A lódarázs köztudottan veszélyes. De mit tegyünk akkor, ha megtaláljuk a fészkét a kertben vagy a padláson?
Valószínűleg sokaknak van egészen közeli tapasztalata a lódarazsakkal (Vespa crabro). Szerencsésebb esetben az ember nem kerül velük konfliktusba, de mégis vannak olyan esetek, amikor túl közel költöznek hozzánk.
Kapcsolódó bejegyzések
Megjelent az ázsiai lódarázs!
Nem meglepő módon, de a vártnál kicsit hamarabb, Magyarországon is megjelent az ázsiai lódarázs.
Ekkor azt vehetjük észre, hogy napközben kissé zajosabb lesz a kert, mert ilyenkor az aktív dolgozók szorgoskodnak. Este pedig egy óvatlanul felkapcsolt kinti lámpára is komoly létszámban vonulnak fel.
Ha ilyenkor fedezzük fel a fészket, akkor a közelébe sem szabad menni. A fészek 2–3 méteres körzetében ugyanis a darazsak nagyon ingerlékennyé válnak, és hajlamosak egy rossz mozdulatunkra támadásba lendülni. Az évnek ebben a szakában mindenképpen szakértő segítségét kell kérni. Megfelelő védőöltözet nélkül ugyanis halálos veszélybe is kerülhet az ember.
Fotó: Canva
A szakértő egy többrétegű védőruhában fogja megközelíteni a kolóniát. Maga a darázsirtás a fészek méretétől függően akár 30–40 percet is igénybe vehet. Ekkor a darázsirtók kiválasztják a kolónia elpusztítására alkalmas módszert, ami lehet permetezés, porozás, füstpatron vagy spray alkalmazása. Ilyenkor a „civileknek” érdemes minél távolabb maradni, sőt az a legjobb, ha erre az időre inkább tesznek egy nagy sétát.
Ha beköszönt a fagy
A jó hír az, hogy a kolónia csak tavasztól őszig aktív, tehát a hideg idő beköszöntével mindenképp megszabadulunk tőlük egy időre. Ekkor ugyanis elhagyják a fészket, és a királynőkön kívül a fészek lakói mind elpusztulnak. Ha tehát télen vesszük észre, hogy a padláson egy hatalmas kaspó lóg a tetőlécekről, akkor ne ijedjünk meg! Ebben az időszakban a fészek megközelítése teljesen biztonságos. Sőt ilyenkor még meg is lehet csodálni, hiszen tényleg bámulatos, amit egy nyár alatt képesek építeni.
Fotó: Schüller Márton Imre
Fontos megjegyezni, hogy bár a királynők tavasszal a régi fészek közelében kezdik el építeni az újat, nem költöznek vissza a régibe. Így minden fészek egy nyárra szól. Ha tehát ilyenkor leszedjük a fészket, ez nem garantálja azt, hogy a padláson a következő nyáron nem telepszik meg a lódarázs.
Mi fán terem a darázsgarázs?
Szinte mindenki látott már különböző darázsfészkeket. Ezek közül hazánkban a lódarazsak építik a legnagyobbakat. A fészkek papírszerű anyagból készülnek, amely összerágott, elhalt farostokból áll. A lódarazsak több szintet is építenek a sejtekből, amelyekben az utódokat nevelik. Az építményt egy vékony burkolat veszi körül, mely általában alul nyitott, ez a fészek bejárata.
Kapcsolódó bejegyzések
Azt gondoltad, hogy a lódarázs csípése fáj a leginkább? Tévedtél!
Habár igen veszélyes lehet, a Schmidt-skála alapján közel sem a lódarázs tudja a legnagyobb fájdalmat okozni.
A lódarázséhoz hasonló anyagból készül a déli papírdarázs (Polistes dominula) fészke is, de ez a lódarázsénál jóval kisebb. Érdekessége, hogy maga a sejtszerkezet vízálló. Hozzájuk hasonló fészket épít a Magyarországon igencsak elterjedt német darázs (Vespula germanica) is.
Fotó: Canva
Vannak viszont olyan kevésbé ismert fajok is, melyek igen érdekes anyagokat választanak a fészek építéséhez. Közéjük tartozik a feketenyelű lopódarázs (Sceliphron caementarium) vagy másik nevén fazekas darázs, aki sárból épít kis kaspókat, melyekben lerakja tojásait. A fentebb említett két fajtával szemben a lopódarázs nem él kolóniákban és természete is sokkal békésebb.
Kiemelt kép: Canva
