Elkezdődött a nagy fűtési átállás – Hogyan csökkenthető a rezsi?

Ezekben az időkben sokan mérlegelik a más típusú fűtésre való átállás lehetőségét. Az ingatlanvásárlást tervezők számára szintén felértékelődött, hogy milyen a fűtési rendszer. De sokváltozós a képlet. Segítünk rendet tenni, hogy ki melyik fűtést válassza.

Milyen fűtési megoldások közül válogathatunk?

A magyarországi háztartások jelentős része a rezsikiadások emelkedésével néz szembe. Alternatívaként több lehetőség is szóba jöhet, melyek azonban önmagukban nem feltétlenül elegendőek a teljes fűtési igény kielégítésére. Nem ritkán a kombinálásuk jelenthet megoldást. Ezek elsősorban az itthon is kiemelkedő népszerűségnek örvendő háztartási napelemes rendszerek, a különféle hőszivattyúk – köztük mindenekelőtt a levegő-levegő hőszivattyúk (a klímák vagy légkondicionáló berendezések), a levegő-víz hőszivattyúk és a tisztán geotermikus hőszivattyúk –, valamint a mindig divatban lévő fa-, illetve pellettüzelés.

Az opciók nem minden ingatlantípus esetében alkalmazhatók. A mérlegeléskor a várható költségek mellett számos egyéb tényezőt is érdemes számba venni, mint például a kiépítés várható időtartamát vagy az egyes megoldások járulékos előnyeit és hátrányait. Bármilyen ingatlantípusról van szó, a következő alapvető szempontokat mindenképpen mérlegelni kell a döntés előtt: bekerülési és üzemeltetési költség, komfortszint, valamint a piaci/szabályozási helyzet kilátásai. A fűtési megoldással továbbá gyakran együtt jár a használati melegvíz-előállítás is, de nem szükségszerűen.

A 2021-es adatok szerint a háztartások 71%-a függ a gáztól.

A leggyakoribb hazai ingatlantípusok – a családi ház, a társasházi téglalakás, a panel – a bennük lakók egyedi élethelyzeteivel kombinálódva rengeteg variációs lehetőséget eredményeznek, melyek között nincs két teljesen egyforma eset. Ezzel együtt megfogalmazhatók olyan alapvető megállapítások, amelyek nem feltétlenül csak az egyes főbb lakásfajtákra érvényesek, hanem akár általánosságban mindegyikre is.

A jövő a zöld megoldásoké

Általános igazság, amely a jövőben várhatóan még inkább megállja majd a helyét, hogy mind jobban megéri tiszta, megújuló alapú fűtési megoldások mellett dönteni. Ezt nemcsak a jelenleg és a következő években is bizonytalanságokkal terhelt gáz- és árampiaci helyzet támasztja alá, hanem az is, hogy a lakóingatlanokkal szembeni környezet- és klímavédelmi elvárások egyre szigorodnak. Ha a gázkazánok betiltása egyelőre nem is várható, a kilátásba helyezett egyéb szabályozási változások – például a közel nulla energiaigényű új építésű ingatlanokra vonatkozó hazai szabályozás vagy az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer ingatlanszektorra való kiterjesztésének szándéka – mindenképpen ebbe az irányba mutatnak.

Ennek megfelelően a legtöbb hazai ingatlan számára a költségeket és a fenntarthatósági szempontokat tekintve a kiemelkedő hatásfokú hőszivattyúkra való áttérés a legelőnyösebb megoldás. Különösen olyan saját zöldáramtermelő kapacitással kombinálva, mint a háztartási napelemes rendszerek. Ez nemcsak jelenleg érvényes, hanem várhatóan a következő években is így lesz. A hőszivattyú telepítésének a lehetősége bizonyos mértékben még a panelházak számára is adott. Magyarországon már valósult is meg ilyen beruházás. Azonban a jelenlegi villamosenergia-árak és a befagyasztott távhőárak mellett a fűtési célú hőszivattyú telepítésébe történő beruházás egyelőre nem tűnik megtérülő beruházásnak. Minden ingatlantípus esetében igaz ugyanakkor, hogy a hőszivattyú fűtőteljesítménye a környezeti hőmérséklet csökkenésével arányosan csökken, ezért – a beruházási, valamint a jelenlegi gáz- és áramárakat is figyelembe véve – az esetek többségében érdemes hibrid megoldásban gondolkodni.

Ez igaz az itthon legelterjedtebb régebbi építésű – jellemzősen padló- és fafűtéses – családi házak és társasházi lakások esetében, valamint az újabb építésű ingatlanok esetében is, ahol a pár év alatt megtérülő beruházásban kivitelezhető levegő-víz hőszivattyú a jelentős átalakítási költségek és technikai nehézségek miatt nem reális opció. A napjainkban kiemelkedően keresett levegő-víz hőszivattyú telepítése ugyanis akár két számjegyű milliós beruházási költséggel is járhat a már használatban lévő családi házak esetében. Ezeknél az ingatlanoknál az eddig Magyarországon vélhetően döntően hűtésre alkalmazott, ma már a háztartások jó részében megtalálható levegő-levegő hőszivattyú (split klíma) telepítése és kedvezményes H-tarifáról való működtetése lehet az érdemi költségcsökkenést eredményező, szintén néhány év alatt megtérülő megoldás, azonban a rezsicsökkentett gázmennyiség kihasználásával kombinálva!

Ne bízzuk csak a napelemekre!

A hőszivattyúk működtetéséhez villamos energiára is szükség van, amelyet családi házak esetében részben háztartási méretű (HMKE) naperőművel is elő lehet teremteni. A napelemek termelése télen a legalacsonyabb, ezért ilyenkor előfordulhat, hogy nem képesek megtermelni a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elektromos áramot, az elektromos direkt fűtéshez pedig még kevésbé. Megtérülésük ideje viszont az energiaárak emelkedése és a szaldóelszámolás miatt így is kedvező, és ma már közelebb esik az öt évhez, mint a tízhez. A beruházás ebben az esetben is milliós nagyságrendű, és az utóbbi időben más alternatív technológiához hasonlóan itt is drágulás volt tapasztalható a nyersanyagárak emelkedése, az ellátási lánc problémái, valamint a masszív kereslet miatt, azonban a hőszivattyúhoz hasonlóan év végéig elérhető hozzá az otthonfelújítási támogatás, valamint hamarosan a pályázati forrás is.

A napelemmel kombinált hőszivattyús rendszer megtérülési ideje manapság inkább 5, mint 10 év.

A panel- és egyéb társasházak esetében ez egyelőre nem realitás, mivel a tetőfelület relatív kis mérete miatt ez a megoldás csak a közös költségek fedezésére alkalmas. A közeli jövőben azonban az energiaközösségek és a megújuló energiaközösségek fogalmának tartalommal való telítődése eredményeképpen valamilyen módon várhatóan erre is lesz lehetőség. Továbbá a háztartási napelemes rendszerekkel kapcsolatos uniós előírás alapján hamarosan a termelt és a fogyasztott energia elszámolásának megváltozása is várható, ami ugyan egyrészt meghosszabbíthatja a megtérülés időtartamát, másrészt viszont felélénkítheti a lakossági energiatárolók ma még gyerekcipőben járó piacát is, növelve a háztartások energiafüggetlenségét.

Mindez arra is rávilágít, hogy az energetikában földrengésszerű átalakulások zajlanak, akár a piaci, akár a technológiai, akár a szabályozási változásokra gondolunk. A fűtési megoldások területén várható tömeges átállás is ennek az átalakulásnak a része. Ma még ugyan nincs a választható lehetőségek között, de a változások eredményeként a vártnál hamarabb versenyképessé válhat az olyan új technológia is, mint a zöldhidrogén, amely akár a fűtésben is teret nyerhet. Az sem lenne igazán meglepő, ha a nem annyira új technológián alapuló biogázok, vagy éppen a jelenleg parkolópályán lévő napkollektorok felhasználásának terjedése is új lendületet venne.

A fatüzelés tényleg a legolcsóbb?

A jelen azonban még sokkal inkább a fent említett, valamint az olyan klasszikus megoldásokról szól, mint a fatüzelés, amely az elmúlt évek nap- és szélenergia-forradalma után a biomassza-tüzelés többi válfajával együtt még mindig a megújulóenergia-felhasználás legnagyobb részét adja itthon és az Európai Unióban is. A fatüzelés sokaknak a legkézenfekvőbb alternatívát jelenti a részleges rezsiemelés bejelentését követően. Azóta azonban a tűzifa árának régebb óta tartó emelkedése olyan löketet kapott, hogy kétségessé vált, valóban olcsóbb-e, mint a gáz- vagy az elektromos fűtés. Ez a helyzet a kormányt a tűzifaprogram meghirdetésére és a fűtőanyag árának hatósági maximálására sarkallta. A tűzifa ezzel együtt sem mondható olcsónak. Különösen akkor nem, ha a biztonságos égetéséhez szükséges, a rezsiszabályozás módosítása óta ugyancsak nagyot drágult kályhák és a megfelelő kéménykialakítás árát is hozzávesszük. Nem beszélve a ma még nem elvárt, de a jövőben várhatóan bevezetésre kerülő levegőminőség-védelmi követelmények költségvonzatáról.

A fűtési megoldásokra is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás. A szempontrendszer összetettségére és a döntés súlyára tekintettel javasolt energetikus szakember tanácsát is kikérni az ügyben. Mindenesetre a választási helyzetben lévők dolgát megkönnyítendő, támpontot nyújtva a döntéshez, a következőkben külön cikkekben is körüljárjuk az alternatív fűtési lehetőségek főbb ingatlantípusokban való alkalmazhatóságát, előnyeiket, hátrányaikat, mindenekelőtt pedig azt, hogy milyen anyagi terhet róhatnak a családokra.