Ma tartanak országos szövetségi választásokat Németországban. Az eredmény Európa és Magyarország jövőjére is hatással lehet. A valaszonline.hu ennek kapcsán annak járt utána elemzésében, hogy a Zöldek várható előretörése milyen következményekkel járhat.
Los geht’s, …avagy ki fogja vissza a száguldást?
Bár a koalíciós tárgyalások valószínűleg hónapokig eltartanak majd, reális forgatókönyv, hogy egy új kormány beiktatása után az első, szimbolikus lépések egyikeként bevezeti a 130 km/h-s sebességhatárt. A Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Baloldal is felvette programpontjai közé (sőt, utóbbi már 120-nál gátat szabna a száguldásnak). A Zöldek egyenesen koalíciós feltételként szabják a sebességhatár bevezetését a kormányalakítási tárgyalások során.
A vállalás jelentősége, hogy a sebességkorlátozás évente 2,2 millió tonna szén-dioxid kibocsátást spórol meg.
Az Alternatíva Németországért (AfD) utazik azokra a választói csoportokra, akik úgy érzik, hobbijukat, jólétüket, szabadságukat veszélyezteti a klímaváltozás elleni harc, így értelemszerűen a tempólimitet is ellenzi. De ellenzik a limitet a keresztény- (CDU/CSU) és a szabaddemokraták (FDP) is. Úgy vélik, az elektromos autók terjedésével okafogyottá válik, hiszen semmilyen tempónál nem bocsátanak ki üvegházhatású gázt.
A német választók számára a klímaváltozás a legfontosabb téma a mostani kampányban. Főleg a 180 emberéletet követelő nyári árvizek után, amelyek súlyossága minden korábbinál kézzel foghatóbbá tette az éghajlatváltozást a német közvélemény előtt.
Mit ígérnek a Zöldek , mit akarnak a többiek?
A mostani kampányban a belső égésű motorok és a rövidtávú repülőjáratok, illetve olcsó repülőjegyek „betiltásával” vádolják a Zöldeket. Mi igaz ebből?
A Zöldek szerint 2030-tól új autóként csak teljesen elektromos járműveket volna szabad Németországban forgalomba hozni (tehát nemhogy benzin- és dízelmotorosokat, de hibrideket sem). Viszont üzemben maradhatnának a már meglévő autók, tehát a szó szoros értelmében nem igaz, hogy ezeket betiltanák.
Az Uniópártok és a szabaddemokraták úgy akarnak klímavédelmet, hogy nem áldozzák fel a német ipar vezető szerepét. Az emissziócsökkentést karbonkvóta-kereskedelemmel oldanák meg, technológiasemleges módon. Vagyis az akkumulátoros villanyautók mellett szerepet szánnának a hidrogénhajtásnak, valamint a belső égésű motorokba tankolható, de nem szennyező szintetikus üzemanyagoknak is. (Utóbbiakat vízből, a levegőből megkötött szén-dioxidból, zöldárammal állítják elő.)
Ami a repülést illeti, Baerbock, a Zöldpárt elnöke egy interjúban valóban azt mondta, hogy „hosszú távon nem szabadna létezniük rövid távú repülőjáratoknak”, konkrétan viszont nem tiltaná be ezeket, csak épp „klímabarát” adózással és a vasút támogatásával elérné, hogy vonatozni olcsóbb legyen.
Ugyancsak adóztatással vetne véget a dömpingáron értékesített repülőjegyek korának, hogy ne lehessen „29 euróért elrepülni Mallorcára” – ami a németek egyik kedvenc nyaralóhelye.
Ezen a téren a Baloldal radikálisabb: ők valóban betiltanák az 500 kilométer alatti repülőjáratokat.
Noha a német választások kimenetele az egész európai politikára befolyással van, e vitáknak szimbolikus a jelentősége. Ugyanis amivel a Zöldek ellenfelei riogatnak, az már megvalósult.
Kis túlzással: nem számít, hogy a Zöldek kormányra kerülnek-e, mert gondolkodásmódjukat, ötleteiket így is, úgy is átvette a többi német párt, a teljes német társadalom, sőt az európai mainstream politika.
Ennek ékes példája az atomenergia kivezetése, amit az SPD és a Zöldek koalíciója határozott el 2002-ben, de végül Angela Merkel vitt véghez 2011-ben. Bár a zöldpárt anno felsült a húsmentes nappal, a német menzákon végigsöpör a vega hullám: az elmúlt hetekben a berlini egyetemektől a Volkswagen wolfsburgi központjáig húsmentes fordulatról érkezett hír, és a sornak nyilván nincs vége.
Az európai politika is hasonló a kottából játszik. Nem sokkal Baerbock mallorcai elszólása után Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is támogatta az olcsó repülés korlátozását, Ausztria és Franciaország pedig meg is lépte 3, illetve 2,5 óránál rövidebb belföldi repülőjáratok leállítását. Míg a német pártok arról vitatkoznak, hogy a jó ötlet-e betiltani az új belső égésű motoros autók forgalmazását, az idő túllépett rajtuk, mert az Európai Bizottság „Fit for 55” klímacsomag-javaslatában benne van a tilalom 2035-től.
Van viszont egy terület, ahol még nem dőlt el semmi, és ahol a német választás irányadó lehet. Ez pedig a karbonárazás. Az utóbbi hetekben Európa-szerte az európai kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztéséről – vulgárisan „klímaadóról” – folyik a vita. Vagyis arról, hogy az erőművi szektorhoz és nehéziparhoz hasonlóan a közúti közlekedésre és az épületekre is kiterjesszék azt a rendszert, ahol a piaci szereplőknek meg kell vásárolniuk tevékenységük karbonkibocsátásának árát. Nos, Németország ezt már megtette, idén január 1-jén lépett életbe a rendszer.
Abban nincs vita a pártok között, hogy a karbonárazásra szükség van. Abban viszont igen, hogy elégséges eszköz-e a klímaváltozás megállításához, hogy mennyi legyen a karbonár, ami beépül az üzemanyag- és a fűtési költségekbe, és így megterheli a fogyasztók pénztárcáját, és hogy ezt hogyan kompenzálják.
Ez pedig az európai színtéren is az egyik legfőbb téma, és az FPD-nek és a Zöldeknek is van rá javaslata: előbbiek „klímaosztalék”, utóbbiak „energiapénz” néven visszaosztanák az állampolgároknak a kvótakereskedelemből az államháztartásba befolyó pénzt.
A német „klímaadó” idén 25 euró egy tonna szén-dioxidra, ez a benzin árában mintegy 7 cent áremelkedést okozott. Ez 2026-ig fokozatosan emelkedik fel 60 euróra, ami már 16 centes többlet fog jelenteni. A Zöldek viszont tavasszal azt javasolták, hogy már 2023-ra érje el ezt a magas szintet, és ezt az összes többi párt ellenzi.
Bár Németország és Európa ma már nem vitatja a klímaváltozás elleni küzdelem szükségességét, még nem látszik a megoldás arra, hogyan lehet annak árát igazságosan elosztani a társadalomban. Bárki lesz a kancellár, bármilyen koalíció élén, az egyik legnehezebb feladatának ez ígérkezik.
(Forrás: valaszonline.hu Kép: pexels.com)
