A rezsikiadás emelkedése miatt sok háztartásban mérlegelik a lakás szigetelése mellett a más típusú fűtésre való átállást. Alternatívaként több megoldás is szóba jöhet, melyek között előkelő helyet foglalnak el a különféle hőszivattyúk.
Európában felgyorsult az a szakpolitikai folyamat, melynek célja, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé váljon. Nemcsak a klímaváltozással kapcsolatos egyre riasztóbb jelenségek és jelentések, hanem az energiafüggetlenségre való törekvés is elég komoly lökést adott az EU döntéshozóinak (beleértve az Európai Bizottság, Parlament és Tanács képviselőit) ahhoz, hogy számba véve a rendelkezésre álló eszközöket, fokozzák az ütemet. Ahogy az energiarendszer az átalakulás következő szakaszába lép, szigorodnak az éghajlati célok, és nő az igény a gázfüggőség csökkentésére. A kibocsátáscsökkentés legnyilvánvalóbb módja az épületek – főként otthonaink – emissziójának visszafogása.
Ehhez pedig a hőszivattyúk jelentik azt a megújuló, fenntartható, már rendelkezésre álló kiforrott fűtési technológiát, amely jelentősen képes mérsékelni a primerenergia-igényt. Ha a szakpolitikai előnyöket vesszük számba, a hőszivattyú olyan technológia, mely a fűtés, a hűtés és a melegvíz-előállítás elektrifikálása mellett – az épületek fűtési energiaigényének jelentős csökkentésén túl – hozzájárulhat a megújulóenergia-célok eléréséhez. A hőszivattyúk által előállított hasznos hőenergia – legyen szó fűtésről vagy hűtésről – maga is megújuló energiából származik.
Az európai szabályozási irány egyértelmű: a fosszilis alapú fűtés már nem kívánatos. Európában is, hazánkban is el kell távolodni a fosszilis energiahordozók felhasználásától (nálunk ez leginkább a földgázra vonatkozik), és a megújuló fűtés irányába kell lépni. Még ha nem is tiltják be a gyakorlatban a fosszilis energiahordozón alapuló fűtést – mint ahogy ez például Ausztriában és Hollandiában megtörtént –, a javaslatcsomag alapján 2024-től már nem lesz értelme uniós vagy állami forrásokból támogatni (így a gázkazánokat sem), hiszen a belőle származó energiamegtakarítást nem lehet elszámolni az energiahatékonysági irányelv 7. cikkelyének energiamegtakarítási kötelezettségről szóló irányelve értelmében. 2027-től pedig a támogatását is kifejezetten tiltanák.
Kapcsolódó bejegyzések
Tényleg betiltják a gázkazánokat?
Egyre több európai ország jelenti be, hogy pár éven belül betiltja a gázkazánok telepítését és értékesítését.
Fűtési paradigmaváltás történt, fókuszban a hőszivattyúk
A magyar kormány is a hőszivattyúzás támogatása mellett döntött akkor, amikor a hőszivattyúk által igénybe vehető kedvezményes (H) áramtarifát fenntartotta a rezsicsökkentés szabályainak módosításakor.
Az energiafüggetlenségre törekvés, az energiával való takarékoskodás és a gázról való leválás igénye Európa-szerte a hőszivattyús technológiát helyezte fókuszba. Nem véletlen az sem, hogy a REPower EU-javaslatcsomagban már 30 millió új hőszivattyú szerepel 2030-ig, ebből 10 millió már a következő pár évre ütemezve.
A hőszivattyús megoldások iránti kereslet Magyarországon is rendkívüli mértékben megnövekedett a rezsicsökkentés mérsékléséről szóló kormányzati bejelentés után. A lakosság körében egyértelműen fűtési paradigmaváltás következett be. A Daikin szerint mostanra elterjedt a köztudatban, hogy a hőszivattyú energiatakarékos fűtési és hűtési megoldás. Ebben az is sokat segített, hogy szinte naponta jelennek meg cikkek a témában. Ugyanakkor sokan nem igazán tudták és tudják, hogy saját fűtési rendszerük esetében melyik az optimális – egyrészt fizikailag megvalósítható, másrészt költséghatékony – megoldás.
Kapcsolódó bejegyzések
Pár év alatt megtérül a hőszivattyú telepítési költsége
A hőszivattyú telepítésének megtérülési ideje függ a meglévő rendszertől és számos egyéb körülménytől.
A vállalat tapasztalata alapján a meglévő gáz-, illetve vegyes tüzelésű rendszerek mellé és helyett lényegében minden érdeklődő hőszivattyút szeretne telepíteni. A megkeresések száma a társaság budapesti márkaboltjában és 300 fős partnerhálózatában egyaránt óriásit nőtt. Még a nyári időszakokban is az jellemző, hogy az érdeklődők nem a hűtésre, hanem inkább a fűtésre keresnek megoldásokat.
A megnövekedett keresletet érzékelve a gyártók igyekeznek fokozni kapacitásaikat. A Daikin Lengyelországban új hőszivattyúgyárat hoz létre. Ez évi 1 millió darab lakossági hőszivattyút gyárt majd. A társaság újabb két európai kapacitásbővítő beruházást is tervez. A Németországban működő gyárukban három új gyártósort helyeznek üzembe, és 2025-re megháromszorozzák a gyártási kapacitást. Brnóban pedig egy új, 50 millió eurós fejlesztéssel bővítik tovább a gyár kapacitását, egyúttal 500 új munkahelyet létrehozva.
Fűtés + meleg víz + hűtés
A hőszivattyúnak számos előnye van a többi fűtési megoldással szemben, ezért alkalmas arra, hogy környezetbarát, megújuló energiát felhasználva magas hatásfokkal feleljen meg a jelen és a klímasemleges jövő elvárásainak. A technológia nyáron a hűtést, télen pedig a fűtést is képes biztosítani. Még a leghidegebb napokon is alkalmas fűtésre és meleg víz előállítására. A gázkazán alternatívájaként a földgáz kiváltásának lehetőségét kínálja. A magyar háztartások ráutaltsága a földgázra márpedig jóval meghaladja az európai átlagot is. Végső energiafelhasználásunknak jelenleg mintegy felét a földgáz teszi ki. A fűtés esetében pedig az arány a 60 százalékot közelíti, míg az európai átlag 38 százalék.
A hőszivattyú a leginkább környezetbarát és egyben legköltséghatékonyabb fűtési megoldás, mivel főleg megújuló energiával működik, és magas a hatásfoka. Több típusa is létezik (levegő-levegő, levegő-víz és víz-víz), általános jellemzőjük az alacsony üzemeltetési költség. Egy jól megtervezett hőszivattyús rendszer az üzemeltetési költségek terén lényegében verhetetlen, messze túlszárnyalja a földgáz alapú fűtési rendszereket.
A hőszivattyú üzemeltetési költsége
Az üzemeltetési költségek kiszámolásához fontos mérlegelni, hogy mennyibe kerül 1 kWh hőenergia előállítása átlagfogyasztás alatti energiaárakkal számolva. Összehasonlításképpen: egy hagyományos kéményes gázkazán körülbelül 16-17, egy kondenzációs gázkazán 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (például kazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség hozzávetőleg 38 forintra nő.
Ez éves szinten egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetében – 100 négyzetméterre, 100 kWh/négyzetméter/év összesített energetikai jellemző és 20 Celsius-fok belső hőmérséklet mellett – évi 380 ezer forint energiaköltséget is jelenthet, hűtés nélkül.
A hőszivattyús készülékek esetében két faktor is kedvezően befolyásolja az üzemeltetési költségeket. Az egyik a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP), a másik az igénybe vehető kedvezményes áramtarifa („H”-tarifa). A kedvezményes tarifával működtetett hőszivattyú áramszámlája közel 40 százalékkal kevesebb. Ha csak a hőszivattyú jósági fokát vesszük alapul, akkor 1 kWh energia 12–13 forintból jön ki. Ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor a költség akár 7–8 forintra is le tud csökkenni.
Melyik hőszivattyút válasszam?
A geotermikus hőszivattyúk esetében maga a kivitelezés nehezebb, mivel talajszondát kell elhelyezni. Ez fúrással jár, hosszabb a telepítés ideje, és kevés a szakember is. Családi házak és új építésű társasházak esetében, ahol felülettemperálást (padló-, fal-, mennyezetfűtést, -hűtést) alkalmaznak, az alacsony előremenő vízhőmérsékletet használó levegő-víz hőszivattyú a leggazdaságosabb megoldás. A levegő-víz hőszivattyú azért is ideális, mivel gyorsan telepíthető és üzembe helyezhető, akárcsak a levegő-levegő hőszivattyú, vagyis a split klíma.
Gyakorlatilag minden ingatlan alkalmas valamilyen hőszivattyú befogadására, tehát akár egy vályogház, egy tégla- vagy egy panellakás is fűthető és hűthető split klímával. Összességében nem az ingatlan típusa határozza meg, hogy hol milyen hőszivattyús megoldást érdemes telepíteni, sokkal inkább a meglévő rendszerek. Egy kisebb vályogház felfűtése évente akár 3–500 000 forintba is kerülhet, de hőszivattyúval ez a cél ennek az összegnek akár az ötödéből is elérhető. Hogy ez a megoldás mennyire nem életszerűtlen, azt az jelzi, hogy a Daikin tájékoztatása szerint partnerei jelenleg is számos vályogházban telepítenek levegő-levegő hőszivattyút.
Fontos, hogy életünk minden területén törekedjünk a fenntarthatóságra, így jól döntünk, ha megújuló energiát kezdünk használni otthonunkban fosszilis helyett. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
