A csótányoké a világon az egyik leginkább elterjedt és legtöbb fajt számláló rovarrend, jelenleg 4800-féle csótányt ismer a tudomány. A csótányfajták fontos szerepet töltenek be a természetben, rengeteg szerves és szervetlen hulladékot lebontanak. Házunk táján mégsem kedveljük őket visszataszító megjelenésük és betegségterjesztő szerepük miatt.
A csótányok azon kevés állatfaj sorába tartoznak, melyek világszerte megélnek bárhol a sarkvidékek kivételével, legtöbbjüket a trópusokon találjuk. Európában sok apróbb termetű fajuk honos, az emberi környezetben megtelepedett nagyobb csótányokat más földrészekről hurcoltuk be. A csótányok éjszakai rovarok, így a sötétben igen aktívak. Életben maradásukhoz sok folyadék és magas páratartalom szükséges. Az éhezést jól bírják, akár hetekig is elélnek táplálék nélkül. A hideget viszont rosszul tűrik, ezért alacsony hőmérsékleten a legtöbb fajtájuk rövid időn belül elpusztul.
Ami a szaporodásukat illeti, ez a fajtól és az éghajlattól is függ. Petéiket mirigyeik megkeményedett váladékával körülvett petetokokban rakják le. Egy-egy ilyen petetokban 5–50 pete is lehet. Egyes fajok magukkal cipelik a petetokot, mások pedig elevenen hozzák világra utódaikat. Epimorfózissal fejlődnek, ami azt jelenti, hogy a kikelő ivadék testszelvényeinek száma megegyezik a felnőtt állatéval (imágóéval), amelyre külseje és életmódja is hasonlít. Az ivadékok a felnőttméretet fokozatosan, külön fejlődő, szelvényszerző szakaszok beiktatása nélkül érik el. A peték kifejlődéséhez a hőmérséklettől és a levegő nedvességtartalmától függően rendszerint 5–10 napra van szükség. Az egészen fiatal csótányok fehérek, de néhány órán belül színt kapnak. Egy fiatal egyed rendszerint 1–1,5 hét után fejlődik ki felnőtt csótánnyá.
A csótányok betegségeket is terjesztenek, ezért egészségügyi kártevőknek számítanak. Védelmünk érdekében jogszabály is született a csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről. Ennek értelmében az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi és az oktatási intézményekben; a szálláshelyeken; az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban); a piacokon és a vásárcsarnokokban, továbbá a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben gondoskodni kell elterjedésük megelőzéséről.
Csótányfajták Magyarországon
Magyarországon a csótányfajták közül tizennégy ismert. Ezek közül leginkább három fajtával találkozhatunk, a német csótánnyal, a konyhai csótánnyal és az amerikai csótánnyal. E három csótányfajta egészségügyi kártevőnek minősül, így a védekezés és az irtásuk is kötelező. A budai kerületekben és az agglomerációban egyre gyakoribbak az erdei csótányok, azonban jelenlétük csak tömeges elszaporodásuk és rajzásuk idején vehető észre. A többi csótányféle a természetben éli mindennapjait az aljnövényzetben, többnyire észrevétlenül. Az erdőben élő csótányok korhadékokat és növényi hulladékokat fogyasztanak. A hazánkban megforduló különleges állatfajokkal az idei Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expó kiállításán is találkozhattak az érdeklődők.
Kapcsolódó bejegyzések
A körforgásosság új dimenzióját nyitják meg a rovarok
Egyre felkapottabb téma a rovartenyésztés, amit ráadásul kiválóan be lehet illeszteni a körforgásos gazdaságba.
Csótányfajták
A német csótány
A német csótány – vagy más néven muszkabogár – Ázsiából származik, de Dél-Európa és az Alpok térségében is megtalálható. A német csótánnyal szinte bárhol találkozhatunk: vendéglátó egységekben, kórházakban és (gyakran központi fűtésű) családi házakban is. Ezek a rovarok még a mennyezeten is képesek járni, és kedvenc tartózkodási helyeik közé a konyha és olyan helyiségek tartoznak, amelyekben élelmiszert tárolnak vagy dolgoznak fel. Szívesen lakják a mosodákat, melyeket a magas páratartalom és a magasabb hőmérséklet miatt kedvelnek. Bevásárlóközpontokban is előfordulnak, ami főleg a táplálék sokszínűsége és a számtalan búvóhely miatt gyakori. Kedvelik a különböző állattartásra szolgáló épületeket, ólakat és istállókat is. A német csótányok az ajtószárfák mögötti résekben takarólécek, illetve deszkák, laza burkolatok alatt és falfugákban, repedésekben is elrejtőznek.
Az amerikai csótány
Az amerikai csótány az egész világon előfordul. Neve ellenére eredeti hazája Afrika, hajósok révén terjedt el a 15. században. A városokban középületekben fordul elő leggyakrabban, ahol az intenzív védekezési eljárások ellenére is sikeresen szaporodik. Közép-Európában csak a meleg és száraz épületekben él meg. Az amerikai csótányok vegyes táplálkozású, fénykerülő és melegkedvelő rovarok.
A konyhai csótány
A konyhai csótány közönséges csótányként vagy svábbogárként is ismert rovarfaj, az egyik legelterjedtebb kártevő. A behurcolások következtében ma már világszerte elterjedt. Életmódját tekintve erősen urbanizálódott, szinte már csak a városokban, az emberek közelében él. Mindenféle szerves hulladékot elfogyaszt, illetve az élelmiszerkészletek beszennyezésével kárt is okozhat. Az éhezést jól tűri, hetekig is elviseli, ha nincs tápláléka, a szomjazásba azonban néhány nap után belepusztul. Éjszakai életmódot folytat, ilyenkor gyors mozgással közlekedik táplálékot keresve.
Az erdei csótányfajták
Az erdei csótányfajták főképp a budai kerületekben és az agglomerációban jelennek meg egyre nagyobb számban. Könnyen összetéveszthetők a német csótánnyal, azonban az erdei csótány nem visel hosszanti, sötét sávokat az előtorán. Az egyetlen csótányfajta, amely szárnyait repülésre használja. Megjelenése ijesztő, de ő maga nem jelent veszélyt. Nem csíp, nem terjeszt betegséget, és ha be is megy a házba, általában a fényt keresi. A lakásban néhány héten belül elpusztul, mert korhadékevő, ezért a lakásban nincs számára megfelelő táplálék. Az erdei csótány irtása nem kötelező, de a lakásban teljesen kiirtható, az udvaron pedig gyéríthető az állománya.
Különleges csótányfajták
A Therea petiveriana – más néven sivatagi csótány – hétfoltos csótányként vagy indiai dominócsótányként is elhíresült csótányfaj, amely Dél-Indiában található. Ez a kissé kerek és kontrasztosan markáns csótány főleg a bozótos erdőkben él, ahol a nap melegében a levélszemét vagy a laza talaj alá áshat. A szakemberek szerint a fekete-fehér példányok mintája úgy fejlődik ki, hogy utánozzák az agresszív földi bogár mintáját, amely erős védekezést fejlesztett ki, beleértve a kémiai irritáló anyagok permetezésének képességét is. A fajról azt állítják, hogy egyike azon kevés csótányoknak, amelyek „kecsesek és szépségesek”.
A különlegesebb csótányfajok közé tartozik a Panesthia cribrata, amelyet ausztrál facsótánynak is neveznek. A rothadt rönkökben élő faevő csótányfaj, Queensland délkeleti részétől délre, a keleti parttól Tasmániáig honos, de a Norfolk-szigeten is megtalálható. Tápláléka a fától függ. Olyan enzimeket állít elő, amelyek megemésztik a cellulózt.
Még a hajunkat is megeszik
A csótányok „hírnevet” szereztek alkalmazkodóképességükről, ami hozzájárul ahhoz az állításhoz is, hogy akár egy atomrobbanást és az azt követő sugárterhelést is képesek túlélni.
Kapcsolódó bejegyzések
Vérszívók és kártevők a lakásban (vagy bárhol) – Podkaszt
A podkasztban is az otthonunkban előforduló kártevők és vérszívók témáját vesszük górcső alá, szigorúan saját élmények alapján. Ezekből ugyanis van bőven!
A túlélés mesterei
Médiajelentések szerint a csótánymítosz abból a szóbeszédből ered, miszerint a rovarok Hirosima és Nagaszaki atombombázása után elterjedtek. A Mythbusters amerikai tévésorozatban 2012-ben tesztelték a csótány túlélési elméletét, amikor is csótányokat tettek ki radioaktív anyagoknak. A csótányok tovább éltek, mint az emberek, mindannyian extrém sugárzási szinteken pusztultak csak el. Mark Elgar, a Biotudományi Egyetem professzora szerint a Mythbusters-teszt eredményei hiányosak, mivel csak azt vizsgálták, hogy hány napig élnek a csótányok az expozíció után. A vizsgálat során nem tanulmányozták a csótányok azon képességét, hogy életképes tojásokat termeljenek, így biztosítva a faj túlélését.
A sugárzásnak kitett rovarok korábbi tesztjei azt mutatták, hogy a csótányok akár tizenötször ellenállóbbak, mint az emberek. Elgar professzor szerint a vad amerikai és német csótányfajok – amelyeket a konyhai zugokból és hasadékokból ismerhetünk fel – rossz hírt keltettek a többi fajról: „Úgy gondolom, hogy a csótányokról alkotott képünket az amerikai és a német csótányokkal való gyakori interakciónk határozza meg, amelyek az egész világon elterjedtek. Az a szokásuk, hogy alapvetően fizetés nélküli takarítóként viselkednek, ami elborzasztja az embereket” – állítja.
A csótányok gyorsan szaporodnak, sok tojást raknak, és vegyi anyagokkal nehezebb irtani őket, mint más háztartási rovarokat. Ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz a népszerű hiedelemhez, hogy bárminek ellenállnak, még egy atombombának is.
A csótányok szokatlan felhasználásai
A csótánytermesztés a rovargazdálkodás egy speciális típusa, amely magában foglalja a csótányok tenyésztését ellenőrzött létesítményekben. Élelmiszerforrásként az emberek részére is tenyésztik, illetve takarmányként állatoknak, például gyíkoknak, továbbá gyakran értékesítik a gyógyszeripar számára gyógyászati felhasználásra.
Kapcsolódó bejegyzések
Eddig is ettél rovarokat, csak nem tudtál róla
Persze ez nem jelenti azt, hogy az étrendünket fenntartás nélkül át kellene alakítanunk sáska alapúvá, de jobb, ha tudjuk, hogy a táplálkozásunk eddig sem volt rovarmentes.
Az ázsiai gyógyszeripar és a kozmetikai cégek a csótányok elsődleges felvásárlói. A csótány olcsó fehérjeforrás, és más rovarokhoz hasonlóan a hús alternatívájaként is javasolják. A kozmetikai cégek kifejezetten értékelik a csótányszárnyak cellulózszerű minőségét.
Az iparág ma Kínában virágzik, 2013-ban a becslések szerint mintegy 100 csótányfarm működött az országban. A legnagyobb csótányfarm Xichang közelében, Szecsuánban található, ahol évente 6 milliárd csótányt tenyésztenek.
Előzzük meg, hogy megjelenjenek!
A csótány nem csíp és nem is harap. Egészségügyi kártevő volta miatt azonban irtása kötelező, mert betegségeket terjeszthet. Gyakran előfordul fertőzésveszélyes helyeken, például csatornák, szemétledobók és szeméttelepek környékén, így potenciális terjesztője többféle betegségnek. A potrohukon található mirigy váladékára sokan allergiások lehetnek, ennek tünetei csípésekre hasonlítanak. Fontos kiemelni, hogy a csótányok nem csípnek, nem ezért szükséges az irtásuk, hanem a jelenlétük miatt fennálló fertőzésveszély miatt.
Kapcsolódó bejegyzések
Rovarok és a hideg: Akár az otthonunkban is elbújhatnak!
Számos olyan hasznos rovar él kertünkben, amely fontos szerepet tölt be a biológiai növényvédelemben és a beporzásban. A téli hidegben különböző búvóhelyekkel segíthetjük őket a túlélésben.
Hogyan előzzük meg a csótányok megjelenését?
A csótányok megtelepedését nagyon nehéz meggátolni. Mivel kozmopolita rovarokról van szó, elsősorban az emberek környezetében élnek. Igen apró réseken is képesek átpréselni magukat, amit nagyon nehéz kivédeni. Néhány óvintézkedéssel azonban megelőzhető, hogy a csótány a lakásban jelentősen elszaporodjon. Ilyen lehet a rések betömése, a lefolyók dugaszolása, a rendszeres és alapos takarítás, az élelmiszer elzárása vagy az ajtók és az ablakok védelme.
Csótánycsapdák
A csótányok irtására – más kártevőkre is odafigyelve – egész iparág épült ki, amely folyamatosan új módszerekkel, nagy hatékonysággal képes irtani a kártevőket. Az eredményes csótányirtáshoz azonban ismerni kell az irtandó csótányok szokásait, valamint professzionális, több komponensű, a lakosság számára nem hozzáférhető csótányirtó szerekre és a csótányok irtásában jártas szakember segítségére van szükség.
Permetezés, porozás
A csótányirtást a szakemberek a legtöbb esetben permetezéssel végzik. A permetszert magas nyomású permetezőgéppel juttatják a kezelendő felületekre, tartós méregmezőt hozva létre. A permetszer mikrokapszulázott, több komponensű irtószert tartalmaz, melynek kiűző és taglózó hatása is van. A csótányokat a permet kiűzi rejtekhelyeikről, a permetben lévő irtószer taglózó hatásától pedig elpusztulnak. A porozást magas nyomású géppel végzik olyan felületeken, ahol a permetezés nem hatásos a kedvezőtlen nedvszívóképesség miatt. Általában pincék, szemétledobók és aknák kezeléséhez alkalmazandó a porozásos csótányirtás.
Gélezés, zselézés
A csótányirtást géllel, vagy ahogy gyakorta említik, zselézéssel olyan helyeken végzik, ahol a permetszer kijuttatása nem oldható meg biztonságosan, vagy rendszeres takarítás, illetve törölgetés szükséges a felületeken. A csótányirtó gél nagyjából 1–1,5 méteres hatósugárban vonzza a csótányokat, amelyek a gélt elfogyasztva néhány órán belül elpusztulnak. A csótányokra jellemző, hogy elhullott társaikat is elfogyasztják, így a hatás többszöröződik. A gél színtelen, szagtalan, és nem hagy nyomot.
Hidegködképzés, gázosítás
A hidegködképzést gyakran összekeverik a gázosítással, holott ez két teljesen különböző eljárás. A hidegköd nem gáz, hanem egészen apróra porlasztott irtószer, amely minden apró résbe képes behatolni. Elsősorban ágyi poloska irtása esetén szükséges. A csótányirtás hidegköddel az esetek 99 százalékában teljesen felesleges, így használatára nagyon ritkán kerül sor.
Kapcsolódó bejegyzések
Kellemetlen látogatók a lakásban: csótányirtás környezetbarát módon
A csótány még fej nélkül is elél egy egész hétig, és akár 40 percig bírja levegő nélkül, tehát igen szívós ellenfél. Léteznek azonban természetes csótányirtó módszerek.
Csótányriasztók természetes módon
A csótányokat vegyszermentes módszerekkel is elriaszthatjuk. Erre a legjobb megoldás, ha otthon saját kezűleg készítjük el a csótánycsapdákat. A csótány nem kedveli az uborkát, így ha egy szeletet helyezünk abba a sarokba, ahol észleljük a jelenlétét, ez biztosan kellemetlenül érinti. Egy másik praktikus módszer lehet, ha összekeverünk három rész bórsavat egy rész porcukorral. A cukor a csótányokat csalogatja, míg a bórsavtól elpusztulnak. Bár a bórsav nem mérgező az emberekre vagy a háziállatokra, irritáló hatású lehet, ezért ne érintkezzünk vele.
A csótány nem kedveli a borsmenta- és a teafaolaj illatát sem. Hasonlóan ellenérzései támadnak az illatos macskamentával kapcsolatban is. A fentiekkel ellentétben a csótány imádja a kávét, melynek illata előcsalogatja a rejtekhelyéről. Ezért tegyünk nedves kávézaccot papírpoharakba, majd töltsünk meg egy edényt vízzel, és helyezzük bele a poharakat. Éjjel a csótányok a kávé illata miatt biztosan belemásznak a vízbe.
Fotók: Canva
