskori egészség és aktív életmód napja, a nemzetközi bornap, emellett a „Geek Pride Day”, tehát a „kockabüszkeség napja” is?
És azt említettem, hogy május a hamburger és a húgyhólyagrák világhónapja, és emellett másik tizennégy témaköré is?
Forrás: daysoftheyear.com
Miért jöttek létre a világnapok?
Az 1900-as években már javában ünnepeltük a jeles napokat, tehát nem új keletű jelenségről beszélünk.
A kérdésre a válasz az emberi természet mivoltában rejlik. A strukturális, rendszerekben és visszatérő, ismétlődő elemekben való gondolkodás az ókor óta jellemző ránk. Gondoljunk csak a naptárak kialakítására, a piramisok vagy akár a Stonehenge tűpontos, csillagrendszerekhez illeszkedő megépítésére! Az annuális napok, tehát a születésnapok és a névnapok ünneplése is a vérünkben van egyéb nemzeti és egyéni jeles napok mellett. Az újévi fogadalmak és az évfordulók ünneplése sem áll távol tőlünk.
Ha egy nemzet vagy egy csoportja, rétege politikai vagy társadalmi mérföldkőhöz érkezik, erről szeret évről évre megemlékezni, ünnepnapokat vagy világnapokat tartani. Ez eddig mind szép és jó, azonban az utóbbi években elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor is a jelenség nevetség tárgya lett, a világnap pedig hasonló szitokszóvá vált, mint mondjuk az influenszer. A poénnak szánt jeles napok mellett elvesznek a szociálisan és egyénileg is fontos ügyekről szóló „valódi világnapok”.
A fogyasztói társadalom elmozdult a mennyiség és – a nevében is benne van – a töméntelen fogyasztás, a habzsolás irányába, így magától értetődővé vált, hogy előbb vagy utóbb ránk szabadulnak olyan világnapok is, mint a hamburger, a fagyi vagy a sörfogyasztás napja.
A hamburgernapnak a gyorsétteremláncok is örülnek, mi is jóllakunk, mi ezzel a baj?
Utánajártunk egy kicsit annak is, mi a szerepe a kérdésben a modern digitális médiának.
Kapcsolódó bejegyzések
Mennyi víz kell egyetlen hamburgerhez?
Az élelmiszerek előállításához több-kevesebb ivóvíz szükségeltetik. De mekkora vízmennyiség kapcsolódik egy átlagos hamburgerhez?
Világnap a szénakazalban, avagy a közösségi média szerepe
Biztos te is találkozol azzal a jelenséggel, hogy a kedvenc márkáid, amelyeket lelkesen követsz a közösségi médiában, előszeretettel posztolgatnak világnapokról. A közösségi média marketingje és a havi úgynevezett content calendarok összeállítása kétségtelenül óriási löketet adtak a világnapoknak, a világhónapoknak és a különböző jeles napoknak az utóbbi évtizedben.
A multicégek marketinges osztályainak, termékmenedzsereinek – amúgy teljesen érthető módon – fő célja, hogy kitűnjenek a reklámzajból. Ezért minél több tartalmat és színes-szagos anyagot kívánnak látni a brandjüktől, közel szeretnék hozni ezeket a követők, fogyasztók szívéhez. Itt van a bibi, hiszen a minőséget felváltja a mennyiség. A reklám- és kreatívügynökségeken muszáj „letudni” a kötelező heti 6-7 posztot a rendszeres márkakommunikáció jegyében.
A releváns világnapokra és a fontos ügyekre koncentrálás lehet a kulcs. Ezzel véleményem szerint az égvilágon semmi baj nincs, tehát egy üdítőmárkának nem feltétlenül kellene a biciklizés hónapjáról vagy az egészségügyi világnapról kommunikálnia, hiába lett picivel kevésbé cukros álmaink buborékos itala. Viszont számunka igazán fontos volt megemlékezni például a méhek világnapjáról! A „Ma van a világnap!” felkiáltás mellett azonban többletinformációt is adtunk követőinknek egy megúszós „call to action” és egy pofás stock fotó helyett.
A greenwashing aranykorában különösen fontos, hogy ne legyen úrrá rajtunk az érzés, hogy miközben megannyi szervezet, multicég és óriásmárka kommunikál a legfontosabb fenntarthatósági világnapokról és ügyekről, talán már nincs is akkora baj, én akár lazíthatok is egy kicsit a gyeplőn a saját zöld szokásaimat illetően.
Mely világnapokat érdemes tartani?
Mindenképp hasznos megemlékezni olyan világnapokról (vagy akár hetekről és hónapokról), amelyeknek pozitív hatásuk van a mindennapokra. Áprilisban írtunk a Föld napjának színes és izgalmas történetéről, amely még mindig több millió embert mozgat meg világszerte egy nemes cél érdekében. Nyakunkon a dohányzásmentes nap (stay tuned), amely remek kezdő lökést adhat ahhoz, hogy letedd a cigarettát, amivel nemcsak a saját egészségedet, de a bolygó épségét is védheted. Megemlíthetjük a húsmentes hétfőt is; aggodalomra azonban semmi ok, van húsmentes világnap (illetve hét és hónap) is.
A különböző egészségügyi napok apropót szülhetnek a halogatott orvosi vizsgálatok pótlására. A sportolással, az egészséggel, a fenntarthatósággal kapcsolatos jeles napok pedig mindenki számára pozitív hatásúak, ha valós elhatározás áll a hátterükben.
A közösségi média, illetve a márkakommunikáció esetében a legfontosabb kulcsszó a már említett relevancia, illetve az, hogy tanítsuk, és valódi, kézzel fogható tippekkel, ötletekkel buzdítsuk cselekvésre követőinket ahelyett, hogy „egy újabb poszt letudva” szemszögből közelítenénk meg a kérdést.
De vajon melyek a teljesen elmebetegnek tűnő, legfurcsább világnapok?
Hihetetlen, de ma ünnepeljük az orrtúrás világnapját!
Ha esetleg még diák vagy, szeptember 28-a izgalmas nap lehet a számodra, hiszen ez a „Kérdezz valami hülyeséget a tanárodtól!” nap. Felelősséget nem vállalunk, bár ez nekem anno világnap nélkül is ment.
Április 23-án az orrtúrás nemzetközi napját tartják, hiába érezzük úgy, hogy sokan ezt az év 365 napján előszeretettel ünneplik.
Japánban a holdújév környékén, február 3-án nemzeti szójabab-dobálózási napot tartanak, amikor is szójababbal szórják be otthonukat és annak környékét, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák.
Január 13-a a „Quitters Day”, tehát aki meggondolta magát, és mégsem szeretné betartani az újévi fogadalmait, ezen a napon hivatalosan is megszegheti, elengedheti őket.
Szót ejthetnénk még a lábméregetés, a kanapé faltól való eltolásának és a koriander utálatának a világnapjáról is, de talán mára elég is lesz ennyi.
Írd meg nekünk Facebookon a cikk posztja alatt kommentben, hogy te milyen világnapokat szoktál ünnepelni!
