A Veganuár kihívás keretében egy hónapon keresztül kizártam az életemből minden állati eredetű terméket. Nem, hogy húst nem ehettem, de a sajtoktól kezdve a mézen keresztül a tojásig minden tilos volt. A 31 napos utazásom végéhez közeledve eljött az ideje, hogy összegezzem tapasztalataimat, és megosszam zömmel pozitív, csak némely szempontból negatív élményeimet.

Belevágtam a Veganuárba

Ahogy január eleji cikkemben írtam, a Veganuár – angolul Veganuary – egy 2014-ben indult kezdeményezés, melynek célja a növényi alapú étrend népszerűsítése. Az évről évre népszerűbb kezdeményezéshez tavaly már félmilliónál is többen csatlakoztak világszerte, idén pedig ez a szám minden bizonnyal tovább emelkedik.

Kapcsolódó bejegyzések

Belevágok a Veganuárba!

Részt veszek a 31 napos kihívásban, egész hónapban mellőzöm az étrendemből az állati eredetű élelmiszereket. Veganuár, jövök!

Bár izgalommal vártam a januárt, tartottam is tőle. Ugyan kipróbáltam már vegán recepteket, de korábban étkezésünk sziklaszilárd sarokpontjait jelentették a házi füstölt húsok és sajtok, hogy más tejtermékekről ne is beszéljek. Igazából nem is a klasszikus értelemben vett hús – nevezzük csak magyarosan rántott húsnak – elvesztésétől féltem, inkább a fentebb említett alapanyagok hiányától tartottam. Lássuk, mennyire volt jogos a félelmem!

Vegán étrend = végtelen változatosság

Semennyire! Ha rászánsz néhány órát arra, hogy fejest ugorj a vegán receptek halmentes óceánjába, akkor rájössz, hogy mindent is képes vagy helyettesíteni, reprodukálni és átvariálni. Nincs olyan állati eredetű termék, amelyet ne tudnál kiváltani valamilyen módon. Azt persze fontos megjegyezni, hogy ebben a kérdésben két részre szakad a vegánság: vannak, akik a korábbi megszokott ízeket szeretnék elérni hús nélkül, és vannak, akiket a húsok helyettesítése egyáltalán nem foglalkoztat. Bármelyik vonulatba is tartozunk, végtelen jobbnál jobb recept áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy olyan ételkölteményeket rittyentsünk, amelyektől még a húsevők szava is elakad.

Egyrészt persze hajtott a kíváncsiság, másrészt izgalmas volt folyamatosan új recepteket kipróbálni. Íme néhány étel, amelyeket elkészítettem januárban: sütőtökös mac&cheese, ázsiai tészta karamellizált tofuval, vörös lencsés lasagne, lencsefőzelékek (többféle dahl), vegán húsgolyó füstös, paradicsomos szószban, szusi, misó leves, cukkinis spagetti, pizza házi tésztából, vegán omlett, vietnámi tavaszi tekercs, mogyoróvaj, végtelen mennyiségű humusz, avokádókrém, lencsekrém, tikka massala tofuval. És még vagy rengeteg dolog, ami már nem jut eszembe.

Rengetegféle zöldség és gyümölcs

Még a hónap elején elkezdtem összeírni azokat a zöldségeket és gyümölcsöket, melyeket valamilyen formában a tányéromra kerültek, de aztán hamar feladtam. Szinte biztos, hogy egy átlagos szupermarket növényi kínálatának minden darabja megfordult a konyhánkban, kiegészülve rengeteg olyannal, amiért a piacra kell menni. Biztos, hogy ettem hat- vagy hétféle almát, többféle avokádót, három-, négyféle körtét, és még sorolhatnám. Alappá vált, hogy mindennap eszem gyümölcsöt, nemritkán egyszerre többfélét is, és bármiféle nassolás helyett is inkább ezeket választom.

Kapcsolódó bejegyzések

Három tuti növényi alapú kaja a hétvégére

Ha a Veganuárba nem is vágtál bele, egy-két vegán fogást még kipróbálhatsz! Ezekkel a kajákkal eszedbe sem fog jutni a hús!

Mi történik, ha növényi alapú étrendre váltunk?

Rengeteget kell főzni

Ahogy láttátok, én rengeteget főztem. Más kérdés, hogy a kihívás ezen része számomra egyáltalán nem volt megterhelő, és tulajdonképpen kihívás sem, mert szeretek főzni, sokat vagyok a konyhában a hétköznapokban is. Annak viszont, aki kevesebb időt tölt a konyhában, vagy egyenesen nem szeret főzni, ez nehezebb lehet. Már csak azért is, mert ahogy a vegán ebéd rendeléséről szóló cikkünkből kiderült, elég drága mulatság, ha valaki házhoz szállított vegán ételekből szeretné megoldani az étkezését. Véleményem szerint annak, aki nem szokott főzni, a vegán étrend kivitelezése komoly nehézséget jelenthet. Aki viszont nincs elveszve a konyhában, simán megugorhatja az akadályt.

Intenzívebb bélműködés

Általában kevés rostot fogyasztunk, illetve étrendünkben nem szerepelnek kiemelt helyen a hüvelyesek. Azt persze a csülkös bableves miatt mindenki tudja, hogy „olyankor” beindul a tűzijáték, de ezenkívül nem vagyunk jártasak a témában, lévén alig fogyasztjuk őket. Beszédes adat például, hogy egész évi lencsefogyasztásunk 80%-a szilveszterkor realizálódik. Na, de nézzük, hogy van ez, ha az ember vegán! Január első napjaiban komolyan belecsaptunk a lecsóba, csicseriborsóból készült humusszal, lencsekrémmel, vörös lencséből készült levessel és társaikkal. És tagadhatatlanul meg is szenvedtünk vele egy kicsit. Nekem konkrétan volt egy olyan délutánom, amikor azon agyaltam, hogy vajon az ember képes-e lufi módjára kipukkadni. Végül aztán egyben maradtam.

Ahogy erre többen felhívják a figyelmet, a hüvelyesekre való áttérést fokozatosan kell csinálni, különben új járhattok, mint én. A korábbinál többet jártam vécére, de ez semmiképp sem hasonlított egy beteges állapothoz. Ezzel együtt a hónap második felére nagyjából beállt az emésztésem, és most már szinte büntetlenül fogyaszthatom a hüvelyeseket. A szelekről azért el kell mondani, hogy gyakoribbak, mint korábban. Viszont itt ragadom meg a lehetőséget, hogy felhívjam mindenki figyelmét arra, hogy a fingás nem szégyellni való, üldözendő, titkolandó dolog, hanem teljesen természetes és egészséges folyamat, amelyet egészségtelen visszatartani! Tessék bátran csinálni!

Bevásárolni nem lesz sokkal nehezebb, de sokkal olcsóbb sem

Sokszor felmerülő érv, hogy a növényi alapú étkezés olcsóbb, mint a húsevés. Ez persze minden esetben függ attól, hogy a növényi alapú étkezést hogyan oldjuk meg. Ha kiegyensúlyozottan és változatosan akarunk étkezni, akkor jelentősen nem költünk majd kevesebbet. Persze ha főleg a spórolás a cél, akkor minden megoldható, de ehhez nem szükséges növényi étrendre váltani.

Vásárláskor egyébként nem volt nehéz a dolgom, nagyon sok olyan terméket lehet találni, amely vegánnak nevezhető. Nem véletlenül írom ezt, és nem azt, hogy vegán, ugyanis a „vegán” embléma valóban csak az élelmiszerek egy igen kis (ám egyre gyarapodó) hányadán lelhető fel. Ennek az az oka, hogy a élelmiszeriparban gyakran egyazon üzemben készülnek állati összetevőt tartalmazó, illetve ezek nélküli termékek is. Nagyon sok címkén olvasható a felirat, hogy „tejet, tojást felhasználó üzemben készült”, esetleg „nyomokban tojást tartalmazhat”. Elképzelhető, hogy a vegánok egy részének az ilyenek nem elfogadható megoldások, én viszont ennyi csalást megengedtem magamnak. Csak azt ellenőriztem, hogy a termékben biztosan megtalálható összetevők kizárólag növényi származékok legyenek.

Akár fogyhatsz is!

A kísérlet kezdetén, karácsony után 91,6 kg voltam. Ez 194 cm-es magasságomhoz nem vészes, a túlsúlytól viszonylag messze állok. Viszont évek óta nem sikerült 90 kg alá mennem, hozzátéve azt is, hogy sosem számoltam a kalóriákat: ha éhes voltam ettem, annyit és olyat, ami jólesett. Ehhez képest a kísérlet utolsó előtti napjának reggelén 88,4 kg-ot nyomtam, ami 3,2 kg-os fogyásnak felel meg. Mindezt úgy, hogy az elmúlt hónapban szintén nem figyeltem a mennyiségre, annyit ettem, amennyi jól esett. Emellett a szokásosnál több testmozgást sem végeztem. A Veganuárban velem tartó barátnőm szintén fogyott, saját bevallása szerint ráadásul nagyon sokat. A számok közléséhez nem járult hozzá, de azt mondta, nagyon könnyűnek érzi magát, amikor jógázik.

Az persze nagyon fontos, hogy a fogyáshoz nem elég vegánnak lenni. Mert ugye az is vegán, aki egy hónapig csak kenyeret és tésztát eszik, de ezzel fogyni aligha lehet. A változatosság és a kiegyensúlyozott tápanyagbevitel bármilyen étrend esetében kiemelt fontosságú!

Pozitívan fogadják az emberek(?)

Az egyik elbizonytalanító dolog az elején az volt, hogy attól tartottam, hogy hülyének fognak nézni. Ehhez képest szinte egyáltalán nem volt negatív tapasztalatom, sőt! A családtagok kíváncsisággal és nyitottsággal fordultak a kérdés felé, ették velünk a vegán ételeket, és sokat beszélgettünk arról, hogy mit is jelent a növényi alapú táplálkozás. Persze rengeteg tévhit van ezzel kapcsolatban az emberek fejében. Egyszer például véletlenül betévedtem egy gyorsétterembe, ahol a „van valamilyen vegán ételetek?” kérdésre azt a választ kaptam, hogy halas szendvics. Sokak számára még a vegetáriánus táplálkozás jelentése sem tiszta, nemhogy a vegánságé. Ezzel együtt viszont mindenhol segítőkészséggel találkoztam, a kezdeti félelem teljesen alaptalan volt.

Csodás regenerálódás

Ahogy korábbi cikkemben említettem, a Veganuár felé a kezdő lökést a Game Changers című film adta, mely elsősorban élsportolók példáján keresztül mutatja be a vegán étrend pozitívumait. A film egyik alapvető állítása az volt, hogy a növényi táplálkozást folytató sportolók teste sokkal gyorsabban regenerálódik, mint húsevő társaiké. Azt persze itt és most le kell szögeznem, hogy nálam élsportról szó sincs, viszont éppen a hónap közepe táján mentünk el síelni, ami nálam általában három dolgot jelent: egész nap a pályán vagyok; ahogy hazaérünk a szállásra, szinte rögtön elalszom; másnap pedig alig tudok mozdulni az izomláztól. Idén pedig mindez egy kicsit máshogy nézett ki.

Az első tényező nem változott: egész nap a pályán voltam. Hazaérkezés után viszont nem, hogy elálmosodni nem sikerült, hanem egészen aktív voltam késő estig. És most kapaszkodj meg: másnap tulajdonképpen nem volt izomlázam! Lehet, hogy a Game Changers placebó hatásával volt dolgom, de a fura az, hogy a velem vegánkodó barátnőm is ugyanezt tapasztalta. Azt nem állítom, hogy egyáltalán nem fáradtunk el a napok előrehaladtával, de a korábbi síeléseken megismert gyötrő izomláz szinte teljesen elkerült.

Mi jön ezután?

Nagyjából a hónap felétől rendszeresen visszatérő gondolat volt, hogy mit fogok csinálni, ha eljön a február. Folytatom tovább, és kőkeményen kitartok a kizárólag növényi alapú étkezés mellett, vagy néha megengedek némi állati eredetű élelmiszert is? Fogok-e még húst enni? Nem rombolok-e le valamit, amit egy hónapig építettem, ha elcsábulok egy jó szalonnás rántottára?

A választ egyébként még nem találtam meg, de hajlok arra, hogy egy növényi központú, de nem vegán étrend felé induljak el. Az elmúlt években berobbanó flexitáriánus étrend lehet számomra a logikus következő lépés, melyben a főszerepet továbbra is a növények játsszák, de néha megengedett némi állati eredetű élelmiszer is. Egyébként már ezzel az étrenddel is hatalmas lépést lehet tenni azért, hogy létezésünk fenntarthatóbb legyen. Főleg akkor, ha az állati termékek vásárlásakor – a nagyipari megoldások helyett – a helyi gazdáktól származó húst, tejtermékeket és tojást részesítjük előnyben.

Az egészen biztos, hogy a Veganuárban jövőre is részt fogok venni, és magam körül mindenkit erre buzdítok majd, mert végtelenül izgalmas és kalandos felfedezőút, melynek során nemcsak az ételekről, de magunkról is sokat tanulhatunk.