Nagyvárosi gazdálkodás a járvány árnyékában
Nagyvárosi gazdálkodás a járvány árnyékában

A koronavírus miatti korlátozások alatt az otthon termelhető zöldségek és gyümölcsök iránti érdeklődés jelentősen növekedett, írja a The Conversation cikkében az Lancaster University két fenntarthatósággal foglalkozó kutatója. A kertészkedésben sokakat az értelmes és feszültségcsökkentő szabadidő eltöltés motivál, míg mások a lehetséges élelmiszer hiányokat tervezik kiküszöbölni azzal, hogy magokat vásárolnak és városi otthonukban is termesztenek növényeket. 

Az alábbi 4 indok is alátámasztja, miért érdemes fenntartani az érdeklődést a városi gazdálkodás iránt a COVID után ist:

  1. Egyre zöldebbé válhatnak a városok: 2050-re a világ lakosságának 68 százaléka fog városokban élni, ami azt is jelenti, hogy érdemes lehet olyan városi területeket is a kertészkedés szolgálatába állítani, mint a falak, tetőteraszok vagy elhagyatott alagutak. Ezzel nem csak ételeket lehet termelni, hanem a levegő minőségét is nagyban javítják.
  2. Rugalmasabbá válhatnak az étel ellátási láncok: A technológia fejlődésével több helyen lehet jó minőségű zöldséget termelni akár a városban is, ami csökkenti az import élelmiszernek való kiszolgáltatottságot.
  3. Egyre egészségesebbé válhat a lakosság: A kertészkedéssel a szabad levegőn töltött idő a mentális és testi egészségnek is jót tesz, sőt mi több a saját élelmiszer megtermelése hozzájárulhat egy egészségesebb étrendhez is.
  4. Egészségesebbé válhatnak az ökoszisztémák: A biodiverzitásra rendkívül fenyegető hatást gyakorol az urbanizáció, amit csökkenteni lehet zöld folyosók kialakításával a városi kerteket is bevonva.

theconversation.com

search icon