A pandémia kapcsán visszaesett a légiforgalom, ez pedig lehetővé tette a kutatók számára, hogy megállapítsák, mekkora szennyezéssel kell szembenéznie a repülőterek közelében élőknek.

Az európai légtér legutóbb 2010-ben ürült ki ennyire, amikor az izlandi Eyjafjallajökull kitörése miatt a légtérbe kerülő vulkanikus por lehetetlenné tette néhány napra a repülőgépek mozgását. A Guardian szerint az akkori mérések azt mutatták, hogy a londoni Heathrow repülőtér közelében 30%-al, míg a Gatwick közelében 10%-kal csökkent a szennyező nitrogén-dioxid koncentrációja.

Kapcsolódó bejegyzések

Újabb mérföldkő a fenntartható repülés felé vezető úton

A Rolls-Royce is fejleszt 100 százalékos fenntartható repülőgép-üzemanyagot (SAF), melynek tesztjét egy üzleti sugárhajtású replülőmotoron, Pearl 700-on hajtották végre a közelmúltban a Dahlewitzben, Németországban.

Most a világjárvány miatt a méréseket meg tudták ismételni és mivel ezúttal hosszabb időre állt le a légiforgalom, a számok is komolyabb tisztulást mutattak. A pandémia során London környékén a két reptérrel szomszédos terület tisztult meg a legjobban, ahol a nitrogén-dioxid szintje nagyjából a felére esett a szokásosnak.

Bár a repülés leállásának, vagy legalábbis erőteljes visszaesésének bőven vannak negatív gazdasági hatásai, azt is érdemes figyelembe venni, hogy a repterek közelében élő emberek számra mekkora megterhelést jelent a zaj- és légszennyezés. A cikk szerint az Egyesült Királyságban a járvány előtt több mint 1 millió ember szenvedett a légiközlekedés miatt.

Egy nemrég megjelent tanulmány a bostoni repteret vizsgálva arról számolt be, hogy légikikötő közelében élők nagyobb légszennyezésnek voltak kitéve, mintha a város legforgalmasabb útjai mellett élnének. A kutatók azt is megállapították, hogy a leszálló gépek nagyobb szennyezést okoznak a felszínen, mint a felszállók, ugyanis a repülőgépek szárnyai olyan örvényeket keltenek, melyek a talaj felé nyomják a szennyezést.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(Guardian)