Mivel az ilyen éghajlati veszélyek egyre inkább életünk részévé válnak, sokan úgy érvelnek, hogy a szennyezésért felelős országoknak és vállalatoknak kellene fizetniük a számlát. Mi lenne tehát, ha olyan világban élnénk, ahol a szennyezők valóban fizetnének az általuk okozott éghajlati károkért? Képes lenne-e ez a finanszírozás valaha is enyhíteni az okozott károkat?
Augusztusban Pakisztánban katasztrofális árvíz pusztított. A példátlan monszun esőzések több mint 1500 ember halálát okozták, és az elöntött országot 30 milliárd dollárt meghaladó gazdasági károk érték. Egy hónapon belül egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a nagy mennyiségű csapadékot valószínűleg az éghajlatváltozás fokozta.
A vita arról, hogy ki fizesse meg az éghajlati veszteségeket és károkat, jelentős geopolitikai kérdéssé vált, és várhatóan kiemelt helyen szerepel majd a novemberben az egyiptomi Sarm el-Sejkben megrendezésre kerülő Cop27 klímatárgyalások napirendjén.
A tudomány azt mutatja, hogy ha egy országnak a kibocsátásból kimutatható kárai lehetnek, akkor a kibocsátáscsökkentés dollármilliós előnyökkel járhat
– mondta Justin Mankin, a Dartmouth College földrajz tanszékének adjunktusa.
Az amerikai Dartmouth College által az év elején közzétett tanulmány az első olyan felmérést nyújtotta be, amely az országok felelősségét vizsgálta az éghajlati válság kiélezésében. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a világ legnagyobb múltbeli kibocsátójának, az Egyesült Államoknak a kibocsátása 1990 és 2014 között több mint 1,9 milliárd dollár éghajlati károkat okozott a világnak. A következő négy legnagyobb kibocsátó Kína, Oroszország, India és Brazília. Ezek az országok ebben az időszakban további 4,1 milliárd dollár globális gazdasági kárt okoztak. Ezek a veszteségek együttesen a globális GDP mintegy 11%-ának felelnek meg.
A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatokat már egyre inkább felelősségre vonják az üvegházhatású gázok kibocsátásaikért. A CDP nonprofit szervezet 2017-es jelentése szerint mindössze 100 fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalat felelős az 1988 óta kibocsátott globális üvegházhatású gázok 71%-áért. A Profundo tanácsadó cég és a Transport and Environment nonprofit szervezet egy másik jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Európa öt legnagyobb olajipari vállalata mintegy 13 milliárd dollár kárért felelős az elmúlt 30 évben, beleértve a szennyezést, a közegészségügy romlását és a gépjárművekkel kapcsolatos károkat.
Kapcsolódó bejegyzések
Az ENSZ 2050-re érné el repülési klímacélját
Az ENSZ a légi közlekedésre vonatkozóan hosszú távú célként 2050-re nettó nulla kibocsátást tűz ki. Ez azonban nem lesz kötelező erejű.
Mégis, ha a szennyezők fizetnének a károkért, az segítene orvosolni a globális éghajlati igazságtalanságot. Ez elismerné, hogy azok, akiket az éghajlatváltozás aránytalanul nagy mértékben károsít, általában nem azok, akik felelősek az éghajlatváltozásért.
(forrás: www.bbc.com)