A hőszivattyús fűtésre váltás megtérülési ideje nagyban függ az eddigi fűtési rendszertől, az épület energetikai jellemzőitől, szigeteltségétől, nyílászáróitól, tájolásától, lakás esetén az épületen belüli elhelyezkedésétől. De megpróbálunk körülbelüli árakat mutatni, hogy tudd, mennyivel számolhatsz, ha fűtés-korszerűsítésbe fognál.

A 3,85 millió magyarországi használatban lévő lakás, illetve ház mintegy 63 százaléka monovalens, tehát egyféle energiaforrást használ fűtésre. Az ingatlanok 44 százaléka, 1,7 millió lakás kizárólag gázfűtést használ, míg ha idevesszük a gázt és a fafűtést egyaránt alkalmazók számát is, akkor 2,35 millió ingatlannak van gázkitettsége. Az Európai Unió szakpolitikai irányelvei azonban egyértelműen kimondják, hogy lakossági szinten a fosszilis források nem támogathatóak az előttünk álló években, illetve a helyi emissziót is radikálisan mérsékelni kell.

Meglévő fűtési rendszer esetében levegő-levegő hőszivattyút érdemes telepíteni

Erre tekintettel a szakemberek az új ingatlanok építőinek azt javasolják, hogy már senki ne tervezzen gázalapú fűtéssel, hanem ehelyett hőszivattyús megoldást telepítsen. Ezzel egyszerre el lehet látni a fűtést és a hűtést is, nincs szükség külön hűtőklímára, illetve a használati meleg vizet is elő lehet állítani. Az alacsony energiafelhasználás miatt pedig az ingatlan értéke is növekszik. Ha pedig napelem is csatlakozik a levegő-víz hőszivattyú mellé, akkor tovább csökkenthetjük az energiaszámlánkat, akár közel nullára is redukálhatjuk.

Kapcsolódó bejegyzések

Eszméletlen tempóban terjednek a hőszivattyúk Magyarországon

Szélvészgyorsan, a várakozásoknál jóval sebesebben emelkedik a légkondicionálókkal és egyéb hőszivattyúkkal rendelkező háztartások aránya Magyarországon.

A gázkonvektorral és a gáz- vagy vegyes tüzelésű kazánnal, illetve radiátoros rendszerrel fűtők számára azonnali megoldást az energiatakarékos fűtésre a levegő-levegő hőszivattyú, vagyis a split klíma telepítése jelenthet. Ezeket a rendszereket jellemzően még egy nagyobb ház esetében is egy-két nap alatt telepíteni lehet, egy lakás esetében pedig akár fél nap is elegendő.

Mielőtt belevágnánk

Napjaink egyik jellemző problémája a körgangos társasházak esetében a gyűjtőkéményes nyílt égésterű kazánok cseréjekor jelentkezik magas kéménybélelési költségek vagy a bélelés megvalósíthatatlansága formájában. Ilyen esetekben a kivitelezők gyakran fordulnak a levegő-levegő hőszivattyúk felé, amelyekkel – kisebb átalakítások mellett – a gázfűtés kiváltható. Társasház esetében a leggyakoribb a multisplit fűtési megoldás, illetve a levegő-víz hőszivattyús megoldás, amely fancoilos hűtéssel-fűtéssel is kivitelezhető, azonban ez utóbbi jellemzően magasabb bekerülési költséget feltételez. (A Daikin úgynevezett Multi+ rendszere ugyanakkor képes a hűtést-fűtést és a melegvíz-ellátást is biztosítani.)

Kapcsolódó bejegyzések

Így vágj bele hőszivattyús beruházásba!

A hőszivattyús fűtési költség akár harmada is lehet egy hagyományos rendszerének.

A szakemberek mindenesetre azt javasolják, hogy mielőtt bármibe is belefogna az ügyfél, mindenképpen készíttessen energetikai számítást, hiszen pontos rendszerismeret hiányában (például a hőleadók állapotáról) nem lehet megbízható tanácsot adni.

A fentieknek megfelelően tehát elsősorban nem az épület jellege, hanem a meglévő fűtési rendszer, illetve az ingatlan energetikai állapota és a felújításra szánt költségvetés határozza meg egy hőszivattyús rendszer telepítésének költségét. Lehetséges, hogy a lakótelepi panel, a téglalakás és a családi ház esetében is ugyanannak a levegő-levegő hőszivattyús rendszernek a telepítése jelenti az ideális megoldást a költséghatékony fűtésre és hűtésre. A munkaidőt nagyban befolyásolja, hogy a szükséges csővezetékek elhelyezése falon belül vagy falon kívül, kábelcsatornában történik-e. A külső kábelcsatorna egyszerűbb, gyorsabb megoldás, míg a falon végzett horonymarás visszajavítása festőt is igényel.

Ezzel együtt a levegő-levegő hőszivattyú összességében könnyen és gyorsan, akár egy nap alatt telepíthető szinte bármilyen ingatlantípusnál.

A levegő-víz hőszivattyúk esetében a telepítés és a beüzemelés szintén egy-két munkanapot vesz igénybe, attól függően, hogy a meglévő rendszeren milyen átalakítást szükséges elvégezni. Amennyiben új építésű ingatlanban új fűtési rendszer kialakításáról van szó, a telepítés időigénye kevesebb. A geotermikus hőszivattyúk telepítése igényli a legtöbb időt a talajfúrások miatt. Összességében a hőszivattyúk telepítéséhez szükséges idő hossza az elmúlt időszakban a megnövekedett kereslet és a szakemberhiány ellenére sem változott.

Kapcsolódó bejegyzések

Miért választják még mindig sokan a gázkazánt?

Megcsappant a gázkazánkereslet, de még mindig van, akinek a kondenzációs gázkazán éri meg a legjobban.

Nézzük az anyagiakat! – Mennyibe kerül a hőszivattyú?

A levegő-levegő hőszivattyú ára:

Egy átlagos háromszobás lakás vagy családi ház esetében egy három beltéri és egy kültéri egységből álló levegő-levegő hőszivattyú telepítése nagyságrendileg 1,7–1,8 millió forint.

Ez az összeg tartalmazza a készülékek árát, a telepítés munkadíját, az elektromos hálózat fejlesztését és a H-tarifa mérőhely-kialakításának költségét. Ha nem szükséges az elektromos hálózat fejlesztése, megfelelő a hálózat rendelkezésre álló teljesítménye (közkeletűen nem szükséges Amper-bővítés), illetve ha már van kiépítve H-tarifa, akkor a rendszer költsége csökkenthető mintegy 300–400 ezer forinttal.

Levegő-víz hőszivattyút leginkább akkor érdemes telepíteni, ha az ingatlan felületfűtéssel (padló-, fal-, mennyezetfűtéssel) rendelkezik. Ezekre a rendszerekre az alacsony hőfokú előremenő vizet előállító hőszivattyúk jelentenek ideális megoldást. Ha az ingatlannak radiátoros fűtése van, és a tulajdonos a hőleadó radiátorokat nem kívánja modernebbre cserélni, esetleg helyükre fan-coilokat telepíteni vagy a jelentősebb költséggel és munkával járó padló- és mennyezeti fűtéscsövezést kialakítani, akkor választhat magas előremenő vízhőfokot termelő hőszivattyút is. Ennek azonban némileg magasabb a bekerülési költsége.

Kapcsolódó bejegyzések

Készülj okosan a fűtési szezonra!

A WWF összeállított egy több mint 30 oldalas füzetecskét arról, hogy milyen praktikákkal csökkenthetjük az energiafogyasztásunkat – beruházások nélkül.

A levegő-víz hőszivattyú ára:

Egy levegő-víz hőszivattyú esetében a rendszer ára körülbelül 4,5 millió forintnál kezdődik. Ez az összeg tartalmazza a készülékek árát, a telepítés munkadíját, az elektromos hálózat fejlesztését és a H-tarifa mérőhely-kialakításának költségét. A telepítési költségek az elmúlt időszakban nőttek, mivel egyrészt emelkedtek a készülékek árai, amelyeket nagyban befolyásol az euró-forint árfolyam alakulása, másrészt a piacon szakemberhiány tapasztalható, ami szintén növeli a költségeket. Ebben az esetben is nagyon fontos azonban, hogy telepítés előtt a megfelelő szakember elvégezze a szükséges számításokat, hogy milyen teljesítményű hőszivattyú milyen hőleadókkal fogja a megfelelő komfortot biztosítani – hangsúlyozzák a Daikin szakemberei.

A hőszivattyú megtérülése

A hőszivattyús fűtésre való átállás megtérülési ideje nagyban függ az eddigi fűtési rendszertől, az épület energetikai jellemzőitől, szigeteltségétől, nyílászáróitól, tájolásától. Ha lakásról van szó, nem mindegy, hogy a lakás hol helyezkedik el az épületen belül.

Általánosságban – 2200 köbméteres éves gázfogyasztást feltételezve – egy levegő-levegő hőszivattyú telepítése egy olyan lakásba vagy családi házba, amelyben eddig gázzal fűtöttek, akár négy év alatt megtérülhet a jelenlegi energiaárak mellett. A 2200 köbméteres gázfogyasztás 471 köbméterrel, vagyis 27 százalékkal haladja meg az átlagfogyasztást, azonban ez, az átlagfogyasztás feletti többletfogyasztás a fűtési költség 2,3-szoros növekedésével jár. 2200 köbméteres gázfogyasztásnál az éves fűtési költség mintegy 530 000 forint, míg levegő-levegő hőszivattyú esetében az éves fűtési költség akár 75 000 forintra csökkenthető.

Kapcsolódó bejegyzések

Rajtunk múlik, mekkora lesz a fűtés karbonlábnyoma

Az Európai Unióban az összes energiafelhasználás 16%-át, míg a háztartások energiafelhasználásának 64%-át a fűtés adja, ennek ellenére jóval kevesebb szó esik erről a jelenségről, mint olyan manapság trendinek számító témákról, amilyen például az elektromobilitás.

Egy olyan családi ház esetében, amelyben eddig gázzal fűtöttek, és ahová aztán levegő-víz hőszivattyút telepítettek, 3000 köbméter éves gázfogyasztást feltételezve a megtérülési idő 5-5,5 év. Az éves 3000 köbméternyi gázfogyasztás 1271 köbméterrel, 73 százalékkal van a támogatott mennyiség felett, ami a fűtési költségek 3,6-szoros növekedését jelenti.

Kiemelt kép: Canva