2021 nagy zöld hírei – Vajon mire számíthatunk 2022-ben?
2021 nagy zöld hírei – Vajon mire számíthatunk 2022-ben?

Felgyorsult világunkban, a hír- és aktualitásversenyben állandóan friss szenzációra vágynak az emberek, valamire, amire figyelhetnek. Ilyenkor napokig vagy hetekig egyvalamiről szól minden. Az ilyen híreknek vajon milyen utóhatásuk van?

2019-ben mindenkit sokkolt az ausztráliai tűzvész, 2020-ban a brazil őserdők tüzének a híre jutott el a világ minden zugába. Előtte pedig a Gretha Tumberg-jelenség volt a zöld téma húzóereje. Az alábbiakban azzal foglalkozunk, hogy 2021-ben mik voltak a klímával kapcsolatos „blockbusterek”. És ami ennél is fontosabb, hogy ezek hogyan befolyásolják a 2022-es évünket.

Már nem mehetünk el a zöld téma mellett

Eredményként könyvelhetjük el, hogy a zöld témák, köztük a fenntarthatóság egyre fontosabbak, és talán elmozdultak a politikai és a PR-szólamok szintéről. Állandóan a felszínen vannak, és nem csak szenzációkat kínálnak. Erre jó példa az amerikai választás, ahol Bidennek politikai célja volt a Párizsi Egyezménybe való visszatérés, de a német parlamenti választásokon is a zöldek erősödtek a legjobban. Ez mind azt jelzi, hogy a társadalom is nyitott a klímavédelemre.

2021-ben Európába is bekopogott a klímakatasztrófa

Július 13-án és 14-én brutális zivatarzóna érte el Nyugat-Európát. Az esemény hátterében a Bernd ciklon állt. Az a csapadékmennyiség, amely normális körülmények között 2–3 hónap alatt esik, most csupán 48 óra leforgása alatt öntözte meg a régiót. A belga területeken 250 mm, egyes német részeken még ennél is több, 300 mm eső hullott 2 nap alatt. Települések, utak tűntek el a föld színéről, és közel 200-an lelték halálukat az áradásban. Így az eddig érintetlennek gondolt Nyugat-Európa is hatalmas sebeket szerzett.

A szélsőséges időjárási jelenségek hazánkat is sújtották, legyen szó extrém viharokról vagy arról, hogy a teleinkből fokozatosan eltűnnek az igazán hideg napok, a nyarainkat pedig kivédhetetlen aszályok jellemzik. Gondoljunk csak a Velencei tó kiszáradásáról érkezett hírekre!

Nagy elhatározások 2021-ben, amelyekre érdemes odafigyelni

A koronavírus-járvány árnyékában alig keltett visszhangot a nemzetközi médiában, hogy 2021 januárjának közepén azok az államok, amelyek részt vettek a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról szóló párizsi One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón, a Világbankon keresztül több mint 14 milliárd dolláros támogatást szavaztak meg az afrikai Nagy Zöld Fal projektnek. Ez az emberiség eddigi történetében legnagyobb léptékű tudatosan tervezett tájátalakítás.

A Nagy Zöld Fal eredeti koncepciója szerint egy 18 millió hektáros, 8 ezer kilométer hosszan tekergő erdősávot hoztak volna létre, amely buja dzsungelként futott volna keresztül a kontinensen. Ez az elgondolás sajnos megbukott, de aztán újragondolva, szárazságtűrő fajokat telepítve már sikereket könyvelhetünk el. A friss adatok szerint a szóban forgó kontinentális zöldítési programnak már kimutatható hatása van: a Szahara déli kiterjedése először csökkent tendenciózusan az elmúlt 6 ezer évben.

nagy zöld fal
A Nagy Zöld Fal nyomvonala

A klímakonferencia, amelytől hangos volt a média

Október 31-e és november 12-e között tartották Glasgow-ban a COP26-ot. Közel három évtizede rendezi meg az ENSZ nagyjából évről évre az úgynevezett Részes Felek Konferenciáját (COP, Conference of Parties). Az klímakonferenciákat szemléletesen jellemzi Áder János COP26-os beszéde: „Nehéz elhitetni, hogy már 26 éve mindig, folyamatosan a 24. órában vagyunk… Nehéz sikeres tanácskozásról beszélni, hogyha a helyzet – jelen esetben a légkör szén-dioxid-koncentrációja – folyamatosan romlik.”

Elképzelhető, hogy a COP26 valaki számára a magánrepülőgépek, Biden alvása vagy a politikai csatározások miatt volt emlékezetes. Pedig születtek olyan megállapodások, amelyek bizakodásra adhatnak okot, ha nem is a 1,5 °C, de legalább a 2 °C megtartására.

Érdemes lehet odafigyelni a két gigantikus állam, Kína és India vállalásaira. Kína – bár a módszert nem ecsetelte – megerősítette, hogy 2060-ra klímasemlegessé kíván válni. A személyesen is jelen lévő indiai miniszterelnök megtette India első klímavédelmi vállalását. Eszerint India 2030-ra energiaszükségletének 50%-át megújuló energiaforrásokból fedezi, 2070-re pedig eléri a zéró kibocsátást.

A metán lehet a kulcs a gyors klímavédelmi harcban

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az ENSZ klímavédelmi szervezete is foglalkozott a kibocsátásméréssel és a kibocsátás lehetséges csökkentésével. A metánt külön ki kell emelni, mert lehet, hogy önmagában is képes megoldani a klímaválságot. A metángáz a szén-dioxidnál jóval kisebb mennyiségben kerül a légkörbe, és rövidebb ideig stabil (részben szén-dioxidra bomlik), azonban sokszor erősebb az üvegházhatása. A metánemisszió csökkentéséről korábban kevesebb szó esett, de az újabb elemzések szerint rövid távon ez a leghatékonyabb módja a klímaváltozás megfékezésének.

Az Európai Bizottság már korábban szorgalmazta a metán csökkentését, de a COP26-on szinte egymásra licitáltak a nyugati országok, hogy ki csökkenti jobban metánkibocsátását.

Magyarország eddigi legnagyobb klímavédelmi programja is 2021-ben kezdődött

Hazánknak is van Klíma- és Természetvédelmi Akcióterve. Ennek vázát még 2020 februárjában jelentették be, 2021-ben pedig hatalmas lépéssel kerültünk közelebb a magyar klímacélok eléréséhez. Magyarország a világ károsanyag-kibocsátásának a 0,13%-áért felel, mégis ambiciózus tervei vannak, melyek megvalósítása már megkezdődött. Áder János a Cop26-on is beszélt arról, hogy 2030-ig biztosan, de talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést. 2030-tól pedig csak elektromos buszok járnak majd a városi közlekedésben.

A lakossági napelemfejlesztésbe több mint 200 milliárd forint áramlik. A támogatás vonatkozhat pusztán a napelemekre, de akár egy komplex csomagra is, melynek része lehet a fűtés korszerűsítése és a villamos energia tárolására szolgáló otthoni akkumulátorrendszer kiépítése is. A teljes pályázat mintegy 35 ezer családot érint, és sikere esetén 25%-kal bővülne a háztartási méretű napelemrendszerek száma, és 30%-kal nőne a megújuló energiát hasznosító épületeké. Ezenkívül 50 ezer tonna szén-dioxiddal csökkenne a Magyarország éves kibocsátása. A pályázás regionális lebontásban és több ütemben zajlik. December 6-án vette kezdetét, de bőven kitart a 2022-es év végéig. Ha valakit érdekelnek a feltételek, az országosan elérhető Széchenyi Programiroda hálózatánál érdeklődhet.

napelem pályázat
A palyazatok.org oldalon további részletek találhatók a napelempályázatról.

Egy expó és klímatalálkozó, amely megoldásokat keresett

2021-ben Magyarország is megrendezte első – valóban nemzetközi – klímaváltozással és a megoldásokkal foglalkozó expóját, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expót és Világtalálkozót. A Planet 2021-en 185 kiállító mutatkozott be a legkisebb startupoktól a legnagyobb vállalatokig, mintegy 20 ezer négyzetméteres területen. A koronavírus-járvány ellenére sok résztvevője volt a remdezvénynek, a kiállítók több mint egyharmada a visegrádi négyek (V4) államaiból érkeztek. Az ötnapos rendezvényen az expón és a kiállításon túl szakmai konferenciák is zajlottak, és külön hangsúlyt kapott az edukáció. A Heroes of the Future gyermekprogramjának keretében 4600 diákot vezettek végig az interaktív kiállításon, amely a szervezők ígérete szerint egész évben látogatható lesz egy fix helyszínen.

Planet Budapest 2021 kiállítás

A kiállítók között számtalan olyan cég is jelen volt, melyekkel az elmúlt év során a Greendex is foglalkozott, sőt saját díjunkat is átadtuk. Reméljük, hogy a jövőben a hétköznapokban is találkozhatunk a bemutatott innovációkkal.

search icon