Az élelmiszerek előállításához több-kevesebb ivóvíz szükségeltetik. Általánosságban kijelenthető, hogy az állati eredetű termékek jóval több vizet igényelnek, mint a növényi élelmiszerek, így utóbbiak fogyasztásával a vízlábnyomunkon is csökkenthetünk. De mekkora vízmennyiség kapcsolódik egy átlagos hamburgerhez?
Életünk minden területén szükségünk van a vízre. A nyilvánvaló vízfogyasztás mellett, amelybe például az ivás, a főzés vagy épp a fürdés tartozik, az élelmiszereink megtermeléséhez is szükségünk van rá. Olyannyira, hogy a Felelős Gasztrohős korábbi, „Nálatok mi folyik?!” kampányának adatai szerint átlagosan 16 fürdőkádnyi víz kapcsolódik étkezésünkhöz naponta.
Kapcsolódó bejegyzések
Mennyit tudsz a vízlábnyomodról?
Nálatok mi folyik?! – címmel indítja kampányát a Felelős Gasztrohős. A céljuk, hogy minél jobban elmélyítsék az élelmiszereink vízlábnyomával, ivóvizeink minőségével és a víztakarékossággal kapcsolatos tudást.
Vízfogyasztásunk 92%-a az ételeinkben realizálódik, így vízlábnyomunk legnagyobb része közvetetten jelentkezik. Egyetlen hamburger elkészítéséhez nagyjából 2500 liter vízre van szükség. Hogy kontextusba helyezzük, ez nagyjából annyi víz, mint amennyit két hónap alatt zuhanyzik el egyetlen ember.
Érdekes adat, hogy 1 kg csokoládé előállításához mintegy 17 ezer liter vízre van szükség, míg egy kilogramm marhahús esetében 15 ezerre. Egyetlen tojás 196 liter víz elhasználása árán kerülhet az asztalunkra.
Jól látható a kontraszt, ha megemlítünk néhány növényi alapanyagot. Egy kiló kukorica 1200 liter vízből jön ki, 1 kiló búzaliszt pedig 1892 literből. Zöldbab esetén 586 literre, a banánnál pedig 790-re van szükség egyetlen kilogrammhoz. Épp ezért érdemes előnyben részesíteni étkezésünkben a növényi alapanyagokat.
