Nagy Zöld Fal a sivatag peremén – álom vagy valóság?
Nagy Zöld Fal a sivatag peremén – álom vagy valóság?

A január elején Párizsban megrendezett One Planet Summit egyik nagy horderejű bejelentése volt, hogy a résztvevők több mint 14 milliárd dollárral támogatják az afrikai Great Green Wall kezdeményezést, melyről mi is beszámoltunk. De mit is takar pontosan a Nagy Zöld Fal elnevezésű program, amely 2007 óta fut?

Annak jártam utána, milyen eredményeket sikerült eddig elérni, milyen további célok vannak, és hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy a fejlett országok ilyen nagy összeggel támogatják a megvalósulását.

Mi az a Nagy Zöld Fal?

Az Afrikai Unió által kezdeményezett program lényege, hogy a Szahara déli részén egy, az egész kontinenst átszelő nagyjából 8000 km hosszú és 15 km széles sávot hozzanak létre a sivatagosodás megállítására, melyet az első tervek szerint buja dzsungellé alakítanának. A Fal Szenegáltól Dzsibutiig fog húzódni, magába foglalja majd a gyakori éhínségek miatt gyakran emlegetett Száhel-övezetet is, és összesen 11 ország vesz részt a megvalósításában.

Nagy Zöld Fal térkép
A Nagy Zöld Fal közel 8000 km hosszan húzódik majd – Fotó: greatgreenwall.org

A grandiózus terv szerint 2030-ra valósulhat meg a Fal, mely ekkorra világ legnagyobb élő struktúrája lesz. A kezdeményezés honlapja szerint mérete a Nagy Korallzátony háromszorosát teszi majd ki.

Ehhez persze azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy az eredeti, 2007-es tervek szerint az erdősítést 2020-ra be is fejezték volna, ám nem függetlenül attól, hogy a céldátumig csupán a projekt néhány százaléka készült el, némileg átszabták azt, így ma már nem egy esőerdőt vizionálnak, hanem egy szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított füves térséget, mely ökológiai értelemben is fenntartható megoldás lehet.

Hogyan tud a Fal megvalósulni?

A projekt egyik elsődleges célja a sivatag megállítása, a sivatagosodás visszafordítása, illetve az itt lévő termőföldek további degradációjának megállítása. Ez azért kiemelten fontos, mert a Szahara déli részén végighúzódó Száhel-övezet 100 milliós lakossága manapság is rendszeresen éhínségektől szenved, az előrejelzések szerint pedig 2050-re az itt élők száma elérheti a 340 milliót is.

Emellett persze környezet- és klímavédelmi elképzelések, sőt egyre inkább gazdaságfejlesztési megfontolások is meghúzódnak a háttérben. A terv 2030-as befejezésére 100 millió hektárnyi területet hoznának rendbe, ezzel pedig az igen kilátástalan helyzetben lévő Száhel-övezetnek új esélyt adhatnak.

faültetés Etiópiában
A Száhel-övezet lakossága 240 millióval nőhet a következő 30 évben

A Nagy Zöld Fal eddig elkészült részeinek már most is vannak kézzelfogható pozitívumai: Etiópiában 15 millió hektáron hozták helyre a degradálódott talajt, Szenegálban 12 millió szárazságtűrő fát telepítettek, Nigerben pedig már 2,5 millió ember táplálásához elegendő élelmiszert tudnak termelni a helyrehozott földeken A Szahara déli kiterjedése az elmúlt 6 ezer évben most csökkent először tendenciózusan.

A projekt elképzelése szerint a Falhoz kapcsolódóan 10 millió munkahely jöhet létre, illetve további 350 ezer közvetlenül a program keretében 2030-ig. Ahogy az egyik helyi NGO munkatársa mondja a BBC podkasztjában, a Nagy Zöld Fal kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a helyi közösségek megteremtsék az élelmiszerbiztonság alapjait. A növényekkel árnyékolt területek kiválóan alkalmasak lehetnek kertek kialakítására, ezek pedig nem csak az élelmiszerbiztonságot, de a helyi gazdaságot is erősítik, a termelők biztosabb bevételhez juthatnak.

A Nagy Zöld Fal feladata a gazdaságfejlesztés és az elvándorlás megelőzése

A projekt jelentősége tehát jóval túlmutat a környezetvédelmen, egyben a helyi gazdaságot is erősíti, sőt hatásai akár Európában is érezhetők lehetnek. Nem kérdés az, hogy a több 100 milliósra duzzadó, már most is éhínségektől szenvedő népesség jelentős hányada el fog vándorolni, ha nem változik a régió helyzete. Ez pedig be is fog következni beavatkozás nélkül, hiszen a klímaváltozás miatt egészen biztosan még nehezebb lesz az élet a Száhelben.

Zöld Fal - facsemete
A fásítás a régió gazdaságát is megmentheti – Fotó: facebook.com/GreenWallAfrica

„Amikor nem voltak fák, a szél akadály nélkül erodálta a talajt, most viszont már jóval védettebb. A fák leveleiből komposztot készítünk, a lombok pedig hűtik a környezetet és árnyékolnak, így öntöznünk is kevesebbet kell.

nyilatkozta egy szenegáli gazda.

A januárban bejelentett támogatás mögött nem nehéz észrevenni azt a szándékot, hogy élhető környezet kialakításával egyben az emberek helyben maradását is támogatni akarják. Hiszen azok az elvándorolók akik nem a környék nagyvárosait veszik célba, nagyrészt Európa felé indulnak majd el — azt a mértékű migrációs nyomást pedig aligha bírja majd el az öreg kontinens.

Nagy Zöld Semmi?

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy az elmúlt közel 14 év alatt, miért nem történtek a látványos előrelépések a projektben a fenti részeredményeken túl. A válasz összetett, hiszen azt nem lehetne állítani, hogy nem történt semmi, millió és millió fát ültettek már el, azonban az eddig telepített állomány 80%-ka szinte azonnal ki is pusztult.

Zöld Fal facsemeték ültetés előtt
Csemeték milliói pusztultak el, mert nem gondoskodtak róluk megfelelően

Ha az összes fa, amelyet az 1980-as évek óta a Szaharában ültettek, túlélt volna, ma úgy nézne ki a táj, mint Amazónia.

– mondta Chris Reij, a World Resources Institute szakértője

Korábban a szakértelem hiánya is kézzelfogható volt. Olyan fákat ültettek melyek kevésbé állnak ellen a forróságnak, vagy épp több gondoskodást igényeltek volna, erről viszont nem állt rendelkezésre megfelelő információ, nem voltak a helyieknek szaktudása. Pedig a Száhel egyes vidékein már régen is ismertek voltak olyan megoldások, melyek elősegítették a talajok regenerálódását.

Helyi módszerek és érdekelté tett helyiek

Ilyen például a Burkina Fasoban tradicionálisan használt, és az elmúlt években több környékbeli országban elterjesztett módszer, a Zaï. A technika lényege, hogy 20-30 cm hosszú és közel egy méter mély gödröket ásnak, amelyben egyrészt koncentrálódik a nedvesség, másrészt komposzt kerül bele, ennek eredményeképp pedig a talaj termékenysége és nedvességtartalma látványosan megnő. A Zaï a burkinai gazdák számára lehetővé tette, hogy növeljék jövedelmüket és megerősítsék az ország élelmiszerbiztonságát.

nagy zöld fal nomádok
A nomád állattartókat is be kell vonni a projektbe, hogy az fenntartható legyen

A Nagy Zöld Fal program eddigi kudarcai kiválóan mutatják, hogy általában mennyire hatékonytalanok azok a segélyezési projektek, melyeket a helyiek bevonása nélkül hoznak létre. Ahogy egy szakértő megjegyzi, a helyiek jelentős része nomád pásztorkodásból él, nekik pedig elemi érdekük, hogy legeltetni tudják az állataikat. A csemeték közé behajtott csorda azonban elpusztítja a fácskákat.

A fent említett podkasztban megszólaló dr. Mohammad Mahmood Abubakar nigériai környezetvédelmi miniszter szerint a program sikerének egyik legfontosabb kulcsa a helyi közösségek bevonása. Érdekeltté kell őket tenni abban, hogy részt vegyenek a rehabilitációs munkában, meg kell nekik mutatni, hogy az abból származó előnyök már rövid távon is komoly előrelépést jelenthetnek számukra.

Ezzel együtt még nagyobb együttműködésre van szükség a Száhel nemzetei között is, hogy a Nagy Zöld Falról szőtt álom egy napon valósággá váljon.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

search icon