A hazai tormafogyasztás nagyrészt az ünnepekhez kötődik: húsvétkor és karácsonykor kuriózumként kerül a torma az asztalra, de kevesen fogyasztják azt rendszeresen.
Pedig a torma 5-6 fajta illóolajat tartalmaz, vírus-, és baktériumölő hatása mellett jelentős a kálium-, kalcium-, magnézium-, kén-, foszfortartalma, illetve az egyik legnagyobb koncentrációjú C-vitamin forrásunk. Ráadásul a torma igazi hungarikum, a Hajdúsági tormát pedig az EU-ban is eredetvédettként tartják számon.
Magyarországon összesen 1267 hektáron termesztenek tormát, ennek 99%-a a Hajdúságban, a hazai tormatermesztés központjában található.
A Debrecentől nem messze fekvő Bagamér, Újléta és Léta településeken a hátsó kiskertekben is mindennapos a torma, és az itt lakók négyötöde életvitelszerűen a torma termesztésével foglalkozik. Bár Magyarországon máshol, például a dunántúli részen is termesztenek tormát, közel sem olyan nagy mennyiségben, mint Hajdú-Bihar megyében.
A piacokon leginkább a petrezselyem vastagságú (harmadosztályú) tormát veszik, míg a vékonyabb tormát darálják, így kerül bele krémekbe: a tormakrém mellett a növény a mustárnak is fontos adalékanyaga.
A torma a reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez, például uborka, káposzta, cékla, csalamádé ízesítőjeként is használható.
(Forrás: hvg.hu Kép: pngimg.com)