Nemrég a Brain Bar idei eseményén jártunk, ahol számos igen érdekes előadást hallhattunk a fenntarthatósággal és az élhetőbb jövővel kapcsolatban.

Egy ehhez kapcsolódó aktuális probléma a szépségiparban keletkezett hulladékok újrahasznosítása is, amire a program egyik fellépőjének, Kovács Zsófia Adrienn környezetkutatónak, a Beautycle alapítójának ötlete jelent egy lehetséges megoldást. Előadása után egy rövid beszélgetés erejéig megkérdeztük, hogy miről is szól ez a koncepció.

Mekkora problémát jelent globálisan a szépségápolási termékek nyomán keletkező hulladék?

Finoman fogalmazva nem kicsit. Becslések szerint éves szinten összesen 120 milliárd darabot gyártanak különböző kozmetikai termékekből, emellett rengeteg fel van halmozódva otthon, a háztartásokban is. Mondhatjuk tehát, hogy ezer milliárdos számról beszélhetünk.

Miért károsabb ez a fajta hulladék a természetre, mint mondjuk egy sima PET-palack?

A műanyag palackok tartalmát elfogyasztjuk, utána pedig ki tudjuk dobni őket a szelektív hulladékgyűjtőkbe. Ezzel szemben egy körömlakkos üveget vagy egy alapozókrémes tégelyt nem tudunk teljesen kiüríteni és utána kiöblíteni. Sőt, nem is ajánlott ezeket az anyagokat csak úgy kimosni a tégelyekből, flakonokból. Persze vannak praktikák, de ezeket csak a tényleg nagyon elhivatottak tudják alkalmazni, amit nem lehet az átlagos fogyasztótól elvárni.

Kapcsolódó bejegyzések

Fenntartható-e a szépség?

Szükség van-e egyáltalán szépségápolásra, vagy elég, ha egészségesen élünk? Mutatunk pár fenntartható szépészeti trükköt!

Mi a helyzet a natúrkozmetikumokkal?

Sajnos natúr-, illetve biokozmetikumokból még viszonylag kevés van, tehát a kozmetikai termékek összetevői között rengeteg mikroműanyag, kőolajszármazék, köztük parabének találhatók. Ha ezeket kimossuk a csomagolásukból, belekerülnek a szennyvízhálózatba, amelynek a technológiája nem alkalmas arra, hogy például a mikroműanyagokat kiszűrje. Így ezek egy idő után belekerülnek a természetes vizeinkbe, a folyókba, majd az óceánokba is. A szennyvízhálózat nélküli településeken pedig egyenesen a talajba jutnak, ahol a kutatások szerint jóval több mikro- és nanoműanyag található, mint az óceánokban. A talajból pedig a növények is felvehetik ezeket a mikro- és nanoműanyagokat, amelyeket később a táplálékláncban elfogyasztunk.

Akkor ez az oka annak, hogy ennek a hulladéknak nincs megoldva az újrahasznosítása?

Igen, ez is az egyik ok. A másik pedig az, hogy a hulladékgazdálkodási vállalatok vezetői pozíciójában általában nem nők ülnek, így nem igazán érzékelik ezt a problémát, mert inkább az elektronikai – és ehhez hasonló – hulladékok kérdésére keresik a megoldásokat.

Kapcsolódó bejegyzések

Egyre kevesebben sminkelnek, és egyre jobban számít a fenntarthatóság

A szépségápolás hosszabb távon olyan súlyos környezeti hatásokkal jár, amelyek a szépségipart is egyre inkább a fokozódó fenntarthatósági elvárások fókuszába helyezik.

Innen jött az ötlet a Beautycle létrehozásához?

Igen, utánanéztünk annak, hogy mekkora mennyiséget jelent ez a típusú hulladék, illetve ez Európai Unió is előírja a körkörös gazdaság kialakítását, ennek pedig nem felel meg az, hogy ezeket a termékeket a kommunális hulladékba helyezzük. A másik opció, hogy a hulladékégetőbe kerülnek, ami szintén nem szerencsés megoldás, mert akkor a mikro- és nanoműanyagok az elégetés során a levegőbe kerülnek, illetve a csomagolóanyagokat is újra elő kell állítani.

Miről szól tulajdonképpen a Beautycle?

Először is létrehozunk egy országos gyűjtőhálózatot, amelynek a kiépítése folyamatban van. Már vannak gyűjtőpontjaink, ahol ellenőrzött körülmények között zajlik a gyűjtés, illetve majd a szállítás, de még csak a gyűjtési, illetve a kutatási fázisban vagyunk.

Amit elmondhatok a technológiánkról, az az, hogy szelektáljuk a hulladékot, amely többségében műanyag, valamint üveg, bambusz, papír és alumínium. Ezeket mechanikai módon aprítjuk, mossuk, majd az ebből keletkezett szennyvizet ártalmatlanítjuk. Ennek az a lényege, hogy mindez zárt rendszerben történik. Az pedig még egy óriási kutatási terület, hogy miből mit tudunk kivonni majd a folyamat végén.

Milyen típusú kozmetikai termékek csomagolását veszitek át?

Mindent. A körömlakktól az alapozón és a krémeken át a samponosflakonokig bármilyen terméket átveszünk.

Hány helyen és pontosan hol találhatók ilyen gyűjtőpontok az országban?

Jelenleg Budapestre és Pest vármegyére koncentrálunk, de már országszerte többen jelezték nekünk, hogy szeretnének becsatlakozni a hálózatba. Ezeket a jelentkezéseket listázzuk, és kapacitás függvényében bővítjük majd a kört. A két nagyobb drogériával is elkezdtük a tárgyalásokat, az egyikük (DM) már akciót is hirdetett az országjáró turnéjuk során arra, hogy érdemes legyen visszavinni hozzájuk ezeket a csomagolásukat. A másikkal (Rossmann) is tárgyalunk, nemrég az ő különdíjukat hoztuk el egy startup-versenyen. Ezenkívül nagyobb márkákkal, zero waste boltokkal, kozmetikákkal, fodrászatokkal is egyeztetünk. Utóbbiaknál egyébként rengeteg veszélyes hulladék is keletkezik, amelyekre per pillanat nincs megfelelő hulladéklogisztikai megoldás.

Kapcsolódó bejegyzések

Idegméreg ajándékba?

20 év alatt százszorosára nőtt a Botoxkezelések száma. A botox valójában idegméreg, melyet először a kancsalság kezelésére használtak. De azt tudod, hogy mennyire fenntartható?

Léteznek úgynevezett bioműanyagok, ez nem lehetne szintén megoldás a problémára?

Mindenki azt gondolja, hogy itt a bioműanyag az, amivel meg is lenne oldva a műanyagok problémaköre, de ez nem igaz. Bár az van ráírva például egy műanyag zacskóra, hogy komposztálható, azt nem teszik hozzá, hogy ez nem otthoni komposztot jelent, hanem ellenőrzött körülmények közötti ipari komposztot. Ebből pedig Magyarországon csak pár darab van. Tehát alapvetően a gyártónak vissza kellene gyűjtenie ezt a típusú műanyagot, mert ha ez a szelektív műanyag-hulladékba kerül, akkor rontja a feldolgozandó műanyag minőségét, a természetben pedig csak aprózódik, de nem tűnik el.

Mi kellene még szerinted ahhoz, hogy minél kevesebb ilyen hulladék keletkezzen?

Szerintem az edukáció rendkívül fontos. Azt gondolom, hogy minden társadalmi szinten, végzettségtől függetlenül edukálni kellene az embereket ahhoz, hogy valóban átlássák ezt a problémakört.

Képek: Kovács Zsófia Adrienn