Pontozzák a vállalatok fenntarthatóságát
Pontozzák a vállalatok fenntarthatóságát

A vállalatok fenntartható működésével kapcsolatban az “ESG” (Environment, Social, Governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat tartalmazó) teljesítményértékelések iránymutatást nyújtanak a befektetők és más piaci szereplők számára az üzleti döntéseikhez. De kik is végzik az értékeléseket és milyen módszerrel?

Az ESG-mutatók kialakulása és jelentősége

A fenntartható fejlődési szemléletmód gazdasági folyamatokba történő beépítését célozva az ENSZ tagállamok 2015-ben 17 fenntarthatósági célt fogadtak el, ezek az ún. SDG-k (Sustainable Development Goals). Az SDG-k iránymutatásként szolgálnak a kormányok, gazdasági szereplők, illetve a társadalom számára, támpontot nyújtva a fenntartható működésre való áttéréshez.

A vállalati szférában a fenntarthatósági célok működésbe való beépítésének mérésére jöttek létre az ún. ESG-teljesítménymutatók, amelyek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat tartalmaznak, és kvalitatív/kvantitatív információkat hordoznak a vállalatok működéséről (innen ered a mozaikszó: Environment, Social, Governance – szerk.). A környezeti mutatók a klímaváltozásra, természeti erőforrások felhasználásra vonatkozóan nyújtanak információt, a társadalmi pillér többek között a munkaügyi normákat, termékbiztonságot foglalja magában, a vállalatirányítás kérdésköre pedig olyan szempontokat tartalmaz, mint az adóügyek átláthatósága, vagy a vezetőségi fizetések mértéke.

Az ESG-k beépítése a vállalati működésbe nem kizárólag márkaépítési célokat szolgál. Az integrált fenntarthatósági célkitűzések a befektetéssel kapcsolatos döntéshozatalban is jelentős szerepet játszhatnak, és komoly piaci előnyt jelenthetnek a versenytársakkal szemben.

ESG értékelést végző társaságok

Az ESG-teljesítménymutatók elterjedésével az ESG-értékelést végző szolgáltatók száma is jelentősen megnőtt az utóbbi évtized során. Fontos kiemelni, hogy az értékelés során alkalmazott módszertan tekintetében jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes szolgáltatók között. A legtöbb cégről elmondható, hogy az ESG mindhárom dimenzióját – tehát a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat – figyelembe veszi az értékelésnél. Léteznek azonban olyan értékelések is, amelyek csak egy területet vesznek figyelembe. Erre példa a vállalatokat környezetvédelmi szempontból értékelő CDP Worldwide, vagy az Institutional Shareholder Services csoport (ISS), amely külön modelleket alkalmaz az eltérő szegmensekre.

Az ESG értékelést végző szolgáltatók különböznek abban is, hogy az értékelés során milyen adatokat vesznek figyelembe. Az ESG tényezők relevanciája iparáganként változik- tehát szükségszerűen nagyobb jelentőséggel szerepelnek a környezetvédelmi tényezők egy olajipari tevékenységet végző vállalatnál, mint egy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégnél. Az egyes modellek eltérő súlyozásából adódóan azonban származhatnak diszkrepanciák, így előfordulhat, hogy egy vállalat különböző szolgáltatók modellje alapján eltérő értékelést kap. Ez a befektetők számára megtévesztő lehet.

A különböző szolgáltatók között eltérés adódhat továbbá az értékelés alapjául szolgáló adatok eltérő súlyozásából is. Egyes ESG értékelők nagyobb hangsúlyt fektetnek a belső információkra (pl. vállalat munkavállalóival készített interjúk, belső dokumentumok), mások pedig a vállalattól független, külső információforrásokra (pl. sajtómegjelenések) támaszkodnak inkább. Szolgáltatónként változhat az is, hogy az értékelésnél mennyire veszik figyelembe az iparági környezetet. Az S&P által kiadott SAM Corporate Sustainability Assessment mutató számításánál alkalmazott modellben például külön tényezőként szerepel az azonos iparágban tevékenykedő szereplők ESG-mutatók szerinti teljesítménye.

A legszembetűnőbb különbség mégis az ESG értékek között mutatkozik. Az egyes szolgáltatók teljesen különböző skálákat alkalmaznak a vállalatok értékelésére, ami tovább nehezíti az összehasonlítást és a befektetői döntéshozatalt. A Sustainalytics például egy ötös skálán értékeli a vállalatok ESG kockázatát, amely az „elhanyagolható” értékeléstől a „súlyos”-ig terjedhet. Ehhez képest az MSCI egy hármas skálát alkalmaz, ahol a vállalatok lehetnek „lemaradók”, „átlagosak” és „úttörők”, és ezeken belül sorolja további alkategóriákba az egyes piaci szereplőket. Egy másik szolgáltató, az EcoVadis egy 0-tól 100-ig terjedő skálán osztályozza a vállalatokat, ahol a magasabb pontszámokhoz kedvezőbb kategóriát rendel annak függvényében, hogy az adott piaci szereplő mennyire aktív CSR tevékenységek terén.

Ebből adódóan történhet meg az, hogy a Royal Dutch Shell az MSCI besorolása alapján közel áll az “úttörők” kategóriához, viszont a Sustainalytics pontozása szerint magas ESG kockázatú a vállalat tevékenysége.

Kockázatok az ESG-mutatók működésében

A befektetők dolgát a vállalatok megítélésében tovább nehezíti, hogy az ESG értékelések meghatározására egyelőre nem született egységes szabályozás. Az értékelést független ügynökségek végzik, melyek eltérő súlyozású szempontrendszereket alkalmaznak a kalkulációik során. Az egységes szempontrendszer hiánya nemcsak a befektetők és az ESG alapján működő vállalatok dolgát nehezíti meg, hanem az ún. greenwashingnak is teret engedhet.

A greenwashing a fogyasztók és más gazdasági szereplők megtévesztését jelenti a vállalat környezetre gyakorolt hatásával, környezetvédelmi teljesítményével kapcsolatban. Az ESG-teljesítménymutatókkal visszaélő vállalatok a trendeket kihasználva, mögöttes hozzáadott érték nélkül (vagy a kommunikált szinthez képest jelentősen alacsonyabb mértékben) növelhetik márkaértéküket és profitjukat. Erre a problémára az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) is felfigyelt, és januárban az Európai Bizottsághoz fordult megoldási javaslataival.

Az ESMA által megfogalmazott javaslatok

Az ESG-mutatók, és az értékelést végző szolgáltatók, alulszabályozottságára és felügyeletének hiányára hívta fel a figyelmet az ESMA a 2021. január 29-én kiadott, Európai Bizottsághoz címzett kommunikációjában. A kommunikációban a hatóság kiemelte, az ESG értékelések nehezen összehasonlíthatók, ugyanis az értékelést végző szolgáltatók által alkalmazott számítási modellek között jelentős eltérések figyelhetők meg. Problémaként említette az értékelést végző szolgáltatók üzleti modelljét is, az esetleges érdekütközésekre hivatkozva.

Az ESG értékelések standardizálását és a szolgáltatók szabályozását célozva az ESMA egy jogi keretrendszer kialakítását javasolta a Bizottság számára. A javasolt rendszer főbb elemei közé tartozik az ESG értékelést végző szolgáltatók értékelése, amely alapvető befektetővédelmi biztosítékot jelentene a mérési céloktól függetlenül. Az ESMA fontosnak tartja az értékelési szolgáltatások definiálását is, amely az átláthatóságot segíti. Az érdekütközések elkerülése és az átlátható működés biztosítása érdekében az ESMA az ESG értékelést végző szolgáltatók hivatali felügyeletét javasolja, illetve alapvető követelményeket írna elő az egyes szolgáltatásokra nézve.

Tájékozódást segítő szempontok

A különböző módszerekre épülő ESG értékelések mind a befektetők, mind az ESG riportot készítő vállalatok számára kihívást jelenthetnek. Ennek kapcsán beazonosítható néhány kulcsfontosságú kérdéskör, amelyeket az ESG riport összeállítása és a vállalatok működése során is érdemes szem előtt tartani.

Az ESG jelentés elkészítésénél érdemes különösen odafigyelni arra, hogy a teljesítménymutatók a vállalat valós értékeit tükrözzék, illetve ezeket érdemes rendszeresen felülvizsgálni, hogy minél relevánsabb információt hordozzanak. Fontos továbbá, hogy a teljesítménymutatók a befektetők számára is érthetőek és átláthatóak (pl. egy számszerűsített ESG adatlap) legyenek, hatékonyan alátámasztva a befektetői döntéshozatalt.

A versenyképesség fenntartása érdekében szükséges folyamatosan nyomon követni, hogy az adott iparágon belül tevékenykedő versenytársakhoz képest milyen ESG teljesítménnyel rendelkezik a vállalat. Ezen szempontok figyelembevétele mellett a piaci szereplők oly módon tudják beépíteni az ESG szempontokat a működésükbe, hogy azokból mindenki profitálhasson. Az ESG teljesítményértékelés piaca a következő években érettebb szakaszba lép majd, a vállalatok proaktívabbak lesznek az adatközlés és az átlátható működés terén, így az ESG-mutatók jellege és szerepe is tovább fog fejlődni.

Szerzők:

Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója

Kocsis Péter, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási üzletágának szenior tanácsadója

search icon