Már általános iskolában is megtanultuk, de elég csak a földgömbre nézni: a bolygó felszínének nagyobb részét víz borítja. A víz egy korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás – gondolhatnánk, és ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk. A tiszta édesvíz valódi kincs, amire vigyáznunk kell. Többek között erről is szó lesz a Planet Budapest 2021 eseményein, ahol azt is megtudhatjuk, mit tehetünk vizeink védelméért.

A Föld felszínének 71 százaléka víz, az óceánokban több kilométer mélyen kavarog a sós víz. Az édesvíz aránya ennél jóval kevesebb, a teljes vízkészletnek mindössze 2,5 százaléka. Ennek kétharmada a gleccserekben és a sarki jégsapkákban található, fagyott állapotban. A nem sós, nem fagyott, nem pára állapotú, nem föld alá zárt és nem menthetetlenül szennyezett vízkészlet, amely fogyasztásra könnyen alkalmassá tehető, a bolygó teljes vízkészletének mindössze 0,007 százaléka.

Megdöbbentően kicsi arány! Ebből az egyszerű számadatból is kiderül, hogy miért hatalmas kincs a tiszta ivóvíz. De mit tehetünk, hogy ezt a kincset megóvjuk? A jó hír az, hogy nagyon sokat! Akár otthon, az utcán vagy az üzletekben, mielőtt megvásárolnánk egy épp trendi pólót, vagy leemelnénk a polcról egy műanyag palackot.

Azt például tudtad, hogy az egyetlen eldobott cigarettacsikkben található több száz fajta méreganyag akár 1000 liter vizet is beszennyezhet? A cigarettacsikk a világ legnagyobb darabszámban keletkező hulladéka. Felfoghatatlanul sok, évente 4,5 billió darabot dobnak el belőle világszerte. Ezek egy része a kukába kerül, mások viszont a csatornafedelekre, az utak mellé, vagy a természetben hajigálják el a cigaretta füstszűrőjét. Márpedig ez a közhiedelemmel ellentétben nem papírból, hanem műanyagból készül, ami több száz év alatt bomlik le. Ráadásul amilyen kicsi, olyan sok mérget tartalmaz, ezért egyáltalán nem mindegy, hová kerül.

A tiszta víz közös értékünk

De gondatlansággal máshogy is árthatunk a környezetnek. Az étolaj fontos élelmiszerünk, a legtöbb háztartás – vagy egy jó rántott hús – elképzelhetetlen nélküle. Túlzásba vinni a fogyasztását egyáltalán nem egészséges, ráadásul használata után is sokat árthatunk vele, ha egyszerűen kiöntjük a lefolyóba. A kiöntött zsiradék ugyanis az évek során lerakódik a csatornarendszerben, amit csak komoly költségek árán lehet megtisztítani. Ráadásul az étolaj egyetlen cseppje akár 1000 liter vizet is beszennyezhet. Ha a természetes vizekbe jut, a vízfelszínre kerülve elzárja az oxigént a víz alatti élővilágtól. Nagyjából az történik kicsiben, mint a tankerhajók katasztrófája után a kőolajjal. Érdemes tehát a sütőolajat zárható tartóba tenni, majd elvinni egy közeli benzinkútra, ahol gondoskodnak a megfelelő újrahasznosításáról.

De mit tehetek még azon kívül, hogy nem szemetelek, és nem öntöm ki a lefolyóba az étolajat? Nagyon sokat, például a vásárlási döntéseimmel. Egyetlen új pamutpóló gyártása során akár 2000 liter vizet is elhasználhatnak a gyapot öntözésére, vegyszerezésére, majd a ruhaanyag festésére. Ez akkora mennyiség, amely egy ember számára akár 2–3 évig is biztosíthatná a szükséges ivóvizet, ha nem szennyeznék el.

Mindezt úgy, hogy a felmérések szerint – az okozott környezeti terheléshez képest – fillérekért kínált divatdarabok jelentős részét később alig viseli a vásárló. Érdemes tehát meggondolni, hogy tartós, jó minőségű, netán használt darabokat választunk-e, vagy pedig bedőlünk a reklámoknak, amelyek szerint lépten-nyomon meg kellene újítani a ruhatárunkat, hogy aztán a szekrényben tornyosuljanak a hordatlan darabok.

Az emberiség percenként 1 millió PET-palackot vásárol. Ez naponta 1,3 milliárd, évente pedig közel 500 milliárd palackot jelent. És akkor még nem beszéltünk a műanyag szatyrokról, a hordozható kávéspoharak tetejéről és egyéb nélkülözhetetlennek gondolt tárgyakról. A mikroműanyagok problémája régóta foglalkoztatja a kutatókat. A közvélemény talán csak most kezdi megérteni, hogy a folyókban úszó ásványvizes palackoknak nemcsak a látványa rendkívül csúnya, de az óceánokig elúszó, és ott apró darabokra széteső vagy épp hatalmas szemétszigetté összeálló plasztik hatalmas ökológiai kárt okoz. Mindezt mi magunk változtathatjuk meg a legkönnyebben. Egyszerűen úgy, hogy nem vásárolunk meg egy palackot akkor, ha választhatunk tiszta ivóvizet is, nem cipeljük magunkkal a kávét, és a boltba is vászontáskával érkezünk.

Döntéseinkkel nemcsak vásárlásaink során, hanem a saját háztartásunkban is sokat tehetünk a pazarlás ellen. A legtöbben jól tudják, hogy fogmosás közben vagy két tányér elmosása között érdemes elzárni a vizet. De vajon kádban érdemes fürdeni, vagy a zuhanyozás fogyaszt kevesebb vizet? Nos, a szakértők arra jutottak, hogy zuhanyzáskor átlagosan 15 liter víz folyik el percenként. Ez azt jelenti, hogy ha hét percnél rövidebb ideig zuhanyozunk, akkor még mindig takarékosabbak vagyunk, mintha teleengednénk a kádat, amelyből néhány perc múlva leengednénk a fürdővizet.

Vigyáznunk kell rá!

Végezetül érdemes röviden szót ejteni a folyószabályozások és a mezőgazdaság szerepéről is. Jóllehet, ezt a kérdést a legtöbben nem tudjuk közvetlenül befolyásolni, mégsem árt emlékeznünk arra, hogy őseink évszázadok alatt kiérlelt módszerekkel biztosították családjuk és gazdaságuk számára a szükséges vizet. Az egyensúlyt a modernizáció számos helyen felborította a túlzó vízelvezetéssel, a mocsarak lecsapolásával, a bányákból nagy mennyiségű víz kiszivattyúzásával, az árterek kiszárításával. A talajvíz szintje így egyre mélyebbre került, Magyarországon például az Alföld egy részét hivatalosan is félsivatagos területté változtatva.

A sokkoló adatokhoz azt is hozzá kell fűznünk, hogy szerencsére a kimagasló tudású magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy a jövőben is legyen tiszta vizünk, és közben óvjuk a környezetünket is. Így például ma már több tucat olyan falu van, ahol épített, vízinövényes szennyvíztisztítók működnek. A rendszer lényege az, hogy a vízinövények tápanyagként nitrogént, foszfort, nehézfémeket építenek be a testükbe, ráadásul a hajszálgyökereiken megtelepedett algák és baktériumok is részt vesznek a tisztításban. A növények nem csak így tudnak segíteni. Az algákat később biogáz-fejlesztéshez hasznosítják.

Azt gondolhatnánk, hogy a vízhiány csak távoli földrészeket érint. Mára azonban régiónkban is ismert jelenséggé vált. Sokan megértették, hogy a víz értékes, és nem korlátlanul a rendelkezésünkre álló erőforrás, ezért vigyáznunk kell rá.

Ha érdekel, mi mindent tehetünk még az értékes ivóvíz megóvásáéért, látogass el november 30. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire. Találkozzunk a Hungexpón!

További részletek: www.planetbudapest.hu