A klímaváltozással és várható hatásaival kapcsolatban jellemzően kétféle megközelítés kap teret és – látszólag – csap össze egymással rendszeresen a témában tájékozódni kívánók szeme előtt.

Az egyik megközelítésben elvont elméletek, technokrata szabályozási törekvések, újabb és újabb célkitűzések és klímaegyezmények dominálnak, amelyben az egyén nehezen látja meg a maga szerepét, lehetőségeit és jövőjét. A másik a felmerülő megoldások tökéletlenségét és hiábavalóságát hangoztatja, szkeptikusan vizsgálva minden próbálkozást és egyfajta „minden mindegy” világvégét jósol.

A Cambridge Econometrics közgazdász elemzői a g7.hu portálon közzétett véleménycikkükben úgy vélik, hogy a sokszor prognosztizált összeomlás arra a struktúrára, gondolkodásmódra és működési elvre igaz, ami az elmúlt 50-60 évet, nagyjából a második világháborút követő évtizedek folyamatos és töretlen felívelését jellemezte.

A mértéktelen fogyasztás és pazarlás valóban nem fenntartható. Változásra van szükség. – jelentik ki.

A jelenlegi technológiák még nem kínálnak megoldást a klímaváltozás megelőzésére és minden problémájának elhárítására. Azonban elkezdődött a leválás a nem fenntartható fosszilis gazdasági modellről.

A ma ismert technológiák mellett újak kutatására és kifejlesztésére van szükség. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint 2030-ig évi négyezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség – említik az elemzők.

A technológiai fejlődés exponenciálisan gyorsul, a fenntarthatóság mint szükséges fókusz adott, így várhatóan a következő két évtizedben soha nem látott mértékben jelennek majd meg új megoldások a mai problémákra. – teszik hozzá.

Persze ez nem jelenti azt, hogy pusztán a technológiai fejlődésre bízhatjuk magunkat. A fenntartható berendezkedéshez vezető út következő feltétele, hogy a fogyasztói gondolkodás és magatartás is változzon. Az elmúlt évtizedekben normává vált túlfogyasztás csökkentése, a tudatosabb termékválasztás és a közösségi megoldások mind elengedhetetlenek.

A mértéktelen fogyasztás több mint ötven éve része a fejlett társadalmak életének, és ezt kellene most körkörös gazdaságban gondolkodó, a természetet is figyelembe vevő tudatos szemléletté alakítanunk. Ez nem a civilizációnk összeomlását, sőt, nem is visszalépést jelent, hanem a fejlődés következő lépcsőfokát. – vélik a szerzők.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos változtatnunk a mostani fogyasztás- és tulajdonközpontú társadalmi berendezkedésen. Bármilyen fenntartható megoldást is találnak fel, az emberiség képes lesz azt fenntarthatatlan mennyiségben fogyasztani. A tömegközlekedés javítása, a közösségi megoldások, a tiszta technológiák támogatása, az anyaghasználatra és energiahatékonyságra előírt sztenderdek talán egyenként kevésnek tűnnek, azonban együtt elérhetik a kritikus tömeget, hogy irányt mutassanak a fogyasztóknak.

(Forrás: g7.hu Kép: pexels.com)