A légi közlekedés az egyik legszennyezőbb közlekedési forma, melynek szabályozása mostanság került a döntéshozók célkeresztjébe. Nem csak a zöldítési szándék, hanem a kőolajipar sajátosságai is hozzájárulhatnak a repülőjegyek drágulásához.
A járvány ideje alatt erősen visszaesett a kerozin iránti kereslet, az Eurostat adatai alapján az eurozónában 2020-ban a lezárások miatt 52%-al csökkent a kerozinfogyasztás az egy évvel korábbihoz képest. Ez arra sarkallta az olajfinomítókat, hogy némileg változtassanak a termelésükön. A finomítók rugalmassága azonban rövidtávon korlátozott, így nem tudnak gyorsan alkalmazkodni a változó igényekhez.
Kapcsolódó bejegyzések
A légi közlekedés hat megoldandó problémája a nettó nulla eléréséhez
Ha a világ a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra akarja korlátozni, akkor 2050-re a repülésnek is el kell érnie a nettó nulla CO2-kibocsátást. A repülés bonyolult ágazat a szén-dioxid-mentesítés szempontjából, hiszen van néhány kényes összetevője, melyet mindenképp szükséges kezelni.
Emellett igen fontos, hogy korábban az olajipar a dinamikusan bővülő légiközlekedésben látták az egyik biztos pontot, hiszen a nagy repülőgépflottákat jóval nehezebb lecserélni és olyan jellegű gyors változásokat elérni, amilyeneket jelenleg az autóiparban látunk (link). Ezt a számítást húzta némileg keresztül az, hogy a döntéshozók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a repülés zöldítésére.
Az általunk is bemutatott júliusi Fit for 55 javaslatcsomag például arra kötelezné a légitársaságokat, hogy egyre növekvő arányban keverjenek az kerozinhoz nem fosszilis komponenseket (sustainable aviation fuel, SAF). A javaslat értelmében az Európában 2050-re prognosztizált kerozin iránti keresleti csúcs már a 2030-as években bekövetkezhetne.
Ezek az összetevők azonban mind a drágább repülőjegy-árak felé mutatnak. A SAF például 3-4-szer drágább jelenleg mint a kerozin, ráadásul a fosszilis üzemanyag iránti kereslet csökkenésével annak ára is megnőhet, mert a finomítók csökkenteni próbálják majd a veszteségeiket.
Persze a Fit for 55 még nincs elfogadva, de üzenetértéke egyértelmű: a környezettudatosság nevében egyre több szektor kerül szabályozói nyomás alá, aminek eredményeként korábban érinthetetlennek tartott termékek és iparágak is szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére kényszerülnek. Ezek a változások pedig a végtermék, esetünkben a repülőjegyek árának növekedésében ölthet testet a mindennapokban. (qubit)
