A Guardian négy építész irodát kért fel , hogy a hogy osszák meg az arra vonatkozó elképzeléseiket, mit tehetnek a városok azért, hogy jobban tervezettek. élhetőbbek legyenek. A koronavírus járvány nyomában fellépő szorongás és bezártság már sok esetben felhívta figyelmet a városi lét hiányosságira, ennek megoldására törekszik az alábbi négy elképzelés. Érdemes az eredeti cikkre kattintani a látványos illusztrációkért is, illetve hogy mélyebben el tudjunk merülni abban, milyen lehet egy élhető város, ha a koronavírus komplex kihívásait már magunk mögött tudjuk.
- Bicikli sztrádák elterjedését vizionálta a SOM építésziroda, hiszen a COVID árnyékában idén nyáron világszerte hatalmasat nőtt a biciklizési kedv az autó-centrikus városokban is. A tervezők a városi utcák átfogó átalakítását és kerékpárút hálózat kiépítését képzelik el, melyek mentén a gyalogosoknak és a távolságtartást lehetővé tevő szabadtéri büfépavilonoknak is bőven jut hely. A Guardian kritikája az elképzeléssel szemben az, hogy nehezen adaptálható minden nagyvárosra, illetve a szerzők hóesésben kevésbé látják működőképesnek a biciklis közlekedést.
- Utcakertek alapításának fontosságára hívta fel a Foster and Partners iroda építészei szerint a figyelmet az, hogy a járvány alatt nem volt lehetőségünk a nagyvárosok nyújtotta kulturális sokszínűség élvezetére. Azt javasolják, hogy a helyi utcafrontokat alakítsuk zölddé, parkszerűvé, eltűntetve onnan -bizonyos szükséges kivételektől eltekintve- a parkoló autókat és szemeteseket. A nagyvárosokban ugyanis a legtöbb zöldterület magánterületek kerítik el, ami egyenlőtlenséghez vezet a zöld felülethez való hozzájutásban. Az utcákat néhány egyszerű beavatkozással miniatűr zöldövezetekké lehet alakítani: fa ültetéssel, utcai bútorokkal és a parkolók számának csökkentésével. Nem beszélve arról, hogy az utcakerteknek nem csak egészségnövelő, hanem közösségépítő hatása is van.
- Digitalizált főutcát javasolnak a Grott Scott építészei, akik úgy gondolják, hogy a digitális technológia a közterek jobb kihasználásához vezetne: a forgalom figyeléssel az emberek elkerülhetik a dugókat, a levegő monitorozása pedig a sérülékeny immunrendszerrel rendelkezőknek segít. A nyilvános wifi hálózat hasznos lehet az irodai környezeten kívül dolgozóknak, és a digitális eszközök igénybevételével tervezett közlekedés során lehetőség lenne a zsúfoltságot is elkerülni, csökkenteni a zaj és légszennyezettséget. A szabad levegőn lévő piacok és árusok szerepe a járványhelyzet során felértékelődött, az ő digitlaizációjukat is szükséges lehet támogatni, többek között előrendeléses rendszer bevezetésével.
- Többközpontú város – A világjárvány idején a legismertebb várostervezési javaslat a 15 perces város, amelyet leginkább Anne Hidalgo, Párizs polgármestere támogatott. Ez azt jelenti, hogy a város kis „falvakra” osztható, ahol minden, amire szüksége van egy 15 perces séta vagy biciklitávolságra van a bejárati ajtónktól. Ezáltal kevésbé szükséges zsúfolt városközpontba menni dolgozni vagy ügyet intézni. A dRMM iroda szerint a modern városokat nem érdemes ipari és lakóövezetekre felosztani, hiszen manapság már a „csendesebb iparágaknak” szolgáló helyszíneket egymásra is lehet építeni, ami által több tér szabadul fel. Ezeken a tereken nem csak parkokat, uszodákat és más vonzó létesítményeket lehet kialakítani, hanem lakóházakat is.
Valamennyi elképzelés a fenntarthatóbb városok felé vezet, beemelve azokat a szempontokat is a tervezésbe, melyeket a koronavírus járvány által tudatosult emberi sebezhetőség megélése hívott elő.