Hogyan rendezi át a nearshoring jelenség a világkereskedelmet?
Hogyan rendezi át a nearshoring jelenség a világkereskedelmet?

A geopolitikai konfliktusok, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió által Kínára kivetett vámok hatására egyre több globális vállalat dönt ellátási láncainak rövidítése mellett.

2023-ban a globálisan működő vállalatok 67%-a tett ilyen irányú lépéseket. A jelenség még inkább Délkelet-Ázsia országaira és Indiára irányította a figyelmet. Előbbi térség mind a kínai, mind pedig a korábban Kínában működő vállalatoknak lehetőséget kínál a vámok elkerülésére, illetve továbbra is a chip- és félvezetőgyártás egyik kulcsrégiója marad. India pedig ipara és gyártókapacitásai megerősítésén keresztül vált a nagyvállalatok egyik kiemelt célpontjává – olvasható az Energiastratégia Intézet nearshoring-sorozatának első részében.

Január és november között összesen 31,4 milliárd dollár FDI-t regisztráltak Vietnámban, amelynek több mint felét jelentették új befektetések. A legnagyobb mennyiségű tőke Szingapúrból érkezett, amely az összes beáramló FDI 29,1%-át jelentette, és főként az elektronika-, az energia- és a technológiavezérelt gyártás szektorai részesültek belőle. Vietnám második legnagyobb befektetője a vizsgált időszakban Dél-Korea volt; az ország a vietnámi elektronikai és gyártóipar egyik kulcsberuházójaként az FDI 12,4%-át adta. A legtöbb új projektet (28,3%-ban) Kína finanszírozta, bár az ország csak a harmadik legjelentősebb partner volt a beruházások értéke tekintetében.

Vietnám gazdaságában fontos szerepet játszik a gyártási szektor: az ágazat a vietnámi GDP több mint egyötödét adja, és jelentős mennyiségű FDI-t vonz. 2024 januárja és novembere között a beáramló külföldi közvetlentőke-befektetések közel kétharmada ment a gyártó- és feldolgozóiparba. A legtöbb befektetést a high-tech gyártás, illetve a félvezetők és az elektronikus alkatrészek gyártóipara vonzotta.

Vietnám a nemzetközi befektetések, különösen a munkaintenzív gyártás egyik fő célpontjának mondható, amit a relatíve alacsony munkabéreknek, a megfelelő, exportot támogatni képes infrastruktúrának, valamint stratégiai szempontból előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhet. A külföldi vállalatok szemében az is növeli az ország vonzerejét, hogy az ottani kormányzat országos és tartományi szinten egyaránt számos kedvezményt nyújt a befektetőknek, például a vállalati jövedelemadó-mentesség formájában.

Vietnám emellett kiemelt célpontja azon cégeknek is, amelyek diverzifikálni kívánják ellátási láncaikat. Ezt erősíti jól kiépített kereskedelmi kapcsolatrendszere: az ország 15 szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezik, köztük olyan stratégiai partnerségekkel, mint az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás, illetve a transz-csendes-óceáni partnerség átfogó és progresszív megállapodása (CPTPP).

Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.

(Energiastratégia Intézet)

Fotó: Canva

    search icon