Az átlagfogyasztás feletti rezsiemelést követően az elmúlt hónapokban a családi és társasházi kereslet is megcsappant a gázkazánok iránt. Sokan azonban még mindig kondenzációs kazánt építenek be arra számítva, hogy fogyasztásuk a kedvezményes árat biztosító sávban marad.
Napjainkra a fűtési megoldások területén is nyilvánvalóvá vált, hogy az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások növekvő arányú használata elkerülhetetlen akkor is, ha jelenleg az energiaválság miatt az ellátásbiztonság háttérbe szorította a környezet- és klímavédelmi szempontot. Bár hosszú távon már minden a földgázról való leválás mellett szól, ez lassú folyamat lesz, és az energiahordozó vélhetően még sokáig velünk lesz. A technológiaváltás gyorsaságát a földgáz- és egyéb energiahordozó-árak, valamint az esetleges támogatások fogják meghatározni. Jelenleg sokan anyagi okok miatt nem tudnak technológiát váltani.
A „zöld” szempont egyelőre másodlagos az erősen árérzékeny magyar háztartások számára. Itthon sokan azért választják továbbra is a gázkazánt, mert viszonylag alacsony a beruházási költsége például a hőszivattyús rendszerrel összehasonlítva. Ezt támasztja alá az is, hogy amikor pár évvel ezelőtt ingyenessé vált a földgáz bekötése, a lakosság tömegesen állt át vegyes tüzelésről és egyéb módszerekről gázfűtésre. A rezsicsökkentés mérséklése ugyan fordulatot hozott, és az új bekötések száma alaposan megcsappant az elmúlt hónapokban, sokan azonban még mindig kondenzációs kazánt építenek be arra számítva, hogy fogyasztásuk a kedvezményes árat biztosító sávban marad – mondja Szűcs Gábor energetikai szakértő.
Kapcsolódó bejegyzések
Elkezdődött a nagy fűtési átállás – Hogyan csökkenthető a rezsi?
Előzd meg, hogy a rezsid a fejedre nőjön! De vajon kinek melyik fűtési rendszer ajánlott? Hőszivattyú, villany, gáz vagy inkább fafűtés?
Mennyibe kerül?
Új családi ház építésekor ma már gyakorlatilag csak egyfajta gázfűtési rendszer jöhet szóba, mégpedig a kondenzációs gázkazán. Más típusú gázkazán ma már nem is telepíthető. A kondenzációs gázkazán és az égéstermék-kivezető telepítéséhez könnyű megfelelő termékeket és gyakorlott szakembereket találni, akiknek rutinfeladat a beszerelés, emellett sűrű szervizhálózat áll rendelkezésre. A technológia elterjedtségét az is magyarázza, hogy a kompakt méretű berendezés a fűtést és a melegvíz-ellátást is képes biztosítani. Lényegében zajmentesen állítja elő a szükséges energiamennyiséget, és jelenleg jól meg van oldva az energiahordozóval való ellátása is.
Új építésű családi ház esetén a kazán beépítésének időigénye pár nap, amihez szükség van a néhány hét alatt beszerezhető gázengedélytervre is. A gázvezetékből, kazánból és égéselvezetőből álló szett beépítése egy új építésű családi házban átlagosan nagyságrendileg 1-1,2 millió forint.
Használt családi házak esetében megnyújthatja a kivitelezési időt, ha a korábbi fűtési rendszer hőtermelő berendezését el kell bontani, vagy igény szerint össze kell hangolni az új rendszerrel. A végösszeg itt is hasonló nagyságrendű lehet, mert bár a bontás plusz költséggel járhat, a másik oldalon a gázvezeték és a mérőhely megléte mérsékli az árat. Budapesten ugyanakkor a magasabb kivitelezői rezsi-, illetve óradíjak miatt a végösszeg néhány százezer forinttal több lehet, így az országos átlag összességében 1 és 1,5 millió forint között alakul.
A kondenzációs gázkazánhoz tartozó hőleadó rendszer kiépítésének idő- és költségigénye egy körülbelül 100 négyzetméteres családi és társasházi lakás esetében 5–10 munkanap, illetve 1–2 millió forint a hőleadó típusától és minőségétől függően. A rendszer éves kötelező karbantartásának ára nagyságrendileg 20–30 ezer forint kazánonként.
A kondenzációs kazán anyagi és bizonyos kényelmi szempontokból problémamentesebb, mint például a drágább, de környezetbarátabb és alacsonyabb fenntartási költségű levegő-víz hőszivattyús rendszer – fogalmaz a szakértő.
Utóbbiak kültéri elhelyezése mellett beltéri egység, puffertartály telepítése is szükséges. A kültéri egység működése bizonyos mértékű zajjal jár. Gondoskodni kell a kondenzvíz elvezetéséről. Nulla fok körüli külső hőmérsékleten az üzemi körülmények már problémásak lehetnek.
A kondenzációs gázkazánok várható átlagos élettartama 15 év. Meghibásodások leggyakrabban az elektronikai vezérlésben lépnek fel, de jellemző probléma a hőcserélő eltömődése, szivárgása is. Ennek költsége nagyjából 5 és 200 ezer forint között szóródhat. Ha azonban a jelentősebb javítást igénylő hiba egy megközelítőleg tízéves berendezésnél lép fel, már megérheti lecserélni a teljes készüléket, tekintettel az egyre szigorodó európai uniós energiahatékonysági követelményekre. Ezzel összefüggésben a kazánok is egyre korszerűbbek. Például ma már elérhetőek olyan kondenzációs gázkazánok is, amelyek részben hidrogén fogadására és égetésére is alkalmasak.
Nem elég a közel nulla energiaigény a követelmény teljesítéséhez
A gázkazánok más fűtési rendszerekkel, például hőszivattyúval vagy villanykazánnal való együttműködésre is képesek lehetnek. Ez jellemzően azoknál a régebbi építésű épületeknél fordul elő, ahol a hőigény és a meglévő hőleadók hőmérsékletszintjei nem teszik lehetővé, hogy önállóan, hőszivattyúval is kifűthetők legyenek. Az új építésű családi házak jelentős hányadában azonban már csak hőszivattyú üzemel – mondja Szűcs Gábor.
Az új épületeket egyébként már jellemzően úgy tervezik, hogy a 2024. június 30-án életbe lépő közel nulla energiaigényű követelménynek is megfeleljenek. Önmagában a kondenzációs gázkazán nem tud megfelelni ennek az elvárásnak. Más olyan megújuló elemeket is telepíteni kell, mint például a háztartási napelemes rendszer.
Ennek kapcsán említhető a viszonylag új, részben földgázt használó gázabszorpciós hőszivattyú-technológia, amely a hőszivattyús körfolyamat működtetéséhez villamos energia helyett földgázt alkalmaz. Optimális külső levegő-hőmérséklet mellett ez 30–50 százaléknyi megújuló energiát tud magához venni. További előnye, hogy magas vízhőmérsékletet képes előállítani, így meglévő radiátoros fűtéshez is illeszthető. Az alacsonyabb gázárak korábbi időszakában ez a több millió forintos beruházással telepíthető technológia is terjedt, ha nem is tömegesen.
A környezet- és klímavédelmi követelmények szigorodásának részeként a lakossági fűtést a jövőben az uniós szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) ingatlanszektorban tervezett bevezetése is érintheti, de ennek részletei ma még nem ismertek. Mindenesetre a cél ez esetben is egyértelműen az lenne, hogy az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiák alkalmazása felé tereljék a fogyasztókat, ezzel csökkentve az épület környezeti lábnyomát.
Kapcsolódó bejegyzések
Tényleg betiltják a gázkazánokat?
Egyre több európai ország jelenti be, hogy pár éven belül betiltja a gázkazánok telepítését és értékesítését.
A társasházaknál is visszaesett a földgáz népszerűsége
Az energetikai szakértő elmondása szerint az elmúlt fél-, egyéves időszakot megelőzően a társasházi megrendelők elsöprő többsége is alapvetően földgázfűtési rendszer kialakításában gondolkodott. Az átlagfogyasztás feletti tarifaemelés hatására ez az arány mintegy 50 százalékra csökkent, míg a másik 50 százalék már inkább hőszivattyúval tervez. A központi kazánházak esetében egyébként akad példa központi napkollektoros használati melegvíz-rásegítés kiépítésére, és szóba jöhet a gázkazánból és hőszivattyúból álló együttes üzem kiépítése is, így az épület a fűtési idény legalább 70 százalékát hőszivattyús üzemben is teljesítheti. A beruházási költségek és a közös döntési kötelezettség azonban hátráltatja az ilyen megoldások terjedését.
Társasházi téglalakás esetében a kondenzációs gázkazános rendszer kiépítésének fő nehézségét az égéstermék szabályos elvezetése jelenti. Ezeknek a lakásoknak csak a töredéke látható el ilyen fűtési rendszerrel. Ezekben a lakásokban jellemzően gázkonvektorral vagy kéményes gáztüzelésű berendezésekkel fűtenek. Utóbbiak új gyűjtőkémény kialakításával képessé tehetők kondenzációs kazán fogadására, míg előbbieknél az új, jobb energiahatékonyságú, akár termosztáttal programozható konvektorok telepítése jelentheti a felújítási irányt. A komfortosabb gázkazánnal szemben új konvektorokra ugyanakkor már meglehetősen gyenge a kereslet.
Az én házam, az én váram?
A panellakások nagy többségének fűtése eleve a döntően földgázra támaszkodó távfűtéssel vagy házközponti rendszerrel van megoldva. A kiépített központi radiátoros fűtési rendszer olyan erős adottság, amelyet érdemes tovább használni. A központiból egyedi rendszerre váltani hatalmas költséggel jár. Energetikai szempontból a központosítás amúgy is mindig hatékonyabb és célszerűbb megoldás.
Érdekes módon Magyarországon – szemben például a nyugat-európai trenddel – arányaiban viszonylag kevés olyan társasház van, ahol házközponti kialakítású fűtési rendszer működik, mivel az itthoni megbízók általános hozzáállása: „az én házam, az én váram”. Pedig ha egy társasház igazán komolyan gondolna egy ilyen felújítást, akkor házközponti kialakítással – amihez persze minden lakó hozzájárulása szükséges – akár egy kondenzációs gázkazán és egy hőszivattyú kombinációjával ki lehetne elégíteni a fűtési és a melegvíz-igényt. Ez energia- és költséghatékonysági szempontból is jóval előnyösebb a domináns egyedi fűtési megoldásoknál – húzza alá Szűcs Gábor energetikai szakértő.
A konvektoros kialakítást házközponti rendszerre átállítva körülbelül 30 százalékos megtakarítás várható azonos üzemeltetés mellett, míg hőszivattyú alkalmazásával 40–50 százalékos csökkenés is elérhető az üzemeltetési költségekben. Bizonyos esetekben még a távhőről házközponti fűtésre való átállás is megérheti a panel- és egyéb társasházak esetében. Ez attól függ, hogy a távfűtés jelenleg milyen üzemben állítja elő a hőenergiát.
