Átmenetileg nem megtérülő beruházássá válik a háztartási naperőmű (HMKE) telepítése Magyarországon a 2022. október 31. után tett igénybejelentések alapján megvalósuló HMKE-k esetében. Aki hasonló terveket dédelgetett, annak érdemes még most belevágnia.

A Magyar Közlönyben október 26-án megjelent kormányrendelet értelmében a háztartási méretű kis naperőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának lehetőségét „ideiglenesen” felfüggesztik. Ez nemcsak a megtérülést eddig biztosító szaldóelszámolásnak, hanem egyáltalán, a napelemekkel termelt, helyben fel nem használt energia szolgáltatók részére történő értékesítésének átmeneti végét is jelenti. Vagyis az érintett felhasználók – és az ország – számára a helyben felhasznált energiamennyiségen felüli rész lényegében elvész.

Csak 15–20 százalék hasznosul

A háztartás éves fogyasztásához méretezett napelemes rendszerek termelésének átlagosan mindössze 15–20 százalékát használja el helyben az adott ingatlan. A fennmaradó részt a szaldóelszámolás alapján a helyi szolgáltató ugyanazon a rezsicsökkentett áron veszi át, mint amennyiért a felhasználó a hálózatról vételezi az elektromos áramot. Ez a rendszer biztosítja, hogy a rezsicsökkentés mérséklése után a napelemes HMKE telepítése már mindössze 6–7 év alatt megtérülő beruházássá vált a lakosság számára. Mivel a betáplálási lehetőségtől eleső HMKE-sek az általuk megtermelt energia 80–85 százaléka után – legalábbis átmenetileg – nem kapnak majd pénzt, értelemszerűen a megtérülésük is jelentősen romlik, az iparág szerint pedig a HMKE így egy sosem megtérülő befektetéssé válik.

A betáplálási lehetőség felfüggesztése ideiglenes lépés, és ha ez az időszak valóban nem nyúlik el nagyon, akkor akár az október 31. után benyújtott igények nyomán megvalósuló lakossági napelemes HMKE-kbe való beruházás is megérheti. Palkovics László technológiai és ipari miniszter szerint a lépést indokló hálózati probléma egy éven belül megoldódhat. Az új megtérülés kiszámolásához viszont ismerni kellene ennek az ideiglenes időszaknak a hozzávetőleges hosszát és a közeljövőben bevezetendő bruttó elszámolási rendszer részleteit, illetve magát a bevezetés időpontját is. Az uniós irányelv szerint a beruházások esetében legkésőbb 2024. január 1-jén új elszámolási rendszernek kell hatályba lépnie, de a szaktárca a támogatott projektek esetében már 2023. január 1-jétől javasolja a bruttó elszámolás bevezetését.

A saját napelemes rendszerbe beruházó lakosság számára már az energiaválság előtt is az jelentette a fő érvet, hogy így fix áron 20 évre előre kifizeti a fogyasztandó villamos energiát, amivel egyrészt kockázatot lehet csökkenteni, másrészt egy viszonylag jó beruházásról van (vagyis volt) szó, amelynek megtérülése a rezsicsökkentett árak mellett is nagyjából 8–12 év volt. A környezet- és klímabarátság már akkor sem volt elsődleges döntési tényező a háztartások többségének szempontjából. Az országnak viszont a kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítése és az energiaimport-függőség mérséklése érdekében is szüksége lesz hosszú távon a napenergiára, azon belül a HMKE-k által termelt zöldáramra is, mégpedig a lehető legnagyobb mennyiségben. Ezért megalapozottan remélhető, hogy ha most egy bizonytalanságokkal terhelt időszak is kezdődik a szegmensben, a betáplálás felfüggesztését hamarosan megszüntetik, és ismét megtérülő beruházás lesz a HMKE-telepítés.

Emelkednek a rendszerköltségek, de tüzelőre és karbantartásra nem kell költeni

Az elektromos fűtési rendszer áramigényének napelemekkel való előteremtése az energiaigényre és a rendelkezésre álló tetőfelület nagyságára tekintettel elsősorban a családi házak esetében reális opció (legalábbis az október 31-ig benyújtandó igénylésekre, illetve a betáplálás felfüggesztésének visszavonását követő időszakra vonatkozóan). A panel- és egyéb társasházak esetében a tetőfelület relatíve kis mérete miatt a napelemek vagy csak egy-egy lakás ellátására, vagy csak a közös költségek fedezésére alkalmasak. Hőszivattyús házközponti fűtés kialakítása esetén a napelemek a társasházak fűtési rendszerének is részét képezhetnék, a központi fűtési rendszerre való áttérés azonban a hazai társasházakban több ok miatt sem gyakori.

4–5 hónap telepítési idővel kell számolni

A teljes telepítési folyamat normál esetben 1–2 hónapos időigénye a megrendelések megnövekedett száma és az engedélyeztetés, illetve az óracsere esetleges lassúsága miatt jelenleg inkább 4–5 hónap. Ennyi időbe telhet, míg nulláról elkészül és termelni kezd a napelemes rendszerünk. Vagyis ha valaki ma megkeres ez ügyben egy telepítő céget, ők jó eséllyel legkorábban tavaszra tudják vállalni a megbízás teljesítését. A szakemberállomány jelenleg erre elegendő, és bár napelemekből és egyéb alkatrészekből az ellátás megfelelő, a piac jelentős részét kitevő bizonyos invertertípusok csak nehezen elérhetőek, ezért akadnak telepítő cégek, amelyek nem is szerződnek bizonyos gyártókkal.

A telepítési költségek az elmúlt időszakban alaposan megnőttek a munkadíjak és az alapanyagköltségek emelkedése miatt. A részben a koronavírus-járvány, a háború, a szankciók, az erős kereslet és az euróárfolyam változásának hatására végbement költségnövekedés következtében ma egy komplett háztartási méretű napelemes rendszer telepítése 30–50 százalékkal is drágább lehet annál, mint amennyibe békeidőben került. Egy 5 kW-os, ma már az átlagnál kisebbnek számító HMKE telepítése így durván 3 millió forint körüli összegből jöhet ki, míg egy ma már gyakrabban telepített 8–10 kW-os rendszer esetében a méretgazdaságosság miatt valamivel alacsonyabb, de így is legalább 500 000 forint/kilowatt egységnyi költség jöhet ki.

Háztartási kiserőmű működtetésekor gyakorlatilag nem kell számolni fenntartási költséggel

A kész rendszer karbantartást lényegében nem igényel, és az első tíz évben nem szokott meghibásodás előfordulni, de akár húsz évig is problémamentesen üzemelhet. Az ökölszabály szerint az invertert valamikor a tizedik és a tizenötödik év között kell kicserélni, de ezenkívül egyéb jelentős fenntartási költséggel nem kell számolni. Így a működési és üzemeltetési költség a HMKE-kategóriában gyakorlatilag nem értelmezhető.

Akkumulátorok – nincs értelme minden energiát eltárolni

A hálózati betáplálás lehetőségének felfüggesztése – ahogyan a később bevezetendő bruttó elszámolás is – arra ösztönzi majd a felhasználókat, hogy a napelemes rendszer által termelt energia lehető legnagyobb részét helyben használják fel. Ezt részben a fogyasztói szokások átalakításával lehet elősegíteni, részben pedig akkumulátoros energiatároló telepítésével. A rezsicsökkentés miatt eddig Magyarországon csak minimális igény volt háztartási energiatárolókra, nem úgy, mint például Németországban, ahol a jóval magasabb villamosenergia-árak mellett akkumulátortelepítési támogatások is ösztönözték ezeknek a berendezéseknek az elterjedését.

Az összes, napelemek által termelt, helyben azonnal fel nem használt villamos energia eltárolásának azonban – legalábbis akkumulátorral – nincs értelme. Egy 5 kW-os rendszer egy nyári csúcsnapon körülbelül 40 kWh-t termel. Ennek a teljes letárolásához már jókora akkumulátorcsomagra van szükség. Ráadásul, ha valamilyen oknál fogva ezt az energiamennyiséget másnap sem használják fel, az aznap termelt mennyiséget már nem is lehet letárolni.

Az akkucsomag egy e-autó árával vetekszik

A 2021 novemberében kiírt lakossági napelem-telepítési pályázat 2,9 millió forintra taksálta egy 5 kilowattpeakes (kWp) teljesítményű, 2,2 millió forintba kerülő napelemes rendszerhez tartozó akkucsomag telepítésének költségét. Az árak pedig azóta csak emelkedtek. Egy 11 kWh-s háztartási akkumulátor-csomag bruttó kiskereskedelmi ára pedig úgy 3,5–4 millió forint, ami 10,5 kWh-nként 3–3,5 millió forintért bővíthető tovább. A piacon kapható egységekből elvileg összerakható 40-50-60 kWh-s energiatároló költsége már 15–20 millió forint lenne. Ez egyébként már akkora akkupakk, mint amilyen egy hosszabb hatótávú elektromos autóban van. Az akkumulátorhoz hibrid invertert kell alkalmazni, amely egyszerre képes a napelem és az akkumulátor kezelésére is, és amely körülbelül 50 százalékkal drágább, mint a sima inverterek. (Egy 5 kW-os rendszerhez illeszkedő sima inverter ára 6–700 000 forint.)

Háztartási villamosenergia-tárolásra szolgáló akkumulátort célszerűen rövid távú, 1–3 napos tárolásra (pufferelésre) érdemes használni. A gyakorlat is ebbe az irányba mutat. Hogy a megtermelt energia helyben történő felhasználásának arányát hány százalékra érdemes feltornázni az említett 15–20 százalékról, azt egy komplex, hosszú távú, legalább egyéves (a jövőre nézve is érvényesnek gondolt) fogyasztási görbe elemzése alapján lehet kiszámolni. Ennek során arra optimalizáljuk a rendszert, hogy adott villamosenergia-ár mellett mekkora akkumulátor-beruházással lehet a legjobban járni. Ez minden ház és fogyasztási profil esetében más és más, ezért általánosan érvényes számokat nem lehet meghatározni. Optimális tervezés esetén a cél nyilván az, hogy valahol 10 év alatt megtérüljön a rendszer. Az akkumulátor élettartama 7–12 év, eddig tudja tartani az eredeti kapacitását. De ez attól is függ, mennyire intenzíven használják. Ezt követően sem kell azonban feltétlen kidobni, azonban a kapacitás jelentősen csökkenhet.

Ezzel együtt iparági álláspont szerint a visszatáplálási lehetőség betiltásával még akkumulátoros energiatározóval együtt is teljesen értelmét vesztik az új lakossági napelemes rendszerek telepítései. De a beruházás akkumulátorok nélkül is drágul. A fotovoltaikus paneleket leszabályozó, a hálózati betáplálást megakadályozó készülék ára körülbelül 200 000 forint.

A hálózat már most sem képes mindig átvenni a szaldó áramot

A HMKE-k gyors terjedése és az elosztóhálózat leterhelődése következtében bizonyos körzetekben már most is előfordul, hogy a napelemes rendszerek nem tudják leadni a hálózatnak a termelésüket. Egyre többen szembesülhetnek azzal, hogy bár a szaldóelszámolás hatálya alá tartoznak, napelemeik termelését mégsem fogadja mindig a hálózat. A kis kimaradások áthidalásához elegendő lehet a legkisebb, 2,5 kWh-os akkumulátormodul telepítése is, de ebben az esetben is érdemes előbb pontosan kiszámolni, hogy mennyit is bukunk a betáplálásmentes időszakokban. Egyébként ha október 31. után le is fagy a piac, ahogyan ezt az iparági szereplők valószínűsítik, a már beadott igények nyomán még 100 MW-os nagyságrendben bővülhet a hazai HMKE-kapacitás, ami bizonyos körzetekben tovább fokozhatja az említett problémát.

Egyre többen váltanak elektromos fűtésre

A napelemes HMKE-k átlagos méretének folyamatos növekedése mögött részben az a tendencia áll, hogy egyre többen gondolkodnak elektromos fűtésben. A direkt elektromos fűtést szolgáltató berendezések beszerzése és telepítése meglehetősen olcsó, legyen szó akár a parketta alá vagy a csemperagasztóba elhelyezett elektromos fűtőszálról vagy éppen egy guruló elektromos olajradiátorról. Használatuk viszont inkább csak a ritkábban lakott, alacsonyabb hőigényű helyiségekben célszerű.

A fűtési rendszer hatásfokát jelző jósági fok vagy jósági tényező (COP) ezen megoldások esetében mindössze 1, ami azt jelenti, hogy 1 kWh áramból 1 kWh hőt állít elő. Ezzel a szóban forgó technológia igencsak energiavámpír megoldásnak minősül, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ahhoz, hogy a konnektorból 1 kWh energiát vételezzünk, 2,5 kWh-nyi energiahordozót kell betáplálni a magyar villamosenergia-rendszerbe. Télen a legnagyobb fűtési igények sokszor a napsütésmentes időszakokra esnek, vagyis ilyenkor a hálózatból vételezett villamos energiával kell működtetni a fűtést, ami szaldóelszámolás hiányában borsos villanyszámlákat eredményezhet a fűtési szezonban.

A direkt elektromos fűtéshez képest jóval magasabb beruházási, de sokkal kisebb üzemeltetési költséggel jár, ha a napelemek által termelt áram hőszivattyút működtet. Ezek jósági tényezője 3 és 7 között van, ami egyben azt is jelenti, hogy hőszivattyúval 3–7-szer kevesebbe kerül a lakás felfűtése, mint direkt elektromos fűtéssel. Extrém hidegben ugyan a hőszivattyúk teljesítménye romlik, de ezek az időszakok egyre ritkábbak, és Magyarországon a fűtési szezonban az átlaghőmérséklet +7 Celsius-fok körül alakul.

Kapcsolódó bejegyzések

Háztartási kiserőművek: miért csak a napelemek rúghatnak labdába?

Akár saját szélturbinánk, vízerőművünk vagy gázerőművünk is lehet, de nem véletlen, hogy világszerte a napelemek dominálnak.